A védőoltások veszélyeiről 1.rész
2010.11.25. 11:56
Egy fellebezés margójára:
Kislányom nincs közvetlen életveszélyben. Mindemellett az is tény, hogy hazánkban jelenleg az adott betegségeket illetően járványmentes időszak van. A gyermek egészséges, kórházba, közösségbe nem jár, ezért kétséges, hogy a beavatkozás elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné.
A valós egészségügyi ok maga az egészség megléte: gyermekünk igazolhatóan nem volt még beteg. Ezen szándékolt, vagy szándékolatlan, de végkimenetelében nem kizárhatóan akár halálosan is ártó beavatkozás ellentétes az élethez való joggal.
A testi integritáshoz való jog passzív jog, így lényegében független a döntésképességtől, illetve az önrendelkezési jogtól. Vitathatatlan, hogy az oltás ún. invazív beavatkozás, vagyis annak beadásával a testi integritáshoz való jog egyértelműen sérül, korlátozásra kerül.
A 39/2007. (VI. 20.) alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság kimondta a következőket: „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kötelező védőoltásokat intézményesítő és annak feltételeit meghatározó jogi szabályozás a testi integritáshoz való jog korlátozását jelenti.”
Célom megegyezik a jogalkotó céljával. A jogalkotói cél nyilvánvalóan a közösség és az egyén védelme.
„Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a legitim célok védelme más módon nem érhető el. » [… ] A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.« (Összefoglalóan: 879/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 401.”
Az ÁNTSZ .............................Kistérségi Intézete határozatában kiemeli, hogy a rendelkezésre álló adataik alapján nem merül fel arra utaló adat, hogy a védőoltások a gyermek egészségi állapotát károsan befolyásolnák.
A köztudatban is gyakori az a nézet, hogy a védőoltások halálos betegségek ellen védenek, mellékhatásuk legfeljebb egy kis láz és bőrpír lehet csak.
Szülői kötelességem, hogy a védőoltások hatékonyságáról, rövid és hosszútávú mellékhatásairól tájékozódjak.Rengeteg, hiteles forrásból származó adat és statisztika áll rendelkezésemre, amelyek a védőoltások veszélyeire hívják fel a figyelmet. Több, nemzetközileg elismert szaktekintély által írt tanulmányt fordítottam magyarra, ezekből most néhányat ismertetek:
A védőoltások veszélyeiről
Az Infanrix vakcina lehetséges mellékhatásai, köztük halált okozó is, a gyártó által nem meghatározott gyakorisággal:
· Fertőzések: Bronchitis, cellulitis, légzőrendszeri fertőzések
· Vér és nyirokrendszer rendellenességek: Lymphadenopathy, thrombocytopenia.
· Immunrendszeri rendellenességek: Anaphylactic reació, hiperérzékenység.
· Idegrendszeri rendellenességek: Encephalopatia, fejfájás, hypotónia.
· Fül és hallószervi rendellenességek: Fülfájás
· Szív rendellenességek: Cianózis.
· Tüdő és mellkasi, gátorüreg rendellenességek: Légzéskimaradás, köhögés, mellkasi vizenyő
· Bőr és hámsejt rendellenességek: angio neurotikus ödéma, bőrpír, viszketegség, kiütés, csalánkiütés.
· Allergiás reakciók: alacsony vérnyomás, nehézlégzés, bőr elkékülése, eszméletvesztés
· Általános rendellenességek: Kimerültség, injektált terület bekeményedése, Hirtelen bölcsőhalál szindróma (SIDS).
· Immunizálást követően 72 órán belül jelentkezhet: láz, szomjúság, 3 óránál tovább tartó sírás
· Gyomor-és bélrendszeri mellékhatások: anorexia, hányás 72 órán belül
Forrás: Drug Information Online
1996-ban dr. J. Barthelow Classen immunológus, a Nemzeti Egészségügyi Intézet (USA) tudósa, a Classen Immunterápiás Központ igazgatója megerősítette, hogy összefüggés van a védőoltások és az egyre nagyobb számban előforduló immunkárosodásból eredő diabetesz között. Mintegy 30 szakcikket szentelt az oltások által kiváltott cukorbetegségnek. Szerinte 10 ilyen megbetegedésből legalább 8 az oltásoknak köszönhető. Ezek a gyerekek bizonyos gyermekbetegségek elkerülése érdekében lettek beoltva, de cserébe olyan betegséget kaptak, mely élettartamukat 10-15 évvel megrövidíti és egész életükben orvosi ellátásra van szükségük.
