Az autista gyerekek megfelelő környezetben az egészségesekhez hasonló eredményeket tudnak elérni

Teknős Miklós

Az autisták az egészségesekhez hasonló eredménnyel tudnak elsajátítani bizonyos ismereteket vagy készségeket – tájékoztatta lapunkat Németh Dezső, az intézet docense, aki 2007-es egyesült államokbeli tartózkodása alatt került közelebbi kapcsolatba a problémával. Hazatérve két tucat 8–15 év közötti autista gyerek tanulási képességeit vizsgálta. (Az intézet megismerés-tudományi és neuropszichológiai csoportja nemcsak az autizmust vizsgálja, hanem más fejlődési (értelmi fogyatékossági) és tanulási (diszlexiás) zavarokat is. Továbbá erősen fókuszál az időskorban megjelenő kognitív zavarokra, mint a demencia és az Alzheimer-kór, valamint ezek korai diagnosztikájára.

Az autista gyerekek vizsgálatakor Németh Dezső munkatársaival (Balogh Virág, Janacsek Karolina) arra a következtetésre jutott, hogy implicit tanulási módszerekkel hasonló eredményeket érnek el, mint az egészségesekből álló kontrollcsoport tagjai, és a megszerzett tudás megszilárdulása (egy nappal későbbi visszaidézése, a tanultak alkalmazása) is hasonlóan jól megy nekik.

Az implicit tanulás az ismeretekkészségszintű, aktív figyelmet nélkülöző (rejtett) elsajátítását jelenti, míg az explicit tanulás az a tudatos, aktív figyelmet igénylő tevékenység, ami általában az iskolákban folyik. Az autizmussal élő gyerekek több kognitív (gondolkodáshoz kötődő, megismerő) funkciója is károsodhat. A szegediek szerint azonban az implicit tanulás, ahogyan például a biciklizést megtanuljuk, vagy a nyelvet elsajátítjuk, nagyszerűen megy nekik. „Ez az a tanulás, amikor valaki úgy csinál valamit, hogy nem tudja, hogy közben tanul” – fogalmaz Németh Dezső.

A kísérlet során az autista gyerekek egy számítógép előtt ültek, és a képernyő különböző pontjain megjelenő kutyafigurákhoz tartozó billentyűket nyomogattak. A kutyák megjelenése egy rejtett sorrend szerint zajlott, amit a kísérleti alanyok implicit módon megtanultak. A kísérlet további érdekessége, hogy az alanyok tizenhat órával később is emlékeztek a kutyafigurák sorrendjére, ami arra utal, hogy az elsajátított tudás megszilárdulása (konszolidációja) is megtörtént.

Németh Dezső szerint a kísérleteket megkönnyítette, hogy az autisták imádják a számítógépes játékokat. Bár a való világban tartanak a társas helyzetektől és az érzelemnyilvánításoktól, az online szerepjátékokban ez az idegenkedés elmúlhat. A számítógépes világ kiszámíthatóbb, kevésbé fenyegető. A kutató szerint elképzelhető, hogy a számítógépes játékokat a terápiás kezelések során sikerrel lehetne használni.

A kutatás egyik fő üzenete, hogy minél fiatalabb korban, akár már kétéves koruk körül, kellene diagnosztizálni a betegeket, mert az időben megkezdett célzott terápiával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni.

Mintha gyakoribb lenne a betegség

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. (Az autizmus gyakran jár együtt értelmi vagy egyéb fogyatékossággal.) Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.

A betegség által súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak. Előfordulását jelenleg 0,5 százalékra becsüljük a teljes populációban, de a gyakoriság látszólag (egyes szerzők szerint tényszerűen) növekszik.

A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2–5 éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden száz, típusosan autizmussal élő gyermekből öt válik önálló életre képes felnőtté, huszonöt-harminc jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést azért igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és mindenképpen ellátásra szorulnak. Külföldi adatok alapján számolva 16–22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. (Forrás: autizmus.hu)