Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése

Előadó: Dr. Győrffy Zsuzsanna

A vizsgálat megindítása

            A panaszos beadványában az országgyűlési biztos segítségét kérte abban, hogy autista, középsúlyos értelmi fogyatékos unokája állapotának megfelelő ellátásában, fejlesztésben részesüljön.

            Mivel a panasz összefüggésbe hozható a gyermek  megfelelő testi, szellemi erkölcsi fejlődéshez való jogával, ezért az ügyben vizsgálatot indítottam.

            Az illetékes gyámhivataltól az ügyben keletkezett iratanyagokat megkértem, azokat áttanulmányoztam.

A megállapított tényállás

            A gyermek 1994-ben született. Az 1998-ban készült gyermekpszichiátriai szakvélemény  gyermekkori autizmust diagnosztizált nála, terápiának speciális gyógypedagógiai fejlesztést javasolt. Szakértői javaslatra a gyermek a megszokott óvodai  környezetében maradt, ahol a Korai Fejlesztő Központ munkatársa állapotának megfelelően foglalkoztatta.

            Az 1999. novemberében készült újabb szakértői vélemény szerint a gyermek normál óvodai keretek között nem fejleszthető tovább, bentlakásos gyógypedagógiai óvodai elhelyezését javasolták, az Óvoda, Általános Iskola és Speciális Készségfejlesztő Szakiskola óvodájában.

            A gyermek anyja felvételi kérelmet nyújtott be a javasolt intézménybe. A gyermeket 2000. szeptemberére előjegyzésbe vették, ugyanakkor az anyának azt a tájékoztatást adták, hogy a felvételnél az állami gondoskodás alatt álló gyermekek előnyt élveznek.

            Folyó év januárjában az anya az illetékes gyámhivatalnál külföldön dolgozó férje beleegyezésével kérte gyermeke átmeneti nevelésbe vételét. Remélte, ha gyermeke állami gondoskodásba kerül akkor hamarabb felveszik az állapotának megfelelő gondozó intézménybe. Az anya kérelmében azt is előadta, hogy egészségi állapota megromlott, műtéti beavatkozásra lenne szüksége, de gyermeke elhelyezését  nem tudja megoldani.

            Az illetékes gyámhivatal az anya kérelméről jegyzőkönyvet vett fel, majd a gyermek gondozási helyének kijelölésére felkérte a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot ( továbbiakban: TEGYESZ )

            A  TEGYESZ elhelyezési értekezletet hívott össze, melyen a kijelölt gondozó intézmény képviselője nem jelent meg, ezért a gyámhivatalt a szakszolgálat arról értesítette, hogy a gondozási hely kijelölésére új elhelyezési értekezletet kell összehívni.

            Az anya saját egészségi állapotára miatt sürgette a kiskorú elhelyezését, ezért a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe vette, a végleges gondozási hely kijelöléséig  a 2. számú Átmeneti Otthonba helyezte.

            A gyermek kinevezett hivatásos gyámja a határozatot megfellebbezte. Véleménye szerint a határozat indoklása megalapozatlan, a kiskorú nem gyermekvédelmi, hanem speciális egészségügyi ellátásra szorul. A gyám fellebbezését a gyámhivatal határidőn túl benyújtottnak tekintette, ezért nem továbbította a Közigazgatási Hivatal  gyámhivatalához.

            Júniusban a TEGYESZ ismét elhelyezési értekezletet hívott össze, melyen a gondozó intézmény képviselője is megjelent, nyilatkozata szerint szeptembertől tudja fogadni a gyermeket a speciális óvoda. Korábban azért nem tudják a gyermeket fogadni, mert 16 férőhelyükön 17 gyermeket gondoznak.

            A középsúlyos értelmi fogyatékos autista gyermek a 2. számú Átmeneti Otthonba került. A gyám tájékoztatása szerint édesanyja néhány nap múlva hazavitte, mert az átmeneti otthon körülményeit megismerve belátta, hogy ez az intézmény nincs szakmailag felkészülve beteg gyermekek ellátására. Tudomásom szerint a gyermek a nyári szünidőt otthon tölti, szeptembertől állapotának megfelelő speciális ellátásban részesül.

Az ügy jogszabályi háttere

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

2. § A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

77. § (1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

82. § (1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után a települési önkormányzat jegyzőjének javaslatára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai véleményének segítségével határozza meg.

132. § (1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként elsősorban nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértői névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt szakvéleményt szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól a gondozási hely meghatározására [Gyvt. 82. § (1) bek.], és lehetőség szerint az egyéni elhelyezési tervre [Gyvt. 82. § (3) bek.].

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól

61. § (1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.

(3) A határozat módosítására, vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását (20. §) az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.

62. § (1) Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

65. § (1) A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha a közigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

6. § (1) A fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz.

