Az eddigi statisztikai adatok alapján a jelenlegi "világjárvány" sem lesz olyan "erős", mint azt korábban állították, bár a WHO továbbra is hangoztatja, hogy az új vírus akár egy-két évig is fertőzhet.

Tartalom:

• Mitől rettegtünk az elmúlt tíz évben?
• SARS: nem is volt járvány?
• H5N1: ellenség lett minden madár
• H1N1: még nem látjuk a végét

Mitől rettegtünk az elmúlt tíz évben?

Az elmúlt tíz évben számos olyan kijelentés hangzott el, miszerint több millió embert megbetegítő világjárványok pusztítása várható. Az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is sokszor vádolták felesleges pánikkeltéssel, a 2002-ben megjelenő SARS-járványkor, a 2003-as madárinfluenza, és a most fertőző H1N1 vírus kapcsán is. Rövid áttekintő, mi is történt valójában.

Az Egészségügyi Világszervezet rögtön az elején leszögezte, hogy most nagyobb az esélye egy világméretű járvány kitörésének, mint 1968 óta bármikor. Világméretű járvány veszélyét lebegtette a WHO az évtized két másik fertőző betegségnél is: ilyen volt az atípusos tüdőgyulladás és a madárinfuenza. De nézzük a konkrét eseményeket!

SARS: nem is volt járvány?

Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) 2002 novemberében kezdett terjedni, Kína volt a "tűzfészek". Pánikra semmi ok - közölte rögtön az elején a WHO -, hiszen az atípusos tüdőgyulladás a jelek szerint nem terjed olyan gyorsan, és kevésbé fertőző, mint például az influenza bármely változata. És igazuk volt, az új kór "csupán" 8 ezer embert fertőzött meg, közülük 774-en haltak meg a betegség következtében. A járványnak kikiáltott fertőzés jól példázta, milyen gyorsan képes eljutni egy új vírus a világ bármely szegletébe, akár rövid időn belül is. Simon Briscoe és Hugh Aldersey-Williams Pánikológia című könyvükben annak az orvosnak az esetét írják le, aki az első kínai betegek egy részét kezelte, majd Hongkongba utazott egy esküvőre, ahol 16 vendégnek adta át a fertőzést. Ez a 16 ember, és azok, akiket már ők fertőztek meg, egy napon belül fél tucat országba juttatták el a vírust, olyan távoli helyekre is, mint Írország vagy Kanada. Ez a láncreakció végül 355 megbetegedést eredményezett.

A SARS története példaértékű lehet, hogy miképpen tartható kordában egy agresszív vírus. Bár a SARS rövid időn belül háromszor annyi ember halálát okozta, mint a későbbi madárinfluenza, a betegek elkülönítése, a karantén által viszonylag hatékonyan meg tudták fékezni. A felkészültség ebben az esetben nem azt jelentette, hogy az országok hatalmas oltóanyag-tartalékot halmoztak fel, sőt a határok lezárása sem sokat segített volna. A valódi megoldást a nyitottság és a gyors tájékoztatás jelentette. A másik tanulság - mint olvasható a már említett könyvben -, ami minden egyes világjárványra alkalmazható, annak belátása, hogy mennyire fontos a gyors és határozott reakció.

H5N1: ellenség lett minden madár

   © AP

A madárinfluenza, mint emberre veszélyes betegség, 1997-ben ütötte fel a fejét Hongkongban, ahol 18-an megbetegedtek, hatan pedig meghaltak, miután fertőzött madarakkal kerültek közelebbi kapcsolatba. A járvány kitörése váratlanul érte a virológusokat, epidemiológusokat, mivel úgy gondolták, hogy a vírus nem kerülhet át a madarakról az emberekre valamilyen közvetítő állatfaj, például a sertés segítsége nélkül. A felkészületlenség ellenére a betegség további terjedését és az áldozatok számának emelkedését sikerült megelőzni azzal, hogy a város baromfiállományát azonnal megsemmisítették. A H5N1 vírus azonban nem tűnt el végérvényesen, 2003-ban újra felbukkant, de ekkor már sokkal veszélyesebb formában. Majd 2005 őszén és telén a vírus emberre veszélyes változata egyre nyugatabbra húzódott, amiről az európai sajtó növekvő nyugtalansággal számolt be, nem riadva vissza a pánikkeltéstől sem. Miután Oroszországot, Kazahsztánt, Kurdisztánt és Törökországot is elérte, az Európai Unió lezárta határait az élő madarak előtt, betiltva azok importját.

Később már nemcsak a madaraktól féltünk: miután Németországban egy macskánál diagnosztizáltak madárinfluenzát, arra intették a macskatulajdonosokat, hogy kedvenceiket ne engedjék a szabadba. Egy angol napilap azt követelte, hogy a kormány lássa el maszkokkal a lakosságot, ám kiderült, hogy semmit sem használnának a vírus terjedésével szemben.

A többmillió emberéletet követelő világjárvány ez esetben is elmaradt. A kór 3 év alatt világszerte alig több mint száz ember halálát okozta. Csak összehasonlításképpen, Nagy- Britanniában évente négyszer ennyien halnak meg kiújuló tuberkulózisban.

H1N1: még nem látjuk a végét

  © AP

Az újinfluenza a harmadik olyan fertőző betegség, amelyet világjárványként kezdtek el emlegetni nem sokkal a megjelenése után; a WHO szerint az új vírus egy-két évig is fertőzhet. "Nem az a kérdés, hogy lesz-e világjárvány, hanem az, hogy mikor" - mondta el megkeresésünkre még 2009 februárjában (néhány hónappal a H1N1 megjelenése előtt) Szolnoki István, az OTH járványügyi főosztályvezető-helyettese. Akkor úgy vélekedett: hamarosan bekövetkezhet az, amitől félünk, ugyanis harminc év telt el a legutóbbi pandémia óta. Szolnoki szerint, ha minden adott egy új vírus születéséhez: jelen vannak az agresszív állati vírusok, és megvan a humán kontaktus is, könnyen lehetséges a két vírus kereszteződése. "Amennyiben a kettő eredményeként létrejön egy súlyos megbetegedéseket okozó, emberről emberre terjedő új vírus, az rövid időn belül földrészekre, az egész világra kiterjedő nagy járványt okozhat." Nem kellett sokat várni a jóslat beteljesedésére. Május végén már itthon is bejelentették az első fertőzést, egy brazil férfi volt a vírushordozó, július közepén pedig meghalt az első áldozat, egy 41 éves férfi.

"A január első két hetében regisztrált megbetegedések ismeretében lehet majd eldönteni, hogy túl vagyunk-e a járvány első hullámának a csúcsán  Magyarországon" - mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Mint mondta, ha a megbetegedések száma nem nő, akkor az első hullámon túl vagyunk, és akkor valószínűleg a tavasz beköszönte előtt, február második felében, márciusban várható a járvány második hulláma - tette hozzá. Ez a második hullám a szezonális és új típusú influenza által keverten fog megbetegedéseket okozni.

Az országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint eddig 53 a fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma. Eddig az ország lakosságának 22-23 százaléka kapta meg az új influenza elleni védőoltást, az arány azonban még javulhat.

(Forrás: hvg.hu)