Az új technikát nemrég mutatta be a Dr. Christine Ecker és Declan Murphy professzor vezette tudóscsapat a King’s College London Pszichiátriai Intézetében. A módszerrel több tucat autista és nem autista felnőttet vizsgáltak. A kutatók a tesztek után arról számoltak be, hogy 90%-os pontossággal felismerhető a szindróma és bíznak benne, hogy a jövőben gyerekek szűrésére is alkalmas lehet.

A kutatócsapat MRI szkennert használ, hogy képeket készítsen az agy szürke állományáról. Számítógépes képalkotó technika alakítja háromdimenziós képekké a felvételeket, amelyek segítségével jól kivehetők az apróbb agyi elváltozások is. A szürkeállomány összetett felépítését tanulmányozva az orvosok biológiai jegyek, nem pedig személyiségbeli jellemvonások alapján dönthetik el, hogy a páciens autizmusban szenved-e, vagy sem. A tanulmány megmutatja, hogy bizonyos agyi eltérések összefüggenek az autizmussal.

Az autizmus egy egész életen át tartó állapot, amit az agy fejlődési rendellenessége okoz. Az Egyesült Királyság népességének kb. 1%-át érinti, ami mintegy fél millió embert jelent. Túlnyomó többségük férfi. Ha egy férfi-nő arányt állítanánk fel, az erősebbik nem 4:1-re nyerne. Eddig a diagnózist főleg barátok vagy közeli hozzátartozók beszámolói alapján állapították meg - ami egy hosszú folyamat és nagyban függ a leírások megbízhatóságától, valamint szakértőket igényel, akik értelmezik az információkat.

A kutatás során 20 egészséges, 20 autista és 19 hiperaktív szindrómában szenvedő felnőttet tanulmányoztak. Az összes résztvevő 20 és 68 év közötti férfi volt. A hagyományos módszerekkel (IQ teszt, pszichiátriai és fizikai vizsgálatok, vérteszt) felállított diagnózis után összehasonlították az eredményeket az újonnan fejlesztett technika eredményeivel.

A King’s College kutatóinak eredeti célja az volt, hogy gyerekeken alkalmazzák az új módszert. Matthews elmondta, hogy úgy találták, hogy felnőttek mindenképpen szükségesek a kezdeti tanulmányokhoz, mert sokkal tisztább, hogy autizmusban szenvednek-e.

„Feltételeztem, hogy a pácienseket már hosszú ideje követték pszichológusok és az idő folyamán a diagnózisok teljesen letisztultak.” - mondta. „Egy gyereknél, csak korlátozott idő áll rendelkezésre, hogy megfigyeljük a viselkedésbeli változások fejlődését. Még elég bizonytalan, hogy amit látunk, azt a szindróma jeleként azonosíthatjuk-e.”

A kutatók elmondták, hogy még sok munkára van szükség ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy módszerük elegendően hatékony a korai diagnosztizálásra is. A vizsgálatokat szeretnék kiterjeszteni gyerekekre is, amitől azt várják, hogy pontosabb információkat kapnak. A gyermekkori diagnózis mellett arra is van remény, hogy a technikával a nem ismert autista esetek is felderíthetőek lesznek.

„A 7461 angol felnőttön elvégzett tanulmányunk azt sugallja, hogy a legtöbb autista felnőtt nem diagnosztizált. Habár az új módszer még nem áll készen a mindennapos rutin vizsgálatokra, minden lépést, ami korábbi diagnózist tesz lehetővé, üdvözlünk.” - mondta Terry Brugha, a Leicester Egyetem pszichiátria professzora.

MérnökBázis - Ritzinger György