Bizonyos védőoltások a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötelezőek. Idetartoznak többek között az életkorhoz kötött védőoltások. A védőoltások e csoportja kötelező alkalmazásának jelentősége vitathatatlan, mivel az köz- és egyben egyéni érdeket is szolgál
A korábban súlyos járványok szinte teljesen eltűntek hazánkban, azokban az országokban azonban, ahol a védőoltások nem kötelezőek, napjainkban is előfordulnak. A védőoltásnak számos híve, de ellenzője is van. Egy marylandi vizsgálat rámutatott, azoknak a jelentős hányada, akik aggályosnak tartják a védőoltást, valójában félnek annak esetleges szövődményétől. A valóságban az emiatt maradandó egészségkárosodáshoz vezető szövődmény rendkívül ritkán fordul elő. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a védőoltások következményei miatt alig néhány kártérítési ügy indult.
Ki felel, ha a kötelező védőoltás következményeként maradandó egészségkárosodás alakul ki?
Amennyiben a szövődményért senki nem felelős – vagyis a védőoltás szervezetbe juttatása a szakmai szabályok szerint történt, az orvos vétlen, továbbá az oltóanyag is hibátlan –, a hatályos rendelkezés alapján a háttérfelelősség az államot terheli. Amennyiben a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, vagy az oltásnak egyéb tragikus kimenetele lesz, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját köteles az állam kártalanítani.
A védőoltások egy része ma még nem kötelező, de bizonyos fertőző betegségekkel szemben védettséget biztosító oltóanyag vényre, orvos javaslatára kérhető. Legyengült szervezetbe oltóanyagot bevinni nem javasolt. Amennyiben a saját elhatározásból beadott védőoltás következményeként az érintett egészsége károsodik, a beadás szakszerűségét, továbbá az oltóanyag hibátlanságát kell megvizsgálni. Amennyiben a károsodás az oltóanyag hibája miatt következett be, a károsult a kárigényét a termékfelelősség alapján érvényesítheti a gyártóval szemben. Ez természetesen nem foglalja magában az egyéni reakciót, amely szövődmény, nem várt esemény, s kialakulása nem tulajdonítható az oltóanyag hibájának. Oltóanyaghiba a gyakorlatban szinte nem fordul elő, hiszen azokat – csakúgy, mint minden gyógyszert – a gyártás során szigorú minőségi kontrollnak vetik alá. Előfordul olyan eset, amikor a védettség kialakulásához több, időben egymást követő oltóanyag beadása szükséges (a teljesség igénye nélkül ilyen például a kullancs okozta agyhártyagyulladás). Amennyiben ugyanazon készítmény alkalmazásakor alakul ki szövődmény az oltássorozatban, annak ellenére, hogy
orvosi hiba nem történt, abban az esetben a gyártó felelősségét kell vizsgálni. Egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges károsodást termékhiba okozza, az kialakulhat az érintett egyéni reakciója miatt is. Javasolt a betegtájékoztatón feltüntetett mellékhatásokról, szövődményekről tájékozódni, mielőtt döntünk a védőoltásról.
Amennyiben az oltássorozatot nem ugyanazon termékkel végzik – a védettség kialakulásához az oltást meghatározott időközönként ugyanazon készítménynyel meg kell ismételni –, vizsgálandó, hogy a termékek egyáltalán helyettesíthetők-e egymással. Amennyiben gyógyszerészeti szempontból a helyettesítés nem deklarált, véleményem szerint adott esetben megkérdőjelezhető a helyettesítés jogossága és a szabályoknak, előírásoknak megfelelő eljárás.
A helyettesítés gyógyszerügyi hatósági előírás alapján történhet. Indok lehet-e az, hogy a termékek társadalombiztosítási támogatása eltérő, s emiatt a védőoltás-sorozat egyes oltásai nem ugyanazon technológiával előállított termékekre cserélődnek? Amennyiben a gyógyszerügyi hatóság ezt lehetővé teszi, természetesen igen, amennyiben nem, ez az eljárás nem feltétlenül helyes. Célszerű a beoltandó személyt vagy a szüleit tájékoztatni, mielőtt a termékváltásra sor kerülne.
Álláspontom szerint nem, hiszen ha egy termék gyógyászati szempontból igazoltan nem helyettesíthető egy másikkal, akkor az sem biztos, hogy a védettség kialakul, sőt, a károsodást vagy a védettség kialakulásának a hiányát esetlegesen előidéző termékhiba sem állapítható meg biztosan – ha van egyáltalán hiba. Lehet, hogy pusztán arról van szó, hogy a termékek nem helyettesíthetők egymással a gyártási technológia miatt. Ilyenkor egy esetleges káreseménynél a felelősség megállapítása rendkívül nehéz. Ki marasztalható el? Senki? Aki váltott termékkel szerette volna a védettséget biztosítani? Aki ennek beadását helyettesíthetőség nélkül mégis engedélyezi? A gyártó/gyártók?
A szerző orvos-ügyvéd, a Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület elnöke