Az Amigdalina-t, mint fehér kristályos anyagot, először két francia kutató izolálta sárgabarack magjából az 1800-as években, amit ők B17 vitaminnak neveztek el.
Az 1970-es évek után a készítményt egyre többen vizsgálták, ugyanis kimutatták, hogy a B17 rendkívül hatékony a daganatos betegségek kezelésében és megelőzésében.
Megállapították, hogy az Amigdalina tumor ellenes hatással rendelkezik még azon betegek esetén is, akik gyenge fizikai állapotban vannak. Az Amigdalina terápia egy természetes kemoterápia, amely mindenféle mérgező és kellemetlen mellékhatás (hajhullás, hányás, rosszullét, stb.) nélküli. Amigdalina a természetben számos jól ismert növényben és gyümölcs magjában megtalálható, legnagyobb mennyiségben a barackmagban fordul elő, de szintén kimutatható a kölesben, lóbabban, csírában és a cirokban.
Összetétele és hatása
Az Amigdalina (B17 vitamin) három fő alkotóeleme a cukormolekula, a hidrogén-cianid és a benzaldehid.
A daganatos sejtekben nagy mennyiségben előforduló béta-glukozidáz hatására az Amigdalina a már fent említett alkotórészeire bomlik. Tehát az erősen sejtpusztító cianid csak ott szabadul fel, ahol aktív daganatos sejtek vannak. Ennek a reakciónak köszönhetően a cianid megkezdheti a rákos sejtek elpusztítását, de csak is kizárólag azokat. Továbbá az egészséges sejtekben nagy mennyiségben előforduló rodonáz nevű enzimnek köszönhetően a nem felhasznált cianid tiocianáttá alakul, ami egy ártalmatlan vegyület, a vizelettel kiürül a szervezetből. Mivel a beteg daganatos sejtekben a rodonáz enzim alig vagy egyáltalán nincs jelen, a cianid nincs akadályozva abban, hogy a daganatos sejteket elpusztítsa.
AJÁNLOM AZ OLDALT
