Az Autisták Országos Szövetsége nemrég fejezte be Országos Autizmus Kutatás című egyéves, nagymintás felmérését. Az adatok szerint mind a közoktatásban, mind az egészségügyi rendszerben megduplázódott az autisták száma az elmúlt években, három éven belül akár a mai szám is megduplázódhat.

Egyre több az autista

Ugyanakkor súlyos gondok vannak: a legutóbbi, 2007. évi adatok szerint 10 ezer 3 és 18 év közötti gyerekre 16 autista jut, ugyanakkor a közoktatásban 10 ezer tanuló közül mindössze 7 gyerekről tudjuk, hogy autista. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ugyancsak nemrég tette közzé vizsgálati jelentését: az autista emberek jogaival kapcsolatban visszásságot okoz az intézményrendszer alkalmatlansága. Az ombudsman az oktatási, egészségügyi és szociális minisztert érintően is feladatokra figyelmeztet. Az autizmussal diagnosztizáltak száma közben egyre nő, a társadalmi ellátórendszerek azonban nem készek arra, hogy befogadják őket.

Az autizmus jelenleg közel 67 millió embert érint világszerte. Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal a világon, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-szel együttvéve. A legfrissebb észak-amerikai kutatások már az autizmus népességen belüli 1 százalékos előfordulási arányával számolnak.

Magyarországon a gyakorisági adatok szerint ez 100 ezer embert jelent, ezen belül a 30 éves kor alatti lakosságból mintegy 35 ezer fő él feltehetően autizmussal. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, mi "váltja ki" az autizmus megjelenését az érintettekben. Néhány éven belül a Magyarországon máig diagnosztizált (becsült szám) 10-14 ezer autista ember helyett már 20 ezer esettel számolhatunk majd.

Nincs elég iskola

Az ombudsmani jelentés megállapítja, hogy az oktatásban dolgozók nem rendelkeznek kellő rálátással és képzettséggel ahhoz, hogy kezelni tudják az autizmussal élő diákok igényeit és segíteni tudják beilleszkedésüket. Évről évre egyre több autizmussal diagnosztizált gyerek kerül be az oktatási rendszerbe, miközben átlagos társaik száma egyre csökken. Ugyanakkor a szakképzés és az intézményi keretek változatlanok, ami nagyon súlyos következményeket vetít előre.

Az Országos Autizmus Kutatás szintén megdöbbentő eredményt hozott: megközelítőleg 16 esetből csak hétben "tudja" hivatalosan az oktatási intézmény, hogy autista tanulót oktat. Így valószínű, hogy a nem autista tanulóként számon tartott gyermekek jelentős része értelmi sérültként van nyilvántartva. Az adatok szerint az oktatásban lévő autista, de nem autistaként nyilvántartott tanulók esetében az autizmus "titokban tartását" legtöbbször az oktatási rendszer alkalmatlansága okozza: a szülők és a szakemberek is kerülik az - egyébként létező - autizmus diagnózist annak érdekében, hogy a gyermek egyáltalán valamilyen iskolába beíratható legyen.

Autistaként ugyanis az iskolák számos esetben nem veszik fel a gyereket. A helyzet egyértelműen sérti az autista tanulóknak az Alkotmányban és az Oktatási törvényben is biztosított, megfelelő oktatáshoz való jogát.

Stratégia már van, lépések nincsenek

Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) 2008-ban kidolgozta az Országos Autizmus Stratégiát. Ez egy öt évre szóló átfogó intézményfejlesztési terv, mely a diagnosztika, a szakemberképzés, az oktatás, a fejlesztés, a foglalkoztatás, a felnőttképzés és a családtámogatás területén fogalmaz meg célokat és feladatokat.

A határozat értelmében 2008. július 31-ig kellett volna az érintett minisztériumoknak kidolgoznia az intézkedési terveket, ez azonban máig nem történt meg.

Nem csak az oktatási rendszer alkalmatlan

Súlyos lemaradások vannak az egészségügy, a szociális rendszer, a lakhatás és a foglalkoztatás terén is. Az egészségügyi intézmények sokszor elutasítják az autista betegek kezelését, nem ritka az olyan autista ember, aki évek óta nem tudott orvoshoz fordulni.

Az egészségügyi rendszerben a korai szűrés és diagnosztika megoldatlan: sem a védőnői hálózatok, sem a gyermekorvosok nincsenek képezve "autizmusra", nem képesek használni a szűrésre alkalmas, nemzetközi szinten bevált eszközöket.

A diagnózisok ezért túl későn születnek meg. Míg a 11 országot átfogó, az Autism Europe által végzett európai uniós felmérésben a szülők 73 százaléka azt válaszolta, hogy a gyermek kétéves kora előtt szakemberhez fordultak, addig Magyarországon a legtöbb gyermekkel (42 százalék) 3-5 éves kor között fordulnak csak szakemberhez.

Hétpontos követelés

Az Autisták Országos Szövetsége (amely 57 tagszervezetet és 1300 magánszemélyt tömörít), ezért hétpontos javaslattal fordul a Kormányhoz. Ebben felszólítják az egészségügyi, az oktatási és a szociális minisztert, hogy fogadja el az autizmus területére vonatkozó intézményrendszer-fejlesztési koncepciót (Országos Autizmus Stratégia). Az egészségügyi minisztertől azt kérik, hogy haladéktalanul gondoskodjon a szakszerű szűrés és diagnosztika megfelelő rendszerének fejlesztéséről.

Az oktatási minisztert és a pénzügyminisztertől azt követelik, hogy szüntessék meg az autista tanulók súlyos hátrányát okozó helyzetet haladéktalanul kezdeményezzék az autizmus szakirányú gyógypedagógus alapképzés elindítását.

Ezen felül azt javasolják, hogy a szociális ügyekért felelős miniszter vizsgálja meg az autista ellátottakért a szociális alap- és szakellátásokban járó magasabb normatíva bevezetésének lehetőségét és gondoskodjon az egyéni igényeknek megfelelő intézményi ellátásokról. A munkaügyi miniszternek azt ajánlják, hogy indítson programot a foglalkoztatást nyújtó szolgáltatók számára az autizmus-specifikus foglalkoztatás elősegítésére, minőségi és mennyiségi fejlesztésére.

Végül a hetedik pontban az érdekvédők azt javasoljuk a szociális és munkaügyi miniszternek, hogy dolgozza ki az autizmus-specifikus felnőttképzés és foglalkoztatás minőségi kritériumait.

FN