Egyesületünk tagja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának, valamint az Európai Homeopátiás Bizottságnak, s mint ilyen figyelemmel kíséri a gyermekgyógyászat nem csak az akadémikus orvoslással, hanem a homeopátiával kapcsolatos történéseit is. Az Európai Unió tagjaként célszerű ezen a területen is az európai országok normatíváihoz közelíteni.
Ezt célozza a következő néhány gondolat is a védőoltások tárgyköréből. Az alábbiakat csak gondolatébresztőnek szánjuk, és szakmai fórumokon szívesen bővebben is kifejtjük álláspontunkat, illetve megosztjuk tapasztalatainkat. Hisszük, hogy sohasem a szélsőségek irányadók. Nem osztjuk azt a nézetet, hogy szinte minden ellen oltani kell, de azt sem valljuk, hogy minden oltás felesleges. A józan mérlegelés pártján állunk.

A homeopátiával is gyógyító orvos páciensétől igen részletesen, mindenre kiterjedően kérdezi ki a kórtörténetet. Olyan kérdéseket is felteszünk a betegnek, illetve a szülőnek, amelyeket a csak az akadémikus orvoslásban jártas kollégák nem kérdeznek meg. Tesszük ezt azért, mert csak így tudjuk megtalálni a páciens számára szükséges homeopátiás gyógyszert. A kórtörténet során igen nagy súlyt fektetünk az etiológiai faktorokra, azaz arra, hogy időben és előzetes történéseket tekintve meglehetősen pontosan meghatározhassuk a betegség kiváltó okát, a szervezet egyensúlyzavarának eredetét.

A fentiekből adódó tapasztalataink szerint az oltások gyakrabban tekinthetők a szervezet egyensúlyát megzavaró tényezőknek, mint ez a különböző hivatalos - az akadémikus orvoslás által készített, elsősorban a súlyos oltási szövődményeket rögzítő - nyilvántartásokból kiderül. A homeopata gyermekgyógyászok a világon mindenütt megerősítik azt - ami részben kiderül az oltóanyagokhoz mellékelt használati utasításokból is -, hogy oltások után nem ritka pl. a rövidebb-hosszabb ideig tartó súlyállás, a fejlődés ütemének egyébirányú csökkenése, elhúzódó hasmenéses állapotok kialakulása, ekcéma, recidiváló felső- és alsó légúti tünetek (pl. gégehurut, asztmás jellegű hörghurut, krónikus középfülgyulladás, stb.), alvás- és viselkedési zavarok megjelenése.

Tisztában vagyunk azzal, hogy mindig voltak és lesznek az oltásokra érzékenyebben, illetve kevésbé hevesen reagáló személyek. Mégis, a fentiek elkerülésére, egy egészségesebb, krónikus betegségektől mentes jövendő generáció érdekében, megfontolásra ajánljuk az alábbiakat:

A kötelező védőoltások számának csökkentése
Kétségkívüli, hogy Európa egyes országai a magyaréhoz hasonló oltási rendet követnek. A többségre azonban az jellemző, hogy csak néhány igen súlyos - a legtöbb esetben halált vagy maradandó károsodást okozó - betegség elleni oltás kötelező, a többi csak ajánlott. Vannak olyan országok is, ahol egyáltalán nincsenek kötelező oltások, csak ajánlottak - az átoltottság mégis magas (pl. Németország).

A védőoltások időzítése - a beadási határidő kitolása
Tudvalévő, hogy a csecsemő immunrendszere érési folyamaton megy át. Az első hat élethónap ebben a tekintetben a legesendőbb időszaknak tekinthető. Mégis, ilyenkor adjuk a legtöbb oltást, és eleve olyan kombinált formában, mely esetenként öt oltás egyidejűleg történő adását is jelenti.
Ma, amikor gyakran eltiltjuk a várandós és szoptatós anyát a tehéntej fogyasztásától, a csecsemőnek pedig egy éves kor előtti adását semmiképpen sem tanácsoljuk a mind gyakoribb tehéntej-fehérje allergia miatt, az oltóanyaggal mégis idegen fehérjét viszünk be a fiatal csecsemők szervezetébe.

