1.) Javuló szociális és verbális képességek secretin adását követően autista gyermekekben. 1: J Assoc Acad Minor Phys. 1998; szept:(1):9-15.Links

Horvath K, Stefanatos G, Sokolski KN, Wachtel R, Nabors L, Tildon JT.

Department of Pediatrics, University of Maryland School of Medicine, Maryland, USA.

Három autista gyermek esetét mutatjuk be, akik secretines pankreato-biliáris stimulációt követően gasztro-duodenoszkópián estek át. Mindhárman fokozott pankreato-biliáris választ mutattak a nem autista betegekhez képest (7,5 – 10 ml/min 1 – 2 ml/min-hez képest). A secretin adását követően 5 héten belül a gyermekek tüneteinek drasztikus csökkenését, és ezzel párhuzamosan javuló szemkontaktusban, figyelemben és nyelvi kifejezőeszközök gyarapodásában megnyilvánuló drámai viselkedésjavulást tapasztaltunk. Ezek a klinikai megfigyelések azt sugallják, hogy kapcsolat lehet az autista gyermekek agyi- és bélfunkciója között.

2.) Gasztro-intesztinális rendellenességek autista gyermekekben. 1: J Pediatr. 1999

Nov;135(5):559-63. Comment in: J Pediatr. 1999 Nov;135(5):533-5.

Horvath K, Papadimitriou JC, Rabsztyn A, Drachenberg C, Tildon JT.

Department of Pediatrics, University of Maryland School of Medicine, Baltimore, USA.

CÉLOK: Célunk az volt, hogy a felső gyomor-bélhuzam szerkezetét és működését felmérjük egy megfelelő tüneteket mutató, autizmusban szenvedő betegcsoportban. VIZSGÁLÓMÓDSZEREK: Harminchat autista gyermek (5.7 +/- 2 év, átlag +/- SD) gasztroszkópiás vizsgálatával a felső gyomor-bélhuzamból szövettani mintát vettünk, vékonybél és hasnyálmirigy enzim vizsgálatokat és baktérium- ill. gombatenyésztést végeztünk. A leggyakoribb gasztro-intesztinális panaszok a krónikus hasmenés, puffadás, hasi diszkomfort és –feszülés voltak. EREDMÉNYEK: A 36 gyermek szövettani eredménye 25 esetben (69,4%) I vagy II fokú gastro-oesophagealis refluxot mutatott. Krónikus gasztritist 15, krónikus duodenitist pedig 24 esetben láttunk. A duodenális kripták Paneth sejtjeinek száma jelentősen megemelkedik autista gyermekekben a kontrollpopulációhoz képest. Alacsony szénhidrát-emésztő enzim aktivitást mértünk 21 esetben (58,3%), bár a hasnyálmirigy-működésük normális volt. Az autista gyermekek 75%-a (27/36) mutatott fokozott hasnyálmirigy- és epeszekréciót intravénás secretin adására. A 21 hasmenéses betegből tizenkilencnek jelentősen nagyobb nedvkiválasztása volt, mint azoknak, akiknek nem volt hasmenésük. KÖVETKEZTETÉS: A non-verbális autista gyermekek viselkedési rendellenességeihez hozzájárulhat több, nem felismert gasztro-intesztinális rendellenesség (főleg reflux oesophagitis és diszacharid malabszorpció). A fokozott pancreato-biliaris válasz secretin injekció hatására a hasnyálmirigy és a máj secretin-receptorainak up-regulációját sugallja. További vizsgálatok szükségesek az autista gyermekek agyi- és a gyomor-bélrendszeri rendellenességeinek lehetséges kapcsolatának felderítéséhez.

3.) Autizmus és gasztro-intesztinális tünetek. Horvath K, Perman JA.

1: Curr Gastroenterol Rep. 2002 Jun;4(3):251-8.Links

Department of Pediatrics, University of Maryland School of Medicine, 22 South Greene Street, N5W70, Box 140, Baltimore, MD 21201-1595, USA. E-mail: khorvath@umaryland.edu

Az autizmus gyermekek szocializációs- és kommunikációs zavarához vezető viselkedéstani tüneteinek gyűjtőneve. Tipikusan restriktív, repetitív és sztereotipikus viselkedéssel társul, és az első három életév során jelentkezik. A betegség oka ismeretlen. Az elmúlt évtized az autizmus biológiai hátterének felderítését célzó kutatások jelentős felerősödését hozta. Újabb klinikai tanulmányok a gyomor-bélrendszeri tünetek, gyulladások és működési rendellenességek magas előfordulási arányát mutatta ki autista gyermekekben. Enyhétől közepes fokig terjedő gyulladást találtak a felső és az alsó bélhuzamban egyaránt. Emellett, a máj csökkent konjugáló képességet, patológiás bélpermeabilitást, fokozott kiválasztási választ intravénás secretin injekcióra és csökkent emésztő-enzim aktivitást mértek autista gyermekekben. Az emésztőrendszeri problémák kezelése látszólag pozitívan hat az autisztikus viselkedésre. Ezek az új megfigyelések csak az autizmus „puzzle” egy újabb darabját képezik, de várhatóan újabb kutatásokat gerjeszthetnek az agy-bélrendszer kapcsolat terén.

