Az autizmus gyógycentrumok nemzetgazdasági hasznosságának érzékeltetése:
Az autizmus kezelésére, az autizmussal élők életminőségének javítására „autizmus gyógycentrum” létrehozására van szükség. Terveim szerint mintaértékkel elsőként Székesfehérváron, kezdenénk el az autizmus oki gyógykezelést. A későbbiekben ez országszerte projektálható lehet, ami 250-500 hasonló gyógycentrum telepítését jelentheti.
A mintegy 60 000 fő autista vonatkozásában, ha csak azt számítjuk, hogy egy fő autista legalább átlag 150 000 Ft/hónap fizetés nyomán kieső 900 000 Ft nemzetgazdasági értékkiesést okoz azzal, hogy hozzátartozója nem tud dolgozni, mert őt el kell látni, felügyeletet kell biztosítani, ez havonta 42 milliárd, évente 504 milliárd forint veszteség. A teljes veszteség ennél jóval nagyobb egyrészt, mert ezzel párhuzamosan ki kell építeni, és fenn kell tartani egy mind nagyobb kapacitású szociális ellátórendszert, hiszen a szülők rövidebb ideig élnek a gyermekeiknél, másrészt fokozottak az egészségügyi kiadások. Ezekkel együtt alsóhangon mintegy évi 700 milliárd forintos nemzetgazdasági veszteséggel kell számolnunk. Ennek a hatalmas összegnek bármilyen arányú csökkentése jelentős nemzetgazdasági haszonnal bír!
Mindezzel szemben a kialakításra kerülő gyógycentrumok létrehozási és fenntartási költségei a következő képpen körvonalazhatóak:
1.) A kialakítás költsége attól függően, hogy milyen stádiumról indulva történik a kialakítás, hozzávetőlegesen 12–15 millió forintra kalkulálható. Ez otthonos légkörben a legmegfelelőbb, pl. családi házban kialakítható a szükséges építési és szakhatósági engedélyek megszerzése után. Előzetes számítások szerint egy családi házban kb 150 m2-n ez hét gyermek számára megvalósítható. Fontos, hogy közel legyen a kórház, tűzoltóság, mentő és esetleg a rendőrség. Az udvar jelenléte fontos! A belterek kialakításánál az autista gyermekekre érvényes biztonságossági elveket kell szem előtt tartani!
2.) Finanszírozása: A Centrum működésének egészségügyi feladatellátását minél hamarabb TB finanszírozottá kell tenni, mert az egyenlő esélyű hozzáférhetőség csak így biztosítható. A kórházi tevékenységek (fogmegtartó kezelés és a laborvizsgálatok) ettől különválasztottan finanszírozandók a TB által, hiszen nem "alvállalkozói" a centrumnak, hanem különálló egészségügyi objektumok, önálló finanszírozási rendszerrel.
3.) A személyzet struktúrája: struktúrálisan három csoportból tevődik össze:
a.) Megváltozott munkaképességű, nem autista, öt-hat fős gondozói személyzet számára munkalehetőség biztosítása munkahely teremtéssel. (Erre emelt finanszírozás vehető igénybe)
b.) Megváltozott munkaképességű felnőtt, magas szinten funkcionáló 3 autista személy foglalkoztatása, tehát az ő esetükben is munkahely teremtés történik.
c.) Kommunikációban, és szocializációban súlyos fokban gátolt, nem beszélő, autizmussal élő kisgyermekek (4 fő) biomedikális, oki kezelési alapokon nyugvó csoportja. Az ilyen gyermekekre a fogyatékos normatíva háromszorosa vehető igénybe (1,28 millió forint/év). Az ő orvosbiológiai kezelésük, a kezelés alatt pedagógiai fejlesztésük a tervezett központ fő célkitűzése. A beszédmegindítás, ezzel a szocializálhatóság feltételeinek megteremtése 4-6 hónapos időtartamra tehető. Ezt követően újabb 4 fő tudja majd felváltani az előbb említett gyermekek helyét. A rendbe hozott gyermekeket pedig az iskolarendszer képzi - fejleszti tovább, akikből később a társadalom produktív, munkavégző tagjai válnak majd.
A most vázolt rétegekre összesen havi 8-10 millió forint vehető igénybe. Ehhez jön az a pályázati úton elérhető, mitegy nyolcszázmillió forint, ami az autizmus Magyarországon elsőként bevezetésre kerülő oki gyógykezelése címén megpályázható.
Kiemelkedően fontosnak tartom az alábbi négy tényező figyelembe vételét!
1.) Amióta évekkel ezelőtt megérkeztek a párizsi laborból a magyar autista gyermekek vizeletminta kiértékelt eredményei, minden szülő világosan látja, hogy a betegség háttere immunpatobiokémiai és mikrobiológiai. A kóros immunműködés miatt súlyosan károsodik a szervezet méregtelenítő funkciója. Ez magyarázza a nehézfémek (higany és ólom), valamint különböző szerves kemikáliák felhalmozódását, és az általuk okozott klinikai tünetek megjelenését a gyermekekben.
2.) A minden gyermekben kimutatható glutén és/vagy kazein érzékenység a bélnyálkahárta fokozatos tönkretétele révén a beteg szervezetben folyamatosan igen mérgező un. étrendi ópiátok termelődéséhez vezet, súlyosan károsítva elsősorban a központi és perifériás idegrendszerüket valamint a májukat. Ezek a gyermekek folyamatosan kábítószerhatás alatt, vagyis "belőtt" állapotban élnek. A kábítószert a folyamatosan fogyasztott szénhidrátból szintetizálják.
3.) A gombák és a baktériumok abnormis összetétele a bélrendszerben oka a vitaminok és a nyomelemek felszívódás zavarának a bélből, ami következményesen extrém mértékű vitamin, ásványi anyag és nyomelem deficit kialakulását erdményezi.
4.) Ez oda vezet, hogy a központi anyagcsere kör /trikarboxilát ciklus/ számos állomásán, elsősorban a kóros aminósav anyagcsere kapcsán torlódás következik be Ez kiterjedt patológiás biokémiai állapotot tart fenn folyamatosan, többek között tejsav acidózist, ami veszélyes és súlyosan egészségromboló hatású.
Mindezek tudatában az autista gyermeket nevelő családokban sistergő atombombaként feszül az elkeseredett akarat gyermekeik gyógykezelésére. A késlekedés értékes, gyógyításra fordítható idő elvesztegetését jelenti. E törekvésnek minél hamarabb zöld utat kell biztosítani az állami aparátus, az ANTSZ és az önkormányzatok részéről.
A 3) c pontban említett oki kezelés eredményeként elérhetővé válhat az, hogy nem kell diétázniuk a gyermekeknek, szervezetükben nem képződnek morfin származékok, a kóros biokémiai folyamatok normalizálódnak, így életük biológiai megszorításoktól mentesen is teljessé tehető.
Székesfehérvár, 2007-10-25 Dr. Ugrai Tamás
belgyógyász – háziorvos
angiológus szakorvos, |