2000 Szeptember 11-én Dr. J. Bart Classen, az Arlingtoni Nemzetközi Oltási Konferencián olyan adatokat ismertetett, amelyek bizonyítják, hogy a védőoltások a gyermekkori inzulinfüggő diabetes leggyakoribb okozói. Adatai szerint a vakcinák kb. 80%-ban felelősek az inzulinfüggő diabetes kialakulásában olyan gyermekeknél, akik 2 hónapos koruk után több védőoltásban részesültek.
Dr. Classen több országban analizálta a tömeges oltások és betegségek előfordulásának adatait, állatkísérleteket is végzett. Demonstrálta, hogy a DPT vakcinával beoltott 8 hetes patkányokban és egerekben szignifikánsan nagyobb számban fordul elő diabetesz, mint a nem beoltott állatoknál. Ezután a meglévő emberi populációk epidemiológiai adataiban keresett összefüggést, hogy a 2 hónapos csecsemők beoltása itt is megnöveli-e a diabetesz gyakoriságát.
Az 1996 május 24-én megjelenő New Zealand Medical Journal-ban Dr. Classen arról számolt be, hogy az 1988 és 1991 közötti Új-Zélandi tömeges oltáskampányt követően (6 hetes vagy idősebb csecsemők hepatitis B vakcinával történő beoltása) 60 %-al növekedett az I-es típusú diabetesz (juvenile diabetes) gyakorisága. Analízise 100.000 Új-zélandi gyermek 1982-től kezdődő megfigyelésén alapul.
Az Infectious Diseases in Clinical Practice (Fertőző betegségek a klinikai gyakorlatban) 1997 október 22.-i számában Classen még több adattal támasztotta alá a vakcina-diabetesz összefüggést. Beszámolt arról, hogy Finnországban, a diabetesz előfordulása a 4 év alatti gyermekeknél nem mutatott változást addig, amíg a kormányzat nem változtatott a gyermekkori vakcináció rendszerén. 1974-ben, 130.000 3 hónapos és 4 év közötti gyermek vett részt egy Hib illetve Meningococcus vakcina kísérletben. 1976-ban, a Finnországban addig használatos pertussis vakcinán is változtattak: erősebbé tették egy második baktériumtörzszsel. 1977 és 1979 között, az I-es típusú diabetes előfordulása 64 %-al lett magasabb az 1970-1976 közötti időszakhoz képest.
1982–ben újabb vakcinával egészítették ki a finn gyermekkori védőoltásokat. A 14 hónapos és 6 év közötti gyermekek élő MMR oltást kaptak. Ezt követte 114.000 3 hónapos és idősebb finn gyermek kísérleti Hib oltása. 1988-ban az összes csecsemő számára javasolták a Hib oltást.
Ezeknek az új vakcináknak a Finnországi bevezetését követően 1980-1982 illetve 1987-1989 között a 0-4 éves korcsoportban 62 %-os, az 5-9 éves korcsoportban 19 százalékos növekedést mutatott a diabetes előfordulása. Classen következtetése:
A három új vakcina kumulált összhatása a 0-4 éves korcsoportban 147 százalékos növekedést mutatott az IDDM (inzulinfüggő diabetes mellitus) előfordulásában, egy új vakcina bevezetése az 5-9 éves korcsoportban 40%-os diabetes növekedést okozott, a 10-14 éves korcsoportban nem volt új vakcina bevezetve, itt az IDDM növekedése csak 8 % volt 1970-1976 és 1990-1992 között Az IDDM számának emelkedése a különböző korcsoportokban korrelációt mutat a beadott oltások számával.
Classen leszögezte: Az eredmények azt mutatják, hogy a vakcina tesztek nem elég alaposak, mert nincsenek vizsgálatok az autoimmun betegségeket illetően, mint például az IDDM. Ellenezte az egyetemes hepatitis B immunizációt, mert a kockázat nagyobb mint a vakcina haszna.