4.) Autizmus és gasztro-intesztinális betegségek. 3: Horvath K, Perman JA. Curr Opin Ped. 2002 Oct;14(5):583-7.

Department of Pediatrics, Division of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, University of Maryland School of Medicine, Baltimore, Maryland 21201-1595, USA. khorvath@pol.net

Az autizmus egy pervazív fejlődési rendellenesség, mely az első 3 életév során jelentkezik a szocializálódás és a kommunikáció zavaraként. Sok erőfeszítés történt a betegség biológiai hátterének felderítése érdekében, de a valódi okok továbbra sem ismertek. A beteg gyermekekben újabban leírt felső gyomor-bélhuzam rendellenességek és ileocollitis a betegségre jellemző gasztrointesztinális funkciókra és -morfológiára irányította a figyelmet. A nyelőcső, a gyomor, a vékony- és a vastagbél gyakori szövettani rendellenességeit, a máj konjugációs képességének csökkenését és fokozott bélpermeabilitást írtak le. Az USA-ban három felmérés is kimutatta a gasztro-intesztinális tünetek magas előfordulási arányát az autista gyermekek körében. Az emésztőrendszeri problémák kezelésének pozitív hatása lehet viselkedésükre.

5.) Mi lehet a secretin autistákban látott szellemifunkció-javító képességének anatómiai alapja?     Köves K, Kausz M, Reser D, Horváth K. 2002 Nov 15;109(1-3):167-72

Humán Morfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Általános Orvosi Kar, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Tûzoltó u. 58, Budapest, H-1094; koves@ana2.sote.hu

Az autizmust viselkedési zavarként írták le először, több mint 50 évvel ezelőtt. A betegek központi idegrendszerének legfőbb morfológiai eltérése a kisagyi atrófia. A jellemző szövettani jel a Purkinje sejtek számának drasztikus csökkenése vagy fejlődési rendellenessége. A limbikus rendszerben, a parietális és a frontális kéregben, illetve az agytörzsben is kimutattak rendellenességeket. A secretin és az autizmus kapcsolatát 3 évvel ezelőtt figyelték meg. Horváth és mtsai. klinikai megfigyeléseik alapján felvetették a secretin és receptorainak hibáját mint tényezőt az autizmus kialakulásában [J. Assoc. Acad. Minor. Physicians 9 (1998) 9]. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy tanulmányozza a secretin immunoreaktivitás pontos eloszlását az idegrendszerben immunohisztokémiai módszerekkel. Az előagyi struktúrákban nem sikerült secretin immunoreaktivitást kimutatni. Az agytörzsben, secretin immunoreaktivitást találtunk a nucl. mesencephalicus n. trigeminiben, az oliva superiorban és elszórtan a formatio reticularisban. A legerősebb secretin immunoreaktivitást a kisagy egészének Purkinje sejtjeiben és a centralis cerebellaris magvak egyes sejtjeiben láttuk. A primer érzőganglionok neuronjainak egy szubpopulációja ugyancsak mutatott secretin immunoreaktivitást. Ez az első vizsgálat, mely immunohisztokémiai módszerekkel secretin immunoreaktív elemeket talált az agytörzsben és a primer érzőganglionokban.

6.) Secretin és autizmus: egy morfológiai alapkutatás a secretin eloszlásáról az idegrendszerben.  1: Regul Pept..2004 Dec 15;123(1-3):209-16

Köves K, Kausz M, Reser D, Illyés G, Takács J, Heinzlmann A, Gyenge E, Horváth K.

Humán Morfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Általános Orvosi Kar, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Tûzoltó u. 58, Budapest, H-1094; koves@ana2.sote.hu

Munkacsoportunk egyik tagja bizonyította először a secretin és az autizmus között fennálló kapcsolatot. Secretin intravénás adásakor, autista gyermekekben a hasnyálmirigy enzim- és az epekiválasztás fokozódása ötszörösen haladta meg az egészségesekben mértet, és néhány esetben a szellemi funkciók javulását tapasztalták a secretin tesztet követően. Minthogy a secretin pontos eloszlása az agyban még nem teljesen ismert, a fenti megfigyelés arra ösztökélt bennünket, hogy több emlősfaj agyának feltérképezzük secretin immunoreaktivitását. Jelen tanulmányban a macska és az ember agyának immunohisztokémiai módszerekkel felderített secretin immunoreaktivitás-eloszlását vetettük össze a patkányagyban tapasztaltakkal. Az emberi agy és a kolhicinnel kezelt patkányok agya a következő struktúrákban mutatott secretin immunoreaktivitást: (1) A kisagy-kéreg Purkinje sejtjei; (2) centrális cerebelláris magvak; (3) a motoros kortex piramis sejtjei; és (4) az elsődleges érzőneuronok. Ezen kívül, secretin immunoreaktív sejteket találtunk az emberi hipocampusban, az amygdalában és a patkányok tercier hallórendszer-neuronjaiban. A macskákban secretint csak a spinális ganglionokban sikerült kimutatni. Eredményeink alátámasztják azt a nézetet, miszerint a secretin nem csak egy gasztro-intestinalis peptid, hanem egyben neuropeptid is. Jelenlétének vagy hiányának szerepe lehet a viselkedési zavarok kialakulásában.