Dr Jeff Bradstreet: Az autizmus immunpatomechanizmusa (részlet)
A teljes cikk megtekinthető: http://www.tar.hu/norbi1/nak.html
Dr Jeff Bradstreet: Autizmus és általános fejlődési elmaradottság. Klinikai értékelés.
http://www.szakember.hu/norbi1/nak.html
http://www.gnd.org/autism/overview.htm
Gyenge immunrendszer:
Az autizmussal számos immunrendellenesség jár együtt. Összegyűjtöttem itt egy pár cikk kivonatát hogy ezt megértsék: (Bradstreet)
Kivonat
A kanyaró vírus F fehérjéje elleni három monoclonális antitest keresztreakciója a celluláris stress fehérjékkel
A kanyaró vírusának fúziós fehérjéjével reakcióra lépő 11 monoclonális antitest csoportjából 3 antitest más fehérjékből, azok közül is különösen a vírus által megfertőzött sejtek 79 000 molekulasúlyú fehérjéjéből is immunreakciót váltott ki. A kereszreakcióra lépő 79 000 molekula súlyú fehérjéről kimutattuk, hogy ez a vírus-által indukált gazdasejt stressz fehérje.
Kivonat
Gazdasejt fehérjéket tartalmazó vírusok által okozott autoimmunitás
A központi idegrendszeri (CNS) fehérje fő alkotórésze, a myelin alapfehérje elleni autoreaktív T sejteket gyakran lehet posztinfekciózus agy- és gerincvelő gyulladásos betegek vérében és a geringcfolyadékában találni. Ez az autoimmun tünetcsoport a CNS szövődménye különböző vírusokkal (pl. mumpsz, kanyaró, rubeola, influenza ás bárányhimlő) történt fertőzések után. A T sejtek válasza az MBP-re megalapozza az autoreaktív T sejtek immun válaszát az élő szervezetben. Ezen tapasztalatok alaján úgy gondoljuk, hogy a CNS membrán komponensek vírusburokba történő beépülése és ezt követő önreaktív immun-válasz lehet a patológiai mechanizmus. (Pontosan ez az, amit mi látunk az autizmusban, amikor a gyerekek immunológiai státusát vizsgáljuk.)
Opioid-immun kölcsönhatás autizmusnál: ennek viselkedési és immunológiai értékelése Naltrexone-nal való dupla vak kezelés során.
Az egyre inkább előtérbe kerülő koncepció, mi szerint az opioid fehérjék a neuroimmun tengely üzenetátvivőinek új osztályát képezik, továbbá a kisgyermekkori autizmusnál előforduló számos immunológiai rendellenesség arra készletett bennünket, hogy összefüggést keressünk a biológiai (hormonális és immunológiai) determinációk és a viselkedésbeli teljesítmény között Naltrexon-nal (NAL), a hathatós opát ellenes szerrel történő kezelés során. Tizenkét autista beteggel végeztük el a dupla vak vizsgálatot, mely során a 12 gyerekből 7 esetében az autista tünetek jelentős javulása következett be. A viselkedésben javulását a föbb limfociták eloszlásában bekövetkezett változás kísérte. A T-segítő-indukálók (CD4+CD8-) jelentősen megemelkedtek, a T-cytotoxikus-elnyomók (CD4-CD8+) pedig jelentősen csökkentek, azáltal a CD4/CD arány normalizálódott. A természetes falósejtek megváltozása és aktivitása fordítottan volt arányos a plasma beta-endorphin szinttel. Azt feltételezzük, hogy az opioid-immun kölcsönhatás alapjául szolgáló mechanizmusok ezekben az autista gyermekekben másképp működnek és egy teljes immunológiai vizsgálat prognosztikus értékkel bírhat az opiát ellenszerrel történő gyógyszeres kezelést illetően.
A lymphociták működésének vizsgálata még mindig az élvonalbeli kutatások tárgya. Az autizmus maga a T sejtek hibás szabályzásának jele lehet.
IVIG (inravénás immunglobulin) kutatások: Számos szerző leírta az IVIG hatásosságát autizmus esetén, ahogy Knudsen és társai 1998-ban kimutatták.
Kivonat
Felborult immunrendszer autista gyerekeknél: az intravénás immunglobulin kedvező hatása az autista jelemzőkre
Serum agyi autoantitestek a Landau-Kleffner variánsnál, autizmusnál és más idegrendszeri rendellenességeknél.
Egyes kutatások szerint etiológiailag nem megmagyarázott beszéd- és szociális fejlődési zavarok javulást mutatnak olyan pácienseknél, akiket immun-modulációs szerekkel kezelnek. Vizsgálataink során meghatároztuk az ilyen gyerekeknél előforduló agyi autoantitestek gyakoriságát. Tanulmányok megmutatták, hogy ellenanyag leginkább az endotheliális sejtek ellen képződőtt. Ezen antitestek jelenléte felveti annak a lehetőségét, hogy a beszéd- és fejlődési zavarokkal küszködő gyermekek patogenezisében autoimmunitás is szerepet játszhat.
A neopterin és a biopterin szintje a vizeletben autizmus esetén.
A pterinek – neopterin és biopterin – természetes módon a testnedvekben fordulnak elő, mint pl. a vizeletben. Vizsgálatok kimutatták, hogy a megnövekedett neopterin szintek a celluláris immunrendszer aktiválásával vannak összefüggésben, míg a csökkent biopterinek alapvetők a neurotranszmitter szintézis számára. A vizeletben található neopterin szint magasabb, a biopterin szintje alacsonyabb volt az autista gyermekek esetében, mint az egészséges kontrollcsoport esetében
Kivonat
DR-pozitív T cellák autizmusnál: kapcsolatuk a C4B kiegészítő fehérje csökkent plazma szintjével.