Dr. Classen szakmai kompetenciája és cáfolhatatlan tanulmányai alapján okom van feltételezni, hogy bizonyos védőoltások nem annyira ártalmatlanok, mint ahogy az egészségügyi kormányzat hirdeti. Sok esetben maga az oltás veszélyesebb, mint maga a betegség, ami ellen alkalmaznák.
Forrás: National Vaccine Information Center - Juvenile Diabetes and Vaccination: New Evidence for a Connection
Classen JB. Diabetes epidemic follows hepatitis B immunization program. New Zealand Medical Journal 1996;109:195.
DeStefano F, Okoro C, Graffander P, Chen RT. The timing of hepatitis B immunization and risk of insulin dependent diabetes mellitus. Pharmacoepidemiology and Drug Safety 1997;6 S2:S60.
Classen DC, Classen JB. The timing of pediatric immunization and the risk of insulin-dependent diabetes mellitus. Infectious Diseases in Clinical Practice 1997;6:449-54.
Classen JB, Classen DC. Hemophilus vaccine and increased IDDM, causal relationship likely. BMJ 1999;eBMJ:http://www.bmj.com/cgi/eletters/318/7192/1169.
Dokheel TM. An epidemic of childhood diabetes in the United States. Diabetes Care 1993;16:1606-11.
Gardner S, Bingley PJ, Sawtell PA, Weeks S, Gale EA. Rising incidence of insulin dependent diabetes in children under 5 years in Oxford region: time trend analysis. BMJ 1997;315:713-6.
Classen JB. The timing of immunization affects the development of diabetes in rodents. Autoimmunity 1996;24:137-45.
----------
Ha egy éretlen immunrendszert rövid időn belül többszörös oltás ér, akkor ez kimeríti a csecsemőmirigyet, mely elsődleges helyet foglal el az immunreakció kiváltásában a pótolhatatlan, éretlen immunsejtek mozgósítása által. Ezekből a sejtekből az abnormális sejteket megtámadó érett immunsejtek hada fejlődhetett volna ki, de mivel ezek már fel vannak használva, a permanens immunitás esetleg már nem lesz képes kialakulni. A Tuscon-i Arthur Kutató Alapítvány becslése szerint immunrendszerünk kapacitásának 60%-át élik fel a többszörös oltások. Ha a gyermeknek megvan a lehetősége, hogy maga győzze le a betegségeket, akkor ehhez csak az immunsejtek 10%-a használódik el véglegesen. Az oltások immunrendszert károsító hatása súlyos aggályokat kéne, hogy ébresszen. Vajon azok a személyek, akik elrendelik a gyermekek tömeges oltását, tisztában vannak vele, hogy veszélyeztetik a gyerekek egészségét és a jövőben több költséges orvosi gondozásra lesznek rászorulva?
Aggasztó, hogy ilyen súlyos betegségeket illetően nem történnek vizsgálatok. Például Az Infanrix vakcina gyári ismertetőjében elolvashatjuk, hogy a szer karcinogén, mutagén hatását, hosszútávú mellékhatásait illetően semmiféle vizsgálat nem történt. Felelőtlenség lenne ezért kijelenteni, hogy ilyen hatása nincs is, főleg annak tükrében, hogy a vakcina többek között 100 mcg formaldehidet is tartalmaz. A formalin igen rákkeltő anyag, nincs biztonságos mennyisége meghatározva. Azt is tudjuk, a rákos gyermekek száma folyamatos növekedést mutat.
Biztosak lehetünk-e abban, hogy a védőoltások valóban védenek-e és elenyésző kockázatot jelentenek ? A diftériás megbetegedés esélye például a mintegy 20 éve diftériamentes Európában nagyságrendileg kisebb, és ha valaki mégis megkapja, baktérium toxin és antibiotikum kezeléssel gyógyítható – szemben a diabetessel. A tetanusz szintén gyógyítható időben beadott tetanusz immunglobulin kombinált oltással, az alapimmunizáció hiánya esetén is.
Nem lebecsülendő a rejtett immunkárosodások száma sem, (ami esetleg csak évek múlva jelentkezik ekcéma, allergia, asztma, dyslexia, a természetes védettség csökkenésének formájában), mennyi a kismértékű agykárosodás, ami „csak” hiperaktivitásban, tanulási nehézségekben, depresszióban nyilvánul meg ?
