Bár még nem pukkadt ki teljesen, egyre nagyobb rések tátongnak azon a lufin, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére a kormányok és a készséges, de a jelek szerint rendesen „megvezetett” média fújt az újinfluenza és a tervezett oltások köré. Ahogy az egész járvány és az oltási hisztéria külföldről „gyűrűzött” be kis hazánkba, úgy a kételyek és a veszélyek hírei is eljutnak hozzánk – bár sajnos lényegesen kisebb sajtónyilvánosságot kapnak.
Bizalmas levélben az oltás veszélyére figyelmeztettek
Kezdődött az egész azzal, hogy a nagy-britanniai közegészségügyi hatóság (Health Protection Agency) bizalmas levélben figyelmeztetett 600 szakembert, a szigetország vezető neurológusait: az újinfluenza ellen tervezett, tömeges oltások után készüljenek fel egy komoly idegrendszeri betegség nagyobb számú jelentkezésére. A Guillain-Barre szindrómáról (GBS) van szó, amelynek kialakulását elősegítheti a vakcina alkalmazása. A betegség az idegeket támadja meg, bénulást okoz, még a légzőrendszert is megbéníthatja, vagyis végzetes lehet.
A kiszivárgott bizalmas levelet augusztus 15-ei számában közzétette a Daily Mail című lap. Megtoldotta persze azzal a cseppet sem szónoki kérdéssel: a hatóság miért nem tartotta szükségesnek, hogy figyelmeztesse minderre a lakosságot, még mielőtt megkezdenék több millió ember, köztük gyerekek oltását?
1976-ban nyolcszorosára nőtt a bénulásos betegségben szenvedők száma
A levél emlékeztet a sertésinfluenza elleni 1976-os oltásokra. Akkor, mint ismeretes, az USA-ban 10 hét után le kellett állítani az oltási kampányt, mert a vakcinák miatt nyolcszorosára (!) nőtt a GBS kialakulásának veszélye, és több ember halt meg ebben a bénulással járó betegségben, mint az influenza következtében. Az amerikai kormány akkor több millió dollár kártérítést volt kénytelen kifizetni az áldozatoknak és hozzátartozóiknak.
Két hét sem telt el a bizalmas levél kiszivárgása után, és valósággal fellázadtak a brit egészségügy dolgozói. Mint a The Guardian augusztus 24-ei számában megírta, a megkérdezett 216 orvos több mint fele és a minden harmadik ápolónő nem hajlandó beoltatni magát. Az oltóanyag biztonságosságának tesztelésére rendelkezésre álló időt rövidnek ítélik, és a vakcinát sem tartják elég biztonságosnak. Ráadásul magáról a vírusról is kiderült, hogy kevésbé veszélyes, mint amilyennek korábban hitték. Minden második megkérdezett orvos úgy nyilatkozott: „a betegség túl enyhe ahhoz, hogy egyáltalán szükség legyen oltásra”.
A legfrissebb hír minderre csak „rátett” egy lapáttal. Marylandi (USA) kutatók kimutatták: nincs sok esély arra, hogy az újinfluenza kórokozója valamelyik „hagyományos” vírustörzzsel egyesülve egy veszélyesebb, új vírustörzset hozzon létre. Nem valószínű, hogy a világjárványt okozó új influenzavírus szuperkórokozóvá alakuljon az őszi-téli szezonban, állítják. Pedig a szakemberek éppen a vírus mutációjától félnek leginkább. A Marylandi Egyetem kutatói görényeken kísérletezve jutottak arra a következtetésre, hogy az új vírus nem kombinálódik könnyen a szezonális influenza kórokozóival. Márpedig a genetikai rekombináció volna az a folyamat, amelynek eredményeként módosulna a vírus.