Egyénre szabott oltási naptár kialakítása
Az ajánlott oltások listájának összeállításakor javasoljuk a gyermek sajátosságainak, betegségekre való fogékonyságának és a család kórtörténetének figyelembe vételét. Az oltási naptár bizonyos határokon belül személyre szabott legyen.

A háziorvosok nagyobb döntési szabadsága az oltások idejének meghatározásáról
A szülők után a háziorvos az, aki kis páciensét a legjobban ismeri. Hadd döntsön, vagy javasoljon - a védőnővel egyeztetve-, természetesen felelősen, de szabadabban az oltások időzítéséről.

A szülők nagyobb döntési szabadsága - kevesebb kötelező, több ajánlott oltás
A kötelező védőoltások beadásán túl a szülő követhesse meggyőződését különböző fórumokon való meghurcoltatás, illetve büntetőjogi következmények nélkül. Lehessen részese a gyermeke sorsáról való döntésnek, miután megkapta az oltásokról azt a kétoldalú, korrekt szakmai tájékoztatást, amely mindenkor objektív adatokra épül.

A csak kötelező védőoltásban részesült gyermekek közösségekbe való felvételükkor ne legyenek hátrányos helyzetben a többi - ajánlott oltással is beoltott - társaikkal szemben.

A szakma és a szülők korrekt tájékoztatása a várható előnyök, valamint a lehetséges reakciók és szövődmények tekintetében
A fentiek alapján kívánatos, hogy a szakma beszerezzen minden olyan információt, illetve kérjen visszajelzést az oltások olyan "enyhébb" szövődményeiről is, melyeket ma az akadémikus orvoslás nem hoz összefüggésbe a védőoltásokkal, melyek előfordulását ma még jórészt tagadja. Csak így lehetséges a szülők korrekt tájékoztatása, illetve a megfelelő orvosi és szülői döntés előkészítése.

Homeopátiás védelem az oltási reakciók illetve szövődmények csökkentésére
Egyesületünk szívesen vállalja, hogy a homeopátiával egyébként nem foglalkozó kollégákkal is megosztja jelen ismereteit azokról a homeopátiás lehetőségekről, amelyek a szervezetet támogatják abban, hogy az oltás mind kevesebb kedvezőtlen reakciót illetve szövődményt idézzen elő.

A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület Gyermekgyógyász Munkacsoportja nevében összeállította:
Dr. Kürti Katalin

Budapest, 2006. március 1.

1997. évi CLIV. Törvény az Egészségügyről 58. § -a szerint

   (1) A kötelező védőoltás alól a kezelőorvos átmenetileg vagy - az egészségügyi hatóság hozzájárulásával - véglegesen mentesítheti azt, akinek a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná.
   (4) Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el. A védőoltást elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Mit jelent a jogszabály a gyakorlatban?

A kötelező védőoltások közegészségügyi érdekből - nevezetesen az aktív és passzív védettség kialakítása a fertőző megbetegedésekkel szemben - jogszabályban kerülnek rögzítésre. Elnevezéséből következik, hogy az, mindenki számára kötelező. Alóla csak kivételes esetben lehet mentesülni. A kötelező védőoltás alóli mentességet átmeneti jelleggel vagy véglegesen rendelheti el a kezelőorvos abban az esetben, ha az érintett egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás előreláthatólag károsítaná. Amennyiben a kötelezően előírt védőoltás beadásán az érintett személy nem jelenik meg, abban az esetben írásban megjelenésre felszólítják. Ha a védőoltásra kötelezett ezen felszólításnak nem tesz eleget, abban az esetben a védőoltás beadását határozattal elrendelik. Ez a hatósági határozat azonnal végrehajtandó. A védőoltás megtagadásának szankciói lehetnek.

Dr. Kismarton Judit orvos-jogász

Évtizedes változatlanságából mozdította ki a magyar oltási rendszert az alkotmánybíróság júniusi határozata. Sok szempontból fellélegezhettek azok, akik hosszú évek óta dolgoznak egy korszerűbb, európai normákon és értékelveken alapuló oltási rendszer megteremtéséért.