Nagy számban említhetném olyan fejlődési rendellenességet, szív-, májkárosodást okozó gyógyszerek neveit, fertőzést hordozó vakcinákat, amiket emiatt már rég kivontak a forgalomból, de sokáig biztonságosnak tartották őket. Vajon a mai vakcinák nem szorulnak-e cserére néhány év múlva?
A diftériánál maradva - vajon nem az emberek megtévesztése az egészségügyi szervek állítása, hogy a magyarországi nagy diftériajárványt a védőoltás bevezetése fékezte meg ? Korabeli országgyűlési jelentésekből kiderül, hogy a járvány 1872-ben kezdődött, 1885-ben tetőzött mintegy 40.000 gyermek halálával. Akkoriban még „roncsoló toroklob”-nak hívták. Aztán 1900-ra már csak 6.000 haláleset történt, 1937-ban már csak 300 haláleset volt. Ekkor vezették be a diftéria elleni védőoltást, amit egyébként 1926-ban alkalmaztak először emberen Franciaországban. Nyilvánvaló, hogy a járványt nem a védőoltás, hanem a drákói higiéniai intézkedések bevezetése, a betegek elkülönítése fékezte meg.
Statisztikiai adataim vannak arról, hogy ez nemcsak Magyarországon, és nemcsak a diftériával kapcsolatban történt így.
Ezt bizonyítja a Madras-tanulmány is. A WHO 1969-ben nagyszabású vizsgálatot indított Indiában, a BCG oltás hatékonyságát ellenőrizendő. Egy Madras környékén fekvő 260.000 lakosú tartományban valamennyi polgárt beoltották a BCG oltással illetve placebóval. Az eredmények kiértékelése a szakértőkre sokként hatott: „Az optimális körülmények között végrehajtott vizsgálat a BCG oltás teljes hatástalanságát mutatta ki.” Az oltott területen nem egyszerűen csak ugyanannyi volt a megbetegedések száma mint az oltatlanon, hanem magasabb. Egy korábbi, az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálat már egyszer kimutatta az oltóanyag hatástalanságát. A tanulmány megtalálható a WHO honlapján. Az oltás hatástalanságát a klinikai tüdőgyógyászok és a szanatóriumok orvosai már korábban megfigyelték – ezekbe az intézményekbe ugyanis oltott betegek is kerültek szép számmal.
A BCG oltást 1988-ban Németországban a Robert Koch intézet a következő kommentárral törli az ajánlott oltások sorából: „Figyelembe véve Németország epidemiológiai helyzetét, a BCG oltás biztonsággal nem alátámasztható hatékonyságát és a BCG oltóanyag okozta nem ritka, és súlyos szövődményeit, a STIKO (Német Oltási Bizottság) nem tudja azt az álláspontot képviselni, hogy ezt az oltást ajánlja.”
Németországban 1998 óta évről évre csökkent a tbc előfordulása. 2006-ban 5402 új megbetegedést regisztraltak. Magyarországon pedig a kötelező oltások ellenere 1894-et, ez 100.000 főre vetítve háromszorosa a német adatnak.
Tuberkulózis esetek száma Németországban
1970
|
48.262 (csak BRD)
|
1980
|
27.845 (csak BRD)
|
1993
|
14.161
|
1996
|
11.814
|
2000
|
9.064
|
2006
|
5.402
|
2007
|
5.020
|
2008
|
4.543
|
Forras: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/2669/umfrage/entwicklung-d...
http://www.soroksar.hu/Soroksari-Hirlap---XIII--evfolyam-7--szam-/oNKORM...
A német, angol és amerikai járványügyi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a járványosan előforduló fertőző betegségek okozta megbetegedések száma a lakosság életkörülményeinek javulásával párhuzamosan csökkenni kezdett már az oltási programok bevezetése előtt: a jobb lakás- és munkakörülmények, a higiéné fejlődése, a csatornázás, a tiszta ivóvíz, az elegendő és jó minőségű táplálék együttesen járultak hozzá ezen betegségek visszaszorulásához. "Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó" - állapította meg élete vége felé Louis Pasteur, a védőoltások egyik atyja. Pasteur kezdetben úgy gondolta, hogy minden fertőző betegséget a szervezetet megtámadó, kívülről behatoló mikrobák okoznak. Halála előtt visszavonta ezt a nézetét és elismerte, hogy a belső környezet a betegségek kulcsa: a szervezet ellenálló-képessége felelős azért, hogy a betegség mennyire lesz súlyos lefolyású; nem pedig a kórokozók jelenléte.
