Néhány paragrafus összetörte a mozgássérült életét
2009.10.05. 20:38
Egy egyszerű kormányrendelettel sikerült tönkretenni egy 32 éves mozgássérült férfi életét, aki a megszorítások miatt nem tud visszatérni munkahelyére, más állásra esélye sincs, és lehet, hogy kellemes lakóotthonából is át kell költöznie egy rideg állami intézetbe. A kormány szeptember elsejétől vezette be, hogy nem kapnak többé állami bértámogatást azok a cégek, amelyek fogyatékkal élő embert szeretnének felvenni.
Lemaradtunk az EU-tólA Kézenfogva Alapítvány júniusi sajtóközleménye szerint Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint alapján 577 ezer fogyatékos ember él, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig 700 ezer főre lehet tenni. Az Európai Unióban 44,6 millió tartós egészségügyi problémájú vagy fogyatékosságú ember él. Az EU-ban ezeknek az embereknek 40 százaléka, nálunk csak 7-9 százaléka dolgozik - írta a Kézenfogva Alapítvány. A szociális tárca közlése szerint jelenleg a már akkreditált szervezeteknél 30-32 ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak. Ez az összes megváltozott munkaképességű magyarnak mindössze körülbelül 4,5 százaléka.
A bértámogatás lényege, hogy ha egy cég fogyatékkal élő embert foglalkoztat, az illető bérének egy részét vagy egészét az állam fedezi, így olyanok is munkába tudnak állni, akik egyébként nagy hátránnyal indulnának neki az álláskeresésnek a munkaerőpiacon.
A kormányrendelet nemcsak azokkal szúrt ki, akik újoncként szeretnének elhelyezkedni egy cégnél, hanem olyanokkal is, akiknek eddig biztosnak tűnő munkájuk volt. Így maradt állás nélkül az a 32 éves, középsúlyos mozgássérült fiatalember is, aki neve elhallgatásával vállalta, hogy beszél az [origo]-nak a vele történtekről.
Késő kifizetéssel kezdődött
A teológus diplomával rendelkező, jelenleg informatikusnak tanuló, kerekes székhez kötött férfi adatbázis-bővítéssel foglalkozott napi nyolc órában egy internetes portálnál, 8-10, szintén fogyatékkal élő kollégájával együtt. A problémák májusban kezdődtek, amikor elkezdte a munkaügyi központ késve utalni a pénzt a munkáltatónak - emlékezett vissza.
A rendszeres késéseket szerinte nevetséges okokkal magyarázták, többek között azzal, hogy beteg volt, akinek utalnia kellett volna. A munkaadó viszont köteles volt fizetni a dolgozóknak, akár kapott pénzt, akár nem. "Egy idő után annyira elcsúszott az egész, hogy a munkaadó nem tudta tovább vállalni, hogy előre megfinanszírozza a béreket, és felmondott majdnem mindenkinek" - mondta.
A cégnél mindössze 3-4 ember maradt, neki - a többséggel együtt - mennie kellett, munkaviszonyát ideiglenesen szüneteltetni kezdték. A munkaadó azt remélte, hogy októberben, ha rendeződik az anyagi helyzete, vissza tudja majd venni az elküldött embereket, de a felmondást követő napokban megjelent a kormányrendelet, amely keresztülhúzta a számításokat. Hiába csak régi munkatársak visszavételéről volna szó, a munkaügyi központ ezt is új bértámogatási kérelemként értelmezné, ilyet pedig már nem lehet benyújtani.
A fiatalember augusztus óta próbál munkát keresni, várja az ajánlatokat, de nem igazán bízik a sikerben. Azt mondta: legfeljebb abban reménykedhet, hogy talál egy szociálisan nagyon érzékeny munkaadót. Ugyanakkor ha újra beindulna a bértámogatás, már most tudna 3-4 olyan céget, amely foglalkoztatná - állítja.