Magyarán: az őszre jósolt, pusztító világjárvány a jelek szerint „sajnos” elmarad. Ez persze nagyon jó hír az embereknek, de nem jó az oltásbizniszben érdekelteknek. Hiszen ezek után egyáltalán mi indokolhatja a tervezett tömeges – ám veszélyes „mellékes” következményekkel fenyegető – oltásokat? (Megjegyzem, az oltásoknak legfeljebb annyi „hasznuk” lehet, mint a szezonális influenza elleni vakcináknak. De erről a témáról majd egy más alkalommal – hiszen megér egy külön cikket.)
Nem várnak 60 napot a biztonságosság megítéléséhez
És mi a helyzet idehaza? Miközben a héten a veszprémi kórházban megkezdték az oltóanyag 3-18 éves „önkéntes” (?!) gyermekeken való kipróbálását, az ÁNTSZ illetékese elmondta, hogy a tesztelésben részt vevő személyeknél 21 napig várnak az ellenanyagok megjelenésére a vérben – ezzel igazolhatják majd a vakcina hatékonyságát. A biztonságosság megítélésére szerinte 60 nap szükséges. Ezt az időt azonban nem fogják megvárni, hanem az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) már előtte megadhatja a forgalomba hozatali engedélyt.
Vajon miért sietnek ezzel annyira? Miért „kell” mindenáron és minél gyorsabban megkezdeni az emberek tömeges oltását? Miért tekintenek kísérleti alanyoknak bennünket, hiszen oltani készülnek, mielőtt kiderülne, hogy biztonságos-e az oltóanyag? Pedig mint Falus Ferenc országos tiszti főorvos a Világgazdaságnak adott interjújában kijelentette, „azért nem teszik kötelezővé az új influenza elleni védőoltást, mert annak lefolyása általában nem súlyos”. Hasonlóan a szezonális influenzához, normál esetben, egy hét a gyógyulási ideje.
Az újságíró megkérdezte: mi lesz a megrendelt négymillió vakcinával, ha az emberek mégsem kérik az oltást? Falus doktor így válaszolt: akkor sem marad a nyakukon a vakcina, hiszen országok sokasága küzd azért, hogy valahonnan beszerezze azt, mert nincs gyártókapacitása.
Az országos tiszti főorvos egyébként hű maradt önmagához. Hiszen egy korábbi nyilatkozatában idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalását, amely szerint mind a 6 milliárd embert be kellene oltani a Földön. Falus Ferenc a magyarországi viszonyokról azt mondta: „az lenne a legjobb, ha a készleten tartott 6 millió vakcinára 10 millió jelentkező lenne”.
Szeptember 3-án reggel a Kossuth Rádió műsorában Falus kijelentette: „A tömeges oltási kampány október első hetében el fog kezdődni.” Ezt így is értelmezhetjük: tetszik vagy nem tetszik, mindenképpen oltani fogunk...
Hogyan tovább?
Itt tartunk most. Keszthelyi Gyula tardi háziorvos kezdeményezéséhez több mint 160 orvos csatlakozott. Aláírásgyűjtésüket azért kezdték, hogy az oltások előtt nyilatkoztathassák a betegeket arról, maguk kérték a vakcinát, magukra vállalva így a felelősséget az esetleges szövődményekért. A tiszti főorvos szerint az akciót feleslegesnek ítélte, mert – mint mondta – az oltás nem lesz kötelező, így az esetleges mellékhatásokért a gyártó felel.
Kíváncsian, egyben aggodalommal várom a fejleményeket. Mikor szólalnak meg azok a magyar orvosok, akik brit kollégáikhoz hasonlóan szakmai (nem pedig pénzügyi vagy jogi) aggályaikat hangoztatják? Vajon mikor értesülhetünk a magyar neurológusok felelős véleményéről? Mikor kap a hazai közvélemény hiteles tájékoztatást arról, hogy miért erőltetik a tömeges újinfluenza-oltásokat? Kötelez-e bennünket a WHO forgatókönyve, vagy pedig csupán ajánlásnak tekintendő? Egyáltalán: mikor jutunk el végre odáig, hogy a döntéshozók felnőttnek tekintsék a közvéleményt?
Kürti Gábor
AJÁNLOM AZ OLDALT
