A tuberkulózis vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőzőbetegség, melyet baktérium okoz (Mycobacterium tuberculosis). A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről amásik emberre, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. A szervezet immunológiai állapotától függően, a betegség alakulásának több állomása van. A bejutott baktériumok elakadnak a legközelebbi nyirokcsomókban és ha a szervezet védekezőképessége jó, akkor ott betokolódnak, a nyirokcsomó elmeszesedik, gümő képződik. Ha az immunrendszer legyengül, például más betegségek, alkoholizmus vagy idős kor miatt, akkor a tokból kiszabadulhatnak a baktériumok és a köpettel a külvilágba jutnak. A környezetben élők ilyen módon fertőződhetnek. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet – az agyvelőt, a veséket a tüdőt és a csontvelőt - és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezet.
Hazánkban még 1953-ben közel 5.000 megbetegedést észleletek. 1954 óta minden újszülöttet oltanak tbc ellen. Ennek következtében tizedére csökkent a friss fertőzések száma. A megbetegedettek elsősorban a gyógykezelést megszakító, emiatt baktériumürítővé váló, régi tbc fertőzöttek körében van.
Hogyan védekezünk a tbc ellen?
A beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésbe részesítik. Elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat. A környezete is antibiotikumot kap. A tuberkulózis elleni oltóanyag a BCG (Bacille Calmette-Guérin). A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (agyhártyagyulladás és a szervezetben történő szóródás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására.
Hogyan történik az oltás?
Minden egészséges újszülött, még a kissúlyúak és koraszülöttek is az újszülött osztályról való távozás előtt megkapják a BCG oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén,a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban, ritkábban a nyaki nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. A 6 hónapos korú csecsemők hegét ellenőrzik. Ha látható nyom nincs, a BCG oltást megismétlik. Az elmúlt években változott a gyermekek oltási rendje. 2002 óta egy éves kor után már nem kapnak BCG oltást a gyermekek.
Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?
Immunológiai betegségben, immunkárosodottak és HIV fertőzött édesanyák gyermekei nem olthatók. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!
Milyen veszéllyel járhat az oltás?
Ha az oltás helyén fellépő bórtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat hat hónapon túl tartanak fokozott reakcióról beszélünk, mely nem életet veszélyeztető jelenség, A Magyarországon használt oltóanyag ritkán okoz ilyenreakciót,100 000 oltott újszülöttből évi 1 - 2 esetben jelentik.
Magyarországon 10 fertőzőbetegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.