Dr. Sebő Zsuzsanna:

Kötelező védőoltások – mit tehetünk?

Néhány napja adták hírül, hogy Ausztriában nagyobb számban kanyaró megbetegedések fordultak elő. Ugye-ugye – mondja az egyik oldal; nem számít, ártalmatlan megbetegedés – mondja a másik. Ez késztet megszólalásra anélkül, hogy állást foglalnék: „oltani vagy nem oltani”.

Annyit azért megjegyeznék, hogy ebben a vitában mindkét tábor számos megalapozott és kevésbé megalapozott érvet sorol fel. Mindkét fél úgy érvel, mintha a mérlegnek csak egyetlen serpenyője volna, holott itt is, ott is vannak megdönthetetlen és helyüket megállni nem tudó tézisek. Szívesebben látom a józan mérlegelést.

Gondolatok a védőoltásokról – a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület álláspontja

Álljon itt a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület (MHOE) Gyermekgyógyász Munkacsoportja nevében, dr. Kürti Katalin elnök által összeállított gondolatsor. Ajánlom ezt az állásfoglalást mindenki figyelmébe, mert nem dogmatikus, nem tagadja a védőoltások szükségességét, de megkérdőjelezi azok szokásos rendjét és módját.

Kellő időben, egyénre szabottan oltani, és a várható, vélelmezett vagy valós káros hatásokat homeopátiás gyógymóddal kivédeni. Ez az üzenete.

„Egyesületünk tagja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának, valamint az Európai Homeopátiás Bizottságnak, s mint ilyen, figyelemmel kíséri a gyermekgyógyászat nemcsak az akadémikus orvoslással, hanem a homeopátiával kapcsolatos történéseit is. Az Európai Unió tagjaként célszerű ezen a területen is az európai országok normatíváihoz közelíteni.

Ezt célozza a következő néhány gondolat is a védőoltások tárgyköréből. Az alábbiakat csak gondolatébresztőnek szánjuk, és szakmai fórumokon szívesen bővebben is kifejtjük álláspontunkat, illetve megosztjuk tapasztalatainkat. Hisszük, hogy sohasem a szélsőségek irányadók. Nem osztjuk azt a nézetet, hogy szinte minden ellen oltani kell, de azt sem valljuk, hogy minden oltás felesleges. A józan mérlegelés pártján állunk.

A homeopátiával is gyógyító orvos páciensétől igen részletesen, mindenre kiterjedően kérdezi ki a kórtörténetet. Olyan kérdéseket is felteszünk a betegnek, illetve a szülőnek, amelyeket a csak az akadémikus orvoslásban jártas kollégák nem kérdeznek meg. Tesszük ezt azért, mert csak így tudjuk megtalálni a páciens számára szükséges homeopátiás gyógyszert. A kórtörténet során igen nagy súlyt fektetünk az etiológiai faktorokra, azaz arra, hogy időben és az előzetes történéseket tekintve meglehetősen pontosan meghatározhassuk a betegség kiváltó okát, a szervezet egyensúlyzavarának eredetét.

A fentiekből adódó tapasztalataink szerint az oltások gyakrabban tekinthetők a szervezet egyensúlyát megzavaró tényezőknek, mint ez a különböző hivatalos – az akadémikus orvoslás által készített, elsősorban a súlyos oltási szövődményeket rögzítő – nyilvántartásokból kiderül. A homeopata gyermekgyógyászok a világon mindenütt megerősítik azt – ami részben kiderül az oltóanyagokhoz mellékelt használati utasításokból is –, hogy oltások után nem ritka pl. a rövidebb-hosszabb ideig tartó súlyállás, a fejlődés ütemének egyéb irányú csökkenése, elhúzódó hasmenéses állapotok kialakulása, ekcéma, recidiváló felső és alsó légúti tünetek (pl. gégehurut, asztmás jellegű hörghurut, krónikus középfülgyulladás stb.), alvás- és viselkedési zavarok megjelenése.

Tisztában vagyunk azzal, hogy mindig voltak és lesznek az oltásokra érzékenyebben, illetve kevésbé hevesen reagáló személyek. Mégis, a fentiek elkerülésére, egy egészségesebb, krónikus betegségektől mentes jövendő generáció érdekében, megfontolásra ajánljuk az alábbiakat:

A KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE
Kétségkívül Európa egyes országai a magyaréhoz hasonló oltási rendet követnek. A többségre azonban az jellemző, hogy csak néhány igen súlyos – a legtöbb esetben halált vagy maradandó károsodást okozó – betegség elleni oltás kötelező, a többi csak ajánlott. Vannak olyan országok is, ahol egyáltalán nincsenek kötelező oltások, csak ajánlottak – az átoltottság mégis magas (pl. Németország).

