A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be.
Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Magyarországon 1938-ban még, több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Ettől az évtől kötelezően, minden gyermeket oltanak diftéria ellen. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.
Mi a szamárköhögés (pertussis)?
A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset, a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden 8. fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden 20. - nál agyi károsodás léphet fel. 200 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át.
A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ben 57 ezer megbetegedés fordult elő. Hazánkban 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.
Mi a tetanusz (tetanus, ejtsd: tetanusz)?
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.
AJÁNLOM AZ OLDALT