A védőoltások tana mindezek ellenére dogmává merevedett és még a hivatalos, tudományos ellenérvek tucatjai sem képesek legyőzni ezt a "hitet". A kérdés azonban semmiképpen sem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik. Az oltások hatékonysága nem csak a BCG-oltások esetében kérdéses. Számos himlőjárvány bizonyítja, hogy a beoltottak éppúgy megkapják a betegséget, mint a be nem oltottak. A kanyaró, a járványos gyermekbénulás, az influenza elleni védőoltások, illetve az állatgyógyászatban használt száj- és körömfájás elleni oltás hatékonysága szintén kérdéses.
----------
A mai napig forgalomban van olyan vakcina, amit afrikai zöldmajmok vesesejtjeinek tenyészetében szaporítottak. (DTaP-Hep B-IPV (poliovirus component, Pediarix), Poliovirus inactivated (Ipol), Rotavirus (RotaTeq)
Forrás: MEDPEDIA – Vaccine Ingredients
A csecsemők immunrendszere csak az első életév vége felé alakul ki. Azaz a szervezet nem rendelkezik még azokkal a hatásmechanizmusokkal, amelyekkel hatékonyan tudna reagálni a bejutó kórokozókra. – az oltások a természetes fertőződési formák helyett közvetlenül a véráramba jutnak. A szervezet természetes védekező rendszerét így az oltások megkerülik.
A csecsemőkori oltásokban rejlő egyik legnagyobb veszélyt a vér-agy gát fejletlensége okozza. A vér-agy gát hiánya azt okozza, hogy az oltóanyagokban lévő legyengített kórokozók bejutnak a központi idegrendszerbe és azt károsíthatják.
A vér-agy gát a vért a liquortól, azaz a központi idegrendszerben keringő folyadéktól elválasztó membrán, amely megakadályozza, hogy nagyobb molekulák vagy kórokozók bejuthassanak a központi idegrendszerbe.
----------
Poliszorbát-80
Az alábbi vakcinák az ártalmatlannak tűnő Poliszorbát-80 nevű vegyületet tartalmazzák: DtaP (Infanrix, Trepedia), DTaP-Heb B-IPV (Pediarix), DTaP-Hib (TriHIBit), Human papillomavirus (Gardasil), Influenza(Fluvirix), Rotavirus (RotaTeq), Tdap (Boostrix, Adacel).
A Poliszorbát 80-at a farmakológiában arra használják, hogy segítségével bizonyos drogok, nanorészecskék vagy kemoterápiás szerek átjuthassanak a vér-agy gáton. Milyen vírusnak, baktériumnak, élesztőnek, nehézfémnek vagy más vegyianyagnak kell gyermekeink agyába jutnia? Ez vajon szükséges-e a kívánt immunválasz eléréséhez, hogy megvédjük gyermekeinket a betegségektől? Ha a vakcina alkotó-részei átjutnak a vér-agy gáton a Poliszorbát-80 segítségével, vajon ezek jelen-léte okoznak-e komplikációkat gyermekeink agyában? Van-e köze ennek ahhoz, hogy minden 150-ik gyermek autista vagy minden hatodik tanulási nehézségekkel küzd?
Forrás: Renad N, Alyautdin, Valery E.Petrov, Klaus Langer, Achim Bertold: Delivery of Loperamide Across the Blood-Brain Barrier with Polisorbate-80 Coated Polybutylcyanoacrylate Nanoparticles
----------
A központi idegrendszer károsodása a legsúlyosabb az oltások okozta károsodások között. Ezeket a károsodásokat azonban gyakran nem veszi észre a szülő közvetlenül az oltások után, hanem néha csak hetekkel, hónapokkal vagy évekkel később.