A VÉDŐOLTÁSOK IDŐZÍTÉSE – A BEADÁSI HATÁRIDŐ KITOLÁSA
Tudvalévő, hogy a csecsemő immunrendszere érési folyamaton megy át. Az első hat élethónap ebben a tekintetben a legesendőbb időszaknak tekinthető. Mégis ilyenkor adjuk a legtöbb oltást, és eleve olyan kombinált formában, mely esetenként öt oltás egyidejűleg történő adását is jelenti.
Ma, amikor gyakran eltiltjuk a várandós és szoptatós anyát a tehéntej fogyasztásától, a csecsemőnek pedig egyéves kor előtti adását semmiképpen sem tanácsoljuk a mind gyakoribb tehéntej-fehérje allergia miatt, az oltóanyaggal mégis idegen fehérjét viszünk be a fiatal csecsemők szervezetébe.

EGYÉNRE SZABOTT OLTÁSI NAPTÁR KIALAKÍTÁSA
Az ajánlott oltások listájának összeállításakor javasoljuk a gyermek sajátosságainak, betegségekre való fogékonyságának és a család kórtörténetének figyelembevételét. Az oltási naptár bizonyos határokon belül személyre szabott legyen.

A HÁZIORVOSOK NAGYOBB DÖNTÉSI SZABADSÁGA AZ OLTÁSOK IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL
A szülők után a háziorvos az, aki kis páciensét a legjobban ismeri. Hadd döntsön, vagy javasoljon – a védőnővel egyeztetve –, természetesen felelősen, de szabadabban az oltások időzítéséről.

A SZÜLŐK NAGYOBB DÖNTÉSI SZABADSÁGA – KEVESEBB KÖTELEZŐ, TÖBB AJÁNLOTT OLTÁS
A kötelező védőoltások beadásán túl a szülő követhesse meggyőződését különböző fórumokon való meghurcoltatás, illetve büntetőjogi következmények nélkül. Lehessen részese a gyermeke sorsáról való döntésnek, miután megkapta az oltásokról azt a kétoldalú, korrekt szakmai tájékoztatást, amely mindenkor objektív adatokra épül.
A csak kötelező védőoltásban részesült gyermekek közösségekbe való felvételükkor ne legyenek hátrányos helyzetben a többi – ajánlott oltással is beoltott – társaikkal szemben.

A SZAKMA ÉS A SZÜLŐK KORREKT TÁJÉKOZTATÁSA A VÁRHATÓ ELŐNYÖK, VALAMINT A LEHETSÉGES REAKCIÓK ÉS SZÖVŐDMÉNYEK TEKINTETÉBEN
A fentiek alapján kívánatos, hogy a szakma beszerezzen minden olyan információt, illetve kérjen visszajelzést az oltások olyan „enyhébb„ szövődményeiről is, melyeket ma az akadémikus orvoslás nem hoz összefüggésbe a védőoltásokkal, melyek előfordulását ma még jórészt tagadja. Csak így lehetséges a szülők korrekt tájékoztatása, illetve a megfelelő orvosi és szülői döntés előkészítése.

HOMEOPÁTIÁS VÉDELEM AZ OLTÁSI REAKCIÓK, ILLETVE SZÖVŐDMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉRE
Egyesületünk szívesen vállalja, hogy a homeopátiával egyébként nem foglalkozó kollégákkal is megosztja jelen ismereteit azokról a homeopátiás lehetőségekről, amelyek a szervezetet támogatják abban, hogy az oltás mind kevesebb kedvezőtlen reakciót, illetve szövődményt idézzen elő.
Dr. Kürti Katalin, 2006”
Az idézett összeállítás és a védőoltásokhoz kapcsolódó jogszabályok olvashatók a MHOE honlapján.

Védőoltások – homeopátiás segítség

OLTÁSI REAKCIÓK
A védőoltások után egyes esetekben fellépő oltási reakciók (lokális tünetek, láz, fájdalom, nyugtalanság) „természetes„ velejárói az oltásnak. A magyarországi kötelező védőoltások már jó minőségűek, ritkák és enyhék az oltási reakciók. Ezek múlandók és jól befolyásolhatók homeopátiás gyógyszerekkel. Ezekből álljon itt néhány:

Ledum palustre
A szúrcsatorna (a tűszúrás helye) fájdalma, kis duzzanat és pír, hűvös tapintatú végtag. Néhány napig adható.

Apis mellifica
Kifejezett duzzanat, vizenyő, viszketés az oltás helyén. A fájdalom szúró jellegű, a beteg az érintést sem tűri, javul az állapota, ha hideg borogatást alkalmazunk. A gyerek lehet lázas, és kevés folyadékot fogyaszt.

Belladonna
Lüktető fájdalom, kifejezett pír az oltott végtagon. Lázrózsák az arcon, kipirosodott fülcimpák, száj, esetleg izgatott magatartás léphet fel. Ha csak a végtagon van lokális eltérés, inkább a C, CH 9 potenciát adjuk, ha a viselkedés is változik, magasabb potencia jobban segít.