Köztük vannak az alkotmánybírósági beadványt jegyző Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány munkatársai is. Cikkünk szerzője, Hajdu Ráfis Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke az AB-határozat nyomán kialakult helyzetet értékeli.

Megszűnt az oltást megtagadók közvetlen fenyegetettsége

Az eddig mozdíthatatlannak látszó jogszabályi keretrendszer az, ami most végre lassan, de biztosan változni látszik.
A legfontosabb, hogy júniustól megszűnt a szülőket és az orvosokat közvetlenül érintő fenyegetettség, mivel a testület egy erőteljes tollvonással törölte a fellebbezésre való tekintet nélküli azonnali végrehajthatóságot. Igen komoly hiányosságot orvosolt ezzel az alkotmánybíróság. Eddig ugyanis bármilyen indokkal fordult is valaki - egy vagy több oltás elhalasztását vagy az oltás alóli mentesítését kérve - az egészségügyi hatósághoz, ez nem jelentette ügye elbírálásának végéig az oltás alóli mentesítését. Mi több, ha a hatóság - amint ez nagyon gyakran történt - mindenféle érdemi vizsgálat nélkül automatikusan kötelezte az előírt oltási naptár betartására, akkor járt el jogszerűen, ha az oltást beadva kérelmezte tovább az oltás beadásának elkerülését. Ha nem így tett, pénzbüntetéssel, büntetőeljárással, gyermekének közösségből való kizárásával és még számtalan egyéb eszközzel próbálták meg szankcionálni.
Így volt ez akkor is, ha a fellebbviteli fórumokon igaza később elismerésre találtatott. Az AB határozat ennek a lehetetlen állapotnak vetett véget. Ezután ha valakinek problémája van egy vagy több oltással, végigjárhatja azokat a törvényes jogorvoslati lépcsőket, amelyek demokratikus módon meg kell illessenek minden állampolgárt. Képviselheti az álláspontját, érvelhet, és ez idő alatt, a jogerős döntések megszületéséig senki és semmiféle módon nem szankcionálhatja.

2008 márciusa fordulópont lehet

Mindennek részletes kidolgozásával az alkotmánybíróság szerint a hazai törvénykezés mulasztásos alkotmány-sértésben volt és van. Ennek megszüntetésére, a részletek kidolgozására az Országgyűlés most 2008. március végéig kapott határidőt a taláros testülettől.
Sokak számára rendkívüli meglepetést okozott ugyanakkor a beadvány másik részével kapcsolatban az AB. Ez a beadvány először 1996-ban, egy Kanadából hazatelepült és a hazai jogalkalmazási rendszeren és oltási gyakorlaton megdöbbent fiatal házaspár kidolgozásában került a testület elé. Bemutatta a nyugati országok ajánlott oltásokon alapuló gyakorlatát, ennek tudományos hátterét, valamint több ország budapesti nagykövetségének hivatalos igazolását arról, hogy náluk az oltási rendszer valóban a beadványban foglalt módon, az emberi és önrendelkezési jogok csorbítása nélkül működik.
Mivel 1997-ben a parlament új, az oltások tekintetében a korábbinál szigorúbb (!) egészségügyi törvényt hozott, a korábbi alkotmánybírósági beadvány a Nyitott Kapu Közhasznú Alapítványhoz mint a védőoltásokkal foglalkozó, független civil szervezethez került. Az indítványt jogászok, alkotmányjogászok segítségével az új jogszabályi változások tükrében átdolgoztuk. A kibővített és aktualizált indítvány többek között és az európai jogharmonizáció szellemében a jelenlegi védőoltási rendszer alkotmányos önrendelkezési alapjogokat, egyes esetekben pedig vallási és világnézeti alapjogokat is csorbító gyakorlatának több ponton való megváltoztatását javasolta.