Kutatók szerint az autizmus összefügg a G-alfa protein károsodásával, ami kihat az agyi retinoid receptorok működésére. Egy tanulmány hatvan autista gyermek vizsgálatával igazolja, hogy a DPt vakcina pertussis toxinja a G-alfa proteint elválasztja a retinoi receptoroktól, ami az autizmus kiváltó oka lehet a genetikailag rizikócsoportba tartozó gyerkeknél.
Forrás: Cavanagh NP, Brett EM, Marshall WC, Wilson J. The possible adjuvant role of bordetella pertussis and pertussis vaccine in causing severe encephalopathic illness: a presentation of three case histories
Az erősen neurotoxikus pertussis vakcinát egyébként laboratóriumi állatkísérletekben agyi elváltozások kiváltására is használják….
----------
Dr. Charles M. Poser (1952 óta praktizáló neurológus, gyermekneurológus professszor, több mint tíz neurológiai szakkönyv, tankönyv szerzője) szerint összefüggés van a vakcinák és a myelin hüvely károsodása között. „Majdnem minden vakcina az idegrendszert érintő nem fertőző gyulladásos reakció okozója”
Ennek ismeretében nézzük a multiplex szklerózis kiváltó okait: A myelin, egy nagy zsírtartalmú, neuronokat körülvevő nem folyamatos szövetréteg a gyors és pontos agyi ingerületátvitelért felelős. A gyulladás miatt elpusztult myelin helye heggel gyógyul. A szervezet megpróbálja helyrehozni a rost burkolatán keletkeztt lyukakat a rendelkezésre álló támasztószövettel és így alakulnak ki a betegség nevét a dó ’szklerotikus’ gócok. Nemcsak egyetlen idegszál mentén, hanem a központi idegrendszern belül több ponton is létrejöhet a károsodás, ebből adódik a sokszoros ’multiplex’ elnevezés.
A myelin hüvely károsodása a diabetesz kiváltó oka is lehet, amire az alábbi, a Belgyógyászati Szakmai Kollégium éltal jóváhagyott szakmai irányelv is rámutat:
A DIABETES MELLITUS KÓRISMÉZÉSE, A CUKORBETEGEK KEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA A FLNŐTTKORBAN – A magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2005
Jonas Salk, a SALK vakcina létrehozója 1977 márc. 4-én ezt írta a SCIENCE magazinban: „ Az élő vírust tartalmazó influenza vagy poliomyelitis elleni vakcinák kiválthatják a megelőzni kívánt betegséget… a rubeola és mumpsz elleni élő vírusok encephalitist válthatnak ki.
Az encephalitis az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése. A betegség hamar agyduzzadást okoz, ami megváltoztatja a gyermek viselkedését, tudatát, sokszor görcsrohamokat indukál.
Ha azt gonolnánk, ezek ritkán előforduló károsodások, álljon itt néhány hivatalos adat:
Hazánkban 2001-ben 20 ezer, 2006-ban 60 ezer autizmussal élő személlyel számolhattunk, napjainkban 70-90 ezer közé tehető az autisták száma.
Ez a szám exponenciálisan nő, szakemberek szerint 2020-ig megötszöröződhet a számuk az iskolások között Magyarországon is.
USA adatok szerint (CDC, ADD monitoring Network) 1975-ben 5.000 gyermekből 1 volt autista, 2010-ben 110-ből 1. A CDC vizsgálata szerint, bár az elképesztő növekedéshez hozzájárulhat az autizmus megváltozott, szélesebb definíciója, valamint a betegség jobb és korábbi felismerése, ezek a tényezők önmagukban nem magyarázzák a betegség arányának növekedését.
2008-ban Európában kb. 53.000.000 beteget kezeltek diabetessel. Az előrejelzések szerint 2005-re Európában a diabetes betegek száma 64.000.000 lesz, míg az egész világon 380.000.000 ember lesz érintett. 1988-ban a diabetesesek száma 20.000.000 volt.
Egy ’járvány’ közepén állunk, függetlenül attól, hogy ezt országunk illetékes vezetői elismerik-e vagy sem.