Ferrum phosphoricum
Alacsony láz, enyhe bőrpír, általában enyhe tünetek.

Chamomilla
Akkor ajánlott, ha oltás után a gyerek nyugtalan, örökké kézben akar lenni, ringatni kell. Széklete lehet híg, spenótzöld. Inkább a közepes potenciák adása javasolt (C, CH 15, 30).

Gelsemium sempervirens
Oltás után fellépő gyengeség, bágyadtság, fejfájás, esetleg remegés.

Thuja occidentalis
A későbbiekben kivezetőként említett adagoláson kívül akkor adjuk, ha oltás után (nagyobb gyereknél) szem mögötti fájdalom jelentkezik (fejfájás). Ilyenkor alacsonyabb potencia javasolt, mint a kivezetésnél.

Silicea
Nem csak oltási kivezetőként használjuk. Jó szer, ha az oltás után kiütés jelentkezik a gyermeken.

Cocculus
Bár a ma használatos védőoltásoknál ritka a hányás, ha mégis előfordul, jól kezelhető ezzel a szerrel.

Hepar sulphuris
Ha az oltást követően más szervek gennyesedése lép fel (kötőhártya, fül, mandula).

Az említett szereket a tünetek alapján választjuk ki, D12, C, CH 9, 12, 15 potenciában adhatjuk, naponta 2-3 alkalommal.

Oltási szövődmények, következmények

Az oltást követő, nem várt eseményeket soroljuk ide. Ezek egy része igazoltan az oltás következménye (allergia, görcs, tályog). Más részük objektíve nem igazolható, de az időbeli egybeesés vagy a gyakoribb előfordulás miatt feltételezhetően az oltásnak tudható be.

Ezeket a következményeket a homeopátiával gyógyító orvos a beteg immunstátusának a stabilizálásával próbálja kivédeni. Ezt legbiztonságosabban az alkati szer adásával lehet elérni.

További megoldás az oltási nozódák használata. Az oltási nozódák a homeopátia szabályai szerint előállított gyógyszerek, melyek az eredeti oltóanyagból készülnek. Valamennyi oltásból lehet nozódát készíteni, ezek sterilizáltak, és az eredeti oltás védőhatását nem függesztik fel.

Alternatív megoldás oltási nozóda híján a Silicea és a Thuja kivezetőként való használata, ahogy azt a régi homeopaták tették.

A magyarországi oltási rendben elrendelt oltások

BCG
A tuberkulózis bizonyos típusai ellen adják a gyermeknek 5 napos korig, rendszerint még a kórházban.
Kivezetés: Tuberculinum D30, majd két hét múlva D200 potenciából egy adag.

INFANRIX HIB IPV
Diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanus, Haemophylus influenzae (fül-, gégegyulladást okozó baktérium), polio (gyermekbénulás) elleni védőoltást 2, 3, 4 és 18 hónapos korban kapják a gyerekek. Minden esetben érdemes az azonos nevű oltási nozódát beszerezni és oltás előtt és után beadni C30-as potenciában.
Az egy éves kor előtt adott oltásoknál kaphat a gyerek Silicea D200-at. A 18 hónaposnál a gyermek alkati szere a legcélravezetőbb.

PRIORIX
Az egyik legtöbbet vitatott, 15 hónapos korban adott védőoltás. Kanyaró, rubeola és mumpsz ellen véd. Többféle gyártótól szerzik be, így a korábban adott MMR oltás is ugyanezen betegségek ellen véd.
Mindig az azonos nevű nozóda a megfelelő kivezető (MMR nozóda, Priorix nozóda ). C30-as potenciában ajánlatos beadni.
A 15 hónapos oltásnál nozóda híján adható a Thuja C200.

INFANRIX IPV
Hatéves korban adott védőoltás, melyből a Haemophilus elleni komponens hiányzik. Az azonos nevű nozóda és az alkati szer alkalmas a nem várt hatások, veszélyek kivédésére.

PRIORIX vagy MMR
Az általános iskola 6. osztályában adott újraoltás. Azonos nevű nozóda és/vagy alkati szer adása kövesse.

ENGERIX B
A 14 éveseknek adott, B típusú hepatitis elleni védőoltás késői hatásait alkati szer adásával lehet kivédeni.

A kötelező oltások bevezetésével az emberiséget fenyegető világjárványokat sikerült megfékezni, ez tagadhatatlan. A fellépő mellékhatások és negatív hatások, szövődmények nem hagyhatók figyelmen kívül. Amint látjuk, vannak eszközök a kezünkben az oltások esetleges káros hatásainak a kivédésére. A legfontosabb a gyermek jó immunállapota és az egyénre szabott terápia, mely nem mást jelent, mint az alkati szer alkalmazását.

Dr. Sebő Zsuzsanna
gyermekgyógyász szakorvos, mentőorvos, homeopata
Tanácsadás