A vizsgálat megállapításai

            A vizsgálat során megállapítottam, hogy az eljáró gyámhivatal nem járt el elég körültekintően, amikor az anya kérésére a fogyatékos autista gyermeket átmeneti nevelésbe vette. A gyermekvédelmi szakszolgálat átmeneti otthonába való utalásával pedig sérült a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga.

            A határozat meghozatala előtt vizsgálnia kellett volna, hogy a beteg, kórházi kezelés előtt álló anya kérésére alapellátásban megoldható-e a gyermek átmeneti gondozása. A gyámhivatalnak vizsgálnia kellett volna azt is, hogy az anya kórházi kezelése alatt a családon belül megoldható-e a gyermek felügyelete. Az anyával felvett jegyzőkönyvben nem találtam nyomát annak, hogy ezekről a lehetőségekről a gyámhivatal munkatársa tájékoztatást adott volna az anyának. A gyermek átmeneti nevelésbe vétele előtt a gyámhivatal munkatársa nem érdeklődött arról a kijelölt gondozó intézményben, hogy a gyermeket ténylegesen mikor tudják fogadni.

            A hivatásos gyám megalapozatlannak találta a gyermek állami gondoskodásba vételét, ezért a határozatot megfellebbezte. Azzal, hogy a gyámhivatal határidő mulasztás miatt a fellebbezést nem továbbította a felettes szervhez, megsértette a fellebbezésre jogosult gyám jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, ezen belül a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. A fellebbezés érdemi vizsgálatáról, vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a közigazgatási hivatalnak kellett volna döntenie.

            A gyermekvédelmi szakszolgálat kötelezettségének eleget tett, amikor a gyermek gondozási helyének kijelölésére az elhelyezési tárgyalást összehívta. A gondozó intézmény részvétele nélkül azonban nem tehetett javaslatot a gyermek gondozási helyre. A második elhelyezési értekezleten már részt vett a gondozó intézmény, ekkor már tudott a szakszolgálat javaslatot tenni a gondozási helyre. A gondozó intézmény mulasztást követett el, amikor az első elhelyezési értekezleten nem jelent meg, illetőleg távollétét nem mentette ki.

            Azzal, hogy a gyermeket szeptembertől fogadja az állapotának megfelelő képzést nyújtó intézmény már nem sérül a gyermek megfelelő szellemi fejlődéshez való joga.

            A gyermek átmeneti nevelésbe vétele és annak további fenntartása nem szolgálja a gyermek érdekét. A gyermek eddig családban nevelkedett, az anya kérelmét feltehetőleg elkeseredettsége motiválta. Egészségi állapota miatt nem tudta gyermekét ellátni, külföldön dolgozó férjétől sem számíthatott segítségre.

            A gyámhivatal munkatársa az anya kérését teljesítette, amikor a gyermeket átmeneti nevelésbe vette, de nem mérlegelte azt az alapvető gyermeki jogot, hogy a gyermeknek joga van saját családi környezetében való nevelkedéséhez. Ez a " saját családi környezet " jelen esetben nem mindig jelent mindennapos együttlétet, mert a gyermek állapota miatt olyan speciális ellátásra szorul ami miatt hét közben a gondozó intézményben kell tartózkodnia. Ebből nem következik az, hogy ezért állami gondoskodásba kellene venni, szülei szülői felügyeleti jogát szüneteltetni, ezeket a jogokat és kötelezettségeket hivatásos gyámra ruházni. Az autista, értelmi fogyatékos gyermek nem gyermekvédelmi gondoskodásra, hanem speciális egészségügyi ellátásra szorul.

Ajánlások, kezdeményezések:

1) Azért, hogy a gyermek családhoz való joga ne szenvedjen csorbát kezdeményezem az eljáró gyámhivatalnál,  hogy mérlegelje az átmeneti nevelésbe vételi határozat saját hatáskörben való visszavonásának lehetőségét.

2) A tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülése érdekében az eljáró gyámhivatal vezetőjénél kezdeményezem, hogy a jövőben a határidőn túl benyújtott fellebbezéseket is továbbítsa a másodfokon eljáró gyámhivatalnak. A gyermekvédelmi szakszolgálathoz küldött határozatainál vegye figyelembe, hogy az intézmény nagyságából és a hivatásos gyámok leterheltségéből adódóan elképzelhető, hogy a határozat kézhezvételekor már a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő letelt. A fentiek miatt ezért a hivatásos gyám részére mindenképpen lehetőséget kellene adni igazolási kérelem benyújtására.

3) A gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermekek elhelyezésének biztonsága érdekében felkérem a gondozó intézmény vezetőjét, hogy a jövőben a szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten  képviseltesse intézményét, illetőleg a meghívó kézhezvételét követően, még az értekezlet előtt jelezze, ha férőhely hiányában nem tudja a gyermeket fogadni.

Budapest, 2000. augusztus 7.

Gönczöl Katalin