Forrás: international Diabetes Federation
A védőoltásokat kötelezővé tevő kormányoknak többet kellene áldozniuk a védőoltások biztonságának vizsgálatára. Jó megközelítés lenne, ha beismernék a kanyaró vírus (vakcina) által indukált agyműködésbeli (enkephalopátiás) hanyatlás vagy másként az autizmus immunológiai lehetőségét – ez a normál gyermekorvosi jegyzetekben már szerepel.
Forrás: Principles of Pediatrics, Second edition 1994
----------
1948. A Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című orvosi lap több gyermeket érintő oltás-kutatás eredményéről számol be. Az eredmények:
a vizsgált gyermekek közül
1 csecsemő súlyos reakciók után végül egészségesen felgyógyult
2 csecsemő hosszú, egyre romló állapotot követően meghalt.
9 csecsemő az önálló élettel összeegyeztethetetlen fokú agykárosodást szenvedett.
A 9 agykárosodott közül az egyik kisbabánál az első oltást követően csupán ingerlékenységet és pár napos levertséget tapasztaltak. A második oltásnál mindez megismétlődött, belázasodott és a jobb karját mereven tartotta. Három nap múlva epilepsziás nagyrohammal kellett kórházba szállítani. Az állapota ekkortól folyamatosan romlott. Nyolc hónap múlva a kicsi már vak volt, süket és teljesen magatehetetlen.
R.K.Byers, F.C.Moll: Szamárköhögés elleni oltást követő agyi komplikációk
(Encephalopathies following prophilactic pertussis vaccination.)
Gyermekgyógyászat (Pediatrics), 1948, 1(4).szám, 437-456.oldal.
1974. Nagy Britanniában a Királyi Orvos Szövetség publikálja oltási statisztikáit:
- az oltást követően fellépő súlyos idegi reakciókból teljesen csupán a picik 1/3-a épül fel.
G.W.A.Dick: Rángógörcsös betegségek fiatal gyermekeknél
(Convulsive disorders in Young children.)
a Brit Királyi Orvos Szövetség Lapja (Proc. of the Royal Society of Medicine),
1974,67.szám,371-372.oldal.
1974. Szintén Nagy Britanniában publikálja egy orvosi lap 36 oltás-reakciót vizsgáló tanulmány eredményeit:
a 36-ból
- 2 gyermek meghalt,
- 4 gyermek felgyógyult,
- 1 gyermek fél oldalára tartósan béna maradt,
- 3 gyermek epilepsziás lett,
- 4 gyermek értelmi fogyatékos lett,
-22 gyermeknél az értelmi fogyetékossághoz epilepszia párosult.
A cikk megjelenését követően a brit szülők 2/3-a lemondott az oltásokról, így az oltások száma az előző évi 1/3-ára esett le.
Kulenkampf, Schwartzman, Wilson:
A szamárköhögés elleni oltás idegrendszeri szövődményei
(Neurological complications of pertussis inoculation.)
* Gyermekbetegségek Archívuma c. lap
(Archives of Diseases in Children.)
1974, 49.szám, 46-49.oldal.
1977. A Lancet nevű híres orvosi szaklapban 160 oltás-reakciót (idegi reakciókat) vizsgáló cikk jelenik meg. Ebből 79 esetben az ok-okozati összefüggés egyértelmű és szembetűnő volt.
- 14 gyermeknél az oltást követően sokk (légzés- szívbénulás) lépett fel.
- 65 esetben a kezdeti idegi zavarokat rángógörcsös roham, majd visszamaradó értelmi fogyatékossság követte.
G.T.Stewart: Szamárköhögés elleni védőoltás. Hatékonyság kontra Veszélyesség.
(Vaccination against whooping cough. Efficacy versus risks.)
Lancet c. orvosi lap, 1977,jan. 1(8005).szám, 234-237.oldal.
1980. Szintén a Lancet oldalain olvashatunk arról, hogy a Paget-kór is az oltás következménye lehet. A Paget-kór egy súlyos, gyógyíthatatlan, ún. autoimmun-hiányos betegség. A szervezet megtámadja saját csontbontó sejtjeit. Emiatt a megmaradó csontépítő sejtek "szabadon garázdálkodhatnak" -- csontburjánzás kezdődik.
A Paget-kórban szenvedők megtámadott csontbontó sejtjeiben nagy számban találtak a kanyaró oltásból származó vírustöredékeket, melyek beépültek a saját sejtekbe. Az immunrendszer ezt érzékelve támadta meg az érintett sejteket.