Az autisták közül tizennégyen az aktivált T sejteket jellemző DR+ T sejtekkel rendelkeztek, de egyikük sem rendelkezett az akivált T sejtek másik jellemzőjével, az interleukin-2 receptorral rendelkező T sejttel. Hasonló nem teljes vagy részleges T sejt aktiválás észleltek más kutatók autoimmun rendellenességek esetében, illetve mostanában egy autistákat vizsgáló tanulmányban. A mostani vizsgálatainkban úgy találtuk, hogy a DR+ T sejtek nincsenek összefüggésben az autista betegek életkorával, azonban fordított összefüggésben vannak a C4B fehérje plazma szintjével. Következtetésképpen ez a tanulmány is további bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az autizmusban autoimmun mechanizmusok is közrejátszhatnak. (Ezeket a tanulmányokat együttesen tekintve nehéz más következtetést levonni, mint hogy - az autizmus egy autoimmun rendellenesség, amit az autoimmun jelenségek kezelésmódjával kell kezelni –az autisták sosem fognak teljesen felépülni.)
|
A sclerosis multiplex és az atípusos kanyaró fertőzés immunológiai jellemzői
|
|
Dr Guseo András: Őszintén a Sclerosis Multiplexről (részlet)
|
|
1. Sclerosis multiplex
|
|
Intenzív kutatások ellenére sem tudjuk pontosan, mi okozza a sclerosis multiplexet. Tudjuk azt, hogy az immunsejteknek döntő jelentőségük van a tüneteket létrehozó elvelőtlenedéses gócok kialakításában. Nem tudjuk azt, hogy az immunrendszer mikor "tévedt meg", mikor vált a saját szervezet ellenségévé. Nagy valószínűséggel egy fiatalkori vírusfertőzés alatt. amikor egy véletlen egybeesés folytán a vírus felszínének fehérjéi hasonlítottak a szervezet sejtjei felszínének valamelyik fehérjéjéhez. Az immunsejtek speciálisan termelt anyagaikkal a vírust elpusztították, a betegség meggyógyult. Később az immunsejtek őrjáratuk során újból felfedezik a saját szervezetük sejtjeinek felszínén a vírusra emlékeztető fehérjéket, azokat ellenségnek tartva, rájuk támadnak. Ez a célpont elvileg lehet a szervezet bármely sejtje. A mi esetünkben az idegrendszeren belül az oligodendroglia a célpont, az a sejt, amelyik az idegrostokat szigetelő myelin hüvelyt termeli.
A sclerosis multiplexhez nagyon hasonló betegség állatokban kísérletesen előidézhető. Ez úgy történik, hogy a kísérleti állatot ismételten oltják idegrendszeri fehérállománnyal vagy annak tisztított kivonatával, a myelin bázikus proteinnel (MBP). Néhány oltást követően kialakul az idegrendszer fehérállományának (autoimmun, önpusztító) gyulladása, amely a fehérállományban velőtlenedéssel jár. Megfelelő feltételekkel az emberi elvelőtlenedéses betegségtől megkülönböztethetetlen kórképet lehet létrehozni. Hasonló módszerrel ma már bármely szerv sejtjeivel, vagy kivonatával létrehozható egy az oltáshoz használt szervben kialakuló specifikus, gyulladásos, önpusztító ún. autoimmun betegség.
Ha már egyszer kialakult az állatban egy autoimmun kórkép, a véréből, lépéből elkülöníthetők a beadott anyaggal szemben érzékenyített T limfociták (nyiroksejtek). E sejtek a szervezeten kívül szaporíthatók, aktiválhatók, és ha visszaoltjuk egészséges állatokba, a kiinduló autoimmun betegség ismét létrehozható.
Ismeretesek olyan vírusfertőzések, amelyek akut szakának lezajlása után néhány héttel elkezdődik az idegrendszer fehérállományának az autoimmun gyulladásos elvelőtlenedése. Az ilyen állatok véréből izolálhatók azok a nyiroksejtek (T limfociták), amelyek az idegrendszer fehérállománya elleni agresszivitással rendelkeznek.
2. Kanyaró
Másik kísérletben kanyaróvírust oltottak újszülött állatok agyába. Két hét múlva a vírustól az állatok agyvelőgyulladásban elpusztultak. Ha a beoltott agyú még nem beteg állatok lépét eltávolították, és azokból a T limfocitákat elkülönítették, azok között az idegrendszer fehérállománya ellen érzékenyített (MBP specifikus autoimmun) sejteket lehetett találni. Amennyiben ezeket a speciálisan érzékenyített sejteket tovább tenyésztették, aktiválva egészséges állatok hasüregébe oltották, 10 napon belül azok autoimmun idegrendszeri fehérállományi gyulladást kaptak.
A fenti esetek azt példázzák, hogy egy egyszerű vírusfertőzést követően a szervezetben az immunvédekezést végző sejtek olyan átalakuláson mennek keresztül, amelynek eredményeként autoagresszívvé válnak, tehát adott az a lehetőség, hogy megfelelő körülmények között a szervezetet pusztítsák. Ez az állapot még nem jelenti azt, hogy az autoimmun betegség ki is fog alakulni. Ehhez az kell még, hogy ezen autoagresszív sejtek megfelelő körülmények között, megfelelő sejtek kíséretében, az idegrendszeri sejtekkel találkozzanak.
Az 1983-as dél-amerikai kanyarójárvány során figyeltek fel arra, hogy a vírusfertőzésen átesett felnőttek véréből gyakrabban különíthetők el MBP-re érzékeny (az idegrendszert támadó, autoimmun) limfociták mint az egészségesekéből. Az állatkísérletek és az emberi észlelés ebben az esetben jól összevág és egy lehetséges kialakulási mechanizmust körvonalaz
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