Szemben az uniós joggyakorlattal

A nemleges döntés sok tekintetben volt váratlan, hiszen ma már nem létezik olyan fejlett, demokratikus ország, amely gyakorlati szinten elfogadhatónak tart egy ilyen típusú jogszabályi rendelkezést. Nem tudható, mi bírt akkora meggyőző erővel, hogy képes volt ellensúlyozni a testület szemében az általános uniós joggyakorlatot vagy az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália nagyon korszerű, a modern világ kihívásainak minden szempontból eleget tenni képes oltási rendszerének példáját. S itt nyilván nemcsak magáról a példakövetésről van szó, hanem mindazokról a tudományos, morális és jogi alapelvekről, amelyek miatt az oltásokat egészen más módon kezelik a fejlett demokráciák.
A magasabb grémium nem szavazott bizalmat nekünk arra nézve, hogy Európa más országainak lakóihoz hasonló felelősséggel, józanul és átgondoltan képviselhessük érdekeinket az oltásokkal kapcsolatosan. Az államnak tehát továbbra is lehetősége van a védőoltások tekintetében korlátozni a szülői döntések kereteit, a családok önrendelkezési jogát.
Feltétel nélkül egyet lehetne érteni ezzel a döntéssel, amennyiben ez a verdikt egy járványügyi törvényre vagy az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezéseire, azaz egy járványügyi veszélyhelyzetre vonatkozna. Minden államnak van erre vonatkozó szigorú jogszabálya, azonban ez soha, sehol sem keveredik össze az általános, a hétköznapi prevencióval. És ez nem véletlenül van így. A védőoltás ugyanis a sok szempontból még mindig rejtélyes emberi immunrendszer működésének átprogramozásával működik. Ebben rejlik prevenciós képessége, így tud védeni, de rombolni, kárt okozni is.

Az oltás nem jó vagy rossz, hanem komoly beavatkozás

Magyarországon mégis máig gyakran találkoztunk azzal a tudománytalan és logikailag is hibás szemlélettel, hogy a védőoltások nem lehetnek kapcsolatban egészségügyi problémák kialakulásával, mert az oltások jók, és azokra a gyermekeknek szükségük van. Pedig ez két nagyon különböző dolog, amit el kell választani egymástól. Attól, mert vannak fontos és jó védőoltások, attól még nem minden oltás jó. Sőt, egy jó oltás is okozhat komoly problémákat egyes esetekben, hiszen minden ember immunrendszere tartogathat meglepetéseket.
Máig van egy erős szakmai lobbi hazánkban, amely azzal próbálja óvni a jelenlegi kötelező oltási rendet, az oltások pozitív megítélését, hogy megpróbálja eltüntetni a szakma és a közvélemény szeme elől azokat a tudományos kérdéseket, amelyek az oltásokkal kapcsolatos problémákról és kérdőjelekről szólnak. Úgy gondolják, hogy ha az emberek a negatívumokról és szakmai kétségekről tudomást szereznek, akkor majd nem bíznak a védőoltásokban.
Amikor a Nyitott Kapu Alapítvány 1999-ben dolgozni kezdett, a fejlett országok már régen túlhaladtak ezen a kérdésen. A nyugati tapasztalat szerint az emberek akkor bíznak az oltásokban, ha nyitott, reális és pontos képet kapnak róluk. Hiszen a képlet egyszerű. Az oltás nem jó vagy rossz, fekete vagy fehér, hanem egy nagyon komoly és igen bonyolult immunológiai beavatkozás. Minden gyógyszerészeti készítményhez hasonlóan vannak pozitív és negatív hatásai, és minden más gyógyszerhez hasonlóan vannak az oltások között hatékonyak és hatástalanok, veszélytelenek, de olyanok is, amelyekről idővel kiderül, hogy több kárt és szenvedéstokoztak, mint hasznot. Ráadásul egyre több jel mutat arra, hogy a túl korai és egyre növekvő számban beadott sok-sok védőoltás hatása a visszájára fordul. A túl sok és túl korán adott oltás legyengíti, áthangolja az immunrendszert, allergiára, autoimmun betegségre való hajlamot alakít ki. A kérdés tehát nem a jó vagy a rossz, hanem a mérték, a mennyit és a hogyan!

