Amit az antioxidánsokról és a szabadgyökökről tudni kell

  A molekulákat alkotó elemeket páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze, amelyek a molekula stabilitását biztosítják. Vannak azonban páratlan elektront tartalmazó molekulák, amelyek rendkívül labilisak, reaktívak és a páros állapot visszaállítására törekednek, ezzel oxidatív folyamatok sorát elindítva a szervezetben. Ezeket az agresszív molekulákat nevezzük szabadgyököknek.
A szabadgyökök alapvetően a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek. Szabadgyök például a szuperoxidgyök, amely a légzés során az oxigénmolekulából származik és az ún. hidroxilgyök, ami a szövetekben lejátszódó gyulladásos reakciók során keletkezik. A szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például a környezeti ártalmak (kipufogógáz, sugárzás) és a helytelen életmód (dohányzás, erős napfényhatás) révén.
A szabadgyökök az elvesztett elektronjaikat a környező szövetekből próbálják pótolni, elektront vonnak el, ezzel károsítva a sejtfal felépítését. A sejtfalat részben olyan zsírmolekulák építik fel, amelyek kémiai szerkezetükből adódóan könnyen sérülnek (oxidálódnak) a szabadgyökök támadása során. A károsító folyamatok eredménye a sejtek szétesése és a szövetek károsodása.
A szervezetnek bonyolult antioxidáns védekezőrendszere van a szabadgyökök károsító hatásának kivédésére. Az antioxidáns vitaminok megvédik a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodásoktól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának. Saját elektronjaikat adják át a szabadgyök-molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják vagy meggátolják. A szabadgyököknek azonban nemcsak a szervezetet károsító folyamatokban (öregedés, daganatos megbetegedések), hanem az immunvédekezésben is jelentős szerepük van.
A vízben oldódó vitaminok közül a C-vitamin, a zsírban oldódóak közül az E-vitamin, illetve az A-vitamin előanyaga, a béta-karotin antioxidáns hatású. A béta-karotin semlegesíti a szervezetben termelődő és a külső forrásból bejutó szabadgyököket. Elnyomja a bőrben az ultraviola sugárzás hatására keletkező rendkívül aktív oxigénmolekulákat. A C-vitamin az immunvédekezés és a molekuláris szintű kémiai folyamatok szempontjából jelentős. Az E-vitamin a sejtfal védelmében játszik nagy szerepet, gátolja a zsírok oxidációját. Az antioxidáns rendszer több alkotóeleme egymás hatását erősítve növeli a szervezet ellenálló képességét. A C-vitamin regenerálja az E-vitamint, az E-vitamin pedig megvédi a béta-karotin kémiai kötéseit a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Szervezetünk az antioxidáns vitaminokat nem tudja előállítani, ezért külső forrásból, elsősorban a táplálékból kell fedezni a szükségletet. A zsírban oldódó vitaminok elraktározódnak, a vízben oldódó vitaminok feleslegét azonban gyorsan kiürítjük. Ezért kell a vízben oldódó vitaminokat naponta az ajánlott mennyiségben fogyasztani.

   Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigaretta hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. A szabadgyökök károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, több májbetegség kialakulásában. Érthető tehát az antioxidánsok fontos szerepe ezen betegségek megelőzésében, gyógyításában. A környezeti és életmódbeli hatások következtében felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához ezért az antioxidánsokból is nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek. Ha táplálkozásunkkal nem tudjuk fedezni a szabad gyökök képződésének megfékezéséhez és hatástalanításához nélkülözhetetlen antioxidánsokat, a megfelelő készítményekkel pótolhatjuk őket.  Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását. Az E-vitamin védi a sejthártyákban és a szövetekben lévő többszörösen telítetlen zsírsavakat a szabad gyökök oxidáló hatásától. A szelén igen fontos eleme a szabadgyökfogó enzimrendszernek, hiánya következtében romlanak az immunfunkciók, megnő a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulásának kockázata. A táplálék szeléntartalma elsősorban attól függ, hogy a növények termőtalajában mennyi van belőle, és ez az érték Magyarországon sajnos igen alacsony.

  Köztudott, hogy a zsírdús, növényekben szegény étkezés a dohányzás és a stressz elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Az érfalkárosodást főként nem a magas koleszterinszint okozza, inkább a koleszterin oxidációs termékei. Tanulmányokkal igazolták, hogy antioxidáns vitaminok (E-vitamin, béta-karotin és C-vitamin) és nyomelemek (szelén) adásával még magasabb koleszterinszint mellett is csökkenteni lehetett az érelmeszesedés mértékét. Az E-vitamin és a béta-karotin zsíroldékony vitaminok, a sejthártyákat alkotó zsírsavakat védik az oxidációtól. Összefüggést mutat a rákképződés folyamata és a szabad gyökök kórós mértékű jelenléte is. Egyre erősödik az a vélemény, hogy azok az emberek lesznek legkisebb valószínűséggel rákosak, akiknek a szöveteikben a legmagasabb az antioxidáns szint.

   Az oxidánsok okozta potenciális károk közül néhányat el lehet kerülni életmód-változtatással, de nem lehet teljes mértékben megsemmisíteni őket. Az antioxidánsok fogyasztása az egészség megőrzéséhez és számos betegség kiegészítő terápiájaként javasolt. Nehezíti a védekezést, hogy a vitaminok és nyomelemek, melyek alapvetően befolyásolják a védelmi rendszer működését - nem kellő mennyiségben jutnak szervezetünkbe. Ennek oka egyrészt a helytelen főzési technika, mellyel szinte "kifőzzük" ételeinkből a létfontosságú vitaminokat, másrészt a hazai felmérések azt mutatják, hogy táplálékaink összetételének minősége is hiányos.

  Napjaink étrendjét sajnos sokkal jobban jellemzi a túlzott mértékű zsír-, cukor- és húsfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra. Abban az esetben ha sikerül sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanunk, az azokban lévő kemikáliákból is több jut a szervezetünkbe, ami szintén a szabadgyökök számát növeli.