A gyógyszerpiac része, komoly profittal

Nem beszélve arról, ami talán a legfontosabb, de amiről szemérmesen elég kevés szót ejtünk. Nyílt titok, hogy az oltás ma már messze nem csak a megelőzésről, a karitatív szándékról szól. A vaskos, komoly profitot hozó üzletág réges-régen kilépett az egészségügy többé-kevésbé tisztán átlátható keretrendszeréből, és a védőoltás évek óta a gyógyszerpiac részét képezi. Kereskedelmi áru, amely hatalmas, elképesztően nagy hasznot hoz a gyógyszeriparnak. Aki ezt ma figyelmen kívül hagyja az oltásokkal kapcsolatos döntési kérdésekben, az súlyos hibát követ el. Többek között ezért sincs fejlett demokratikus állam, amely megkockáztatná alkalmazni a hivatalos törvényi kötelezésnek azt a formáját, amelyet nálunk az 50-es évek óta használnak. A piacnak piaci kérdésekben önmagát kell szabályoznia, márpedig a védőoltás ma már erősen üzleti kérdéssé vált.
Az oltások alkalmazását ezért mára minden fejlett országban nagyon komoly szabadság kíséri, amely megillet orvost és szülőt, miközben az oltások piaca fogyasztóvédelmi eszközökkel erőteljesen védett területté vált. Senki sem teheti kötelezővé egyik vagy másik gyár termékét, miközben a gyártók folyamatosan fejlesztenek, s a jobb oltóanyag itt életet és biztonságot jelenthet.

Hivatalos ajánláson alapuló egyéni oltási naptár kellene

Bármerre is nyílik és tágul az oltási rendszer jogszabálygyűrűje, az mindenképpen és nyílt lelkiismerettel elmondható, hogy a jól bevált, legkorszerűbb modellnél, a hivatalos ajánláson alapuló egyéni oltási naptárnál ma senki sem ismer jobbat. A kötelezés elavult, korszerűtlen, etikailag és morálisan sem tartható már sokáig. Minél hamarabb alkotunk újat, annál jobban járunk vele. A cél amúgy is közös és össztársadalmi: biztonságos, járványoktól mentes, ugyanakkor erős, egészséges immunrendszerű nemzedék felnevelése.
Ezen az úton már sokan járnak előttünk, és jól boldogulnak vele. Partneri gondolkodás, bizalmi viszony tartja őket össze, és ez komoly dolog: sokkal nagyobb összetartó erő a fenyegetésnél, az erőnek erejével beadott oltások merev, uniformizált rendszerénél. Érett, felelős, szakmailag önálló orvosokat teremt, nem úgy, mint a másik út, amely minduntalan elakasztja a tudományos fejlődést, a véleménynyilvánítás, a döntéshozatal szabadságát.
Az alkotmánybíróság döntésével fordulóponthoz érkeztünk. 2008. március végéig rajtunk, mindannyiunkon múlik a hogyan tovább kérdése. Nemcsak az orvosokon, a jogászokon, a jogalkotókon és más szakembereken, hanem minden nyitott, tájékozott vagy tájékozódni vágyó szülőn, szakemberen és nem szakemberen.
A legfontosabb feladatnak tűnik most megértetni mindenkivel, hogy a tájékozódás, a nyitottság és az ehhez szükséges keretek megteremtése a védőoltások terén nem elvont orvosi kérdés, hanem a jövő generáció, a mai gyereknemzedék egészséges felnőttkorának egyik záloga. Ehhez szívesen fogadunk bárkitől bármiféle segítséget. Információt és kérdést csakúgy, mint kritikát vagy segítő, építő javaslatot.
Most ennyit tehetünk, és ez talán nem is lesz kevés.

Hajdu Ráfis Gábor
A Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke
csillag-kapu@t-online.hu
info@vedooltas.hu
www.vedooltas.hu
(honlapunk tartalma feltöltés alatt van)

A Nyitott Kapu Alapítvány alkotmánybírósági beadványának szövege innen letölthető.
Az Alkotmánybíróság 39/2007. (VI. 20) AB határozata itt olvasható.

Forrás: www.natursziget.com