Rebel, Basle, Pouplard, Kouyoumjiand, Filmon, Lepatezour:
Vírus antigének Paget-kóros betegek csontépítő sejtjeiben.
(Viral antigens in osteoclasts from Paget's disease of bone.)
Lancet c. orvosi lap , 1980, aug. 2(8190).szám, 344-346.oldal.
1981. A '74-es, nagy port kavart oltás-cikket követően a Brit közvélemény követelésére a kormány központi vizsgálatot rendelt el. Ennek a programnak az eredménye került '81-ben a napvilágra: "A védőoltásoknak kimutatható hatásuk van az oltást követő héten bekövetkező problémák kialakulására. Az ok-okozati összefüggés ebben a vizsgált időtartamban (egy hét) egyértelműen igazolható. Ugyanis egy héttel az oltást követően sokkal nagyobb az idegi problémák előfordulása, mint bármikor máskor."
Miller, Ross, Alderslade, Bellman, Rawson: Szamárköhögés elleni védőoltás és a gyermekek súlyos, akut idegrendszeri megbetegedése.
(Pertussis immunisation and serious acute neurological illness in children.)
Brit Orvosi Lap (British Medical Journal), 1981,282.szám,1595-1599.oldal.
1981. Az Egyesült Államokban ugyanebben az évben egy hasonló vizsgálat eredményeit publikálják. Eszerint a DiPerTe oltást követően
- 778 gyermekből egynél eszméletvesztés
- 778 gyermekből egynél 48 órán belül rángógörcs
- 350 gyermekből egynél agyi irritációra utaló fejhangú, "sivító" sírás tapasztalható.
A DiPerTe oltás miatt
- minden 3500-adik gyermek meghal és
- minden 167-edik gyermeknél valamilyen súlyos komplikáció lép fel (bármelyik a felsoroltak közül, köztük a halál is).
Cody, Baraff, Cherry, Marcy, Manclarc: A DiPerTe és a DiTe oltás káros reakcióinak természete és gyakorisága csecsemők és gyermekek között.
(Nature and rates of adverse reactions associated with DTP and DT
immunisations in infants and children.)
Gyermekgyógyászat (Pediatrics), 1981, 68(5)szám, 650-660.oldal.
Ezek az adatok igen magasak, a központi vizsgálat nagyon szigorú előírásai ellenére is: Nem kaphatott oltást senki, akinek a családjában már fordult elő bármilyen probléma az oltás miatt, sem azok, akiknél az előző oltás során akár csak szokatlan ingerlékenységet, vagy sírást tapasztaltak. Így elkerülhetővé váltak azok az esetek, melyek a való életben megtörténnek.
1983. Los Angelesben feltűnően megnő a bölcsőhalál előfordulása. A kivizsgálásra alakult bizottság egyértelmű összefüggést talál több bölcsőhalál és az előzőleg beadott védőoltások között. 17 pici egy héten belül, 6 baba pedig még az oltás napján életét veszítette.
Baraff, Ablon, Weiss: A DiPerTe oltás és a Bölcsőhalál
(Hirtelen Csecsemőhalál Szindróma) közötti lehetséges időszakos összefüggés.
(Possible temporal association between DiPerTe vaccination and SIDS.)
Gyermekkori Fertőző Megbetegedések c. orvosi lap
(Pediatric Infectious Diseases), 1983, jan.-febr. 2(1)szám, 7-11.oldal.
1989. Finnországban publikálják a GUILLAIN-BARRE SZINDRÓMA kutatási eredményeit. A kutatást 4 évvel ezelőtt kezdték el. Ekkor ugyanis hirtelen megugrott Finnországban a megbetegedések száma. Mint kiderült, ekkor kezdődött egy országos gyermekbénulás elleni oltó-kampány. A kutatás fényt derített rá, hogy a gyermekbénulás elleni oltás (pl. Sabin-cseppek) után még 10 héttel is nagyobb az esély rá, hogy az oltott személy megbetegszik, mint, ha nem oltották volna.
Kinnunen, Farkkila, Hovi, Juntunen, Weckstrom:
A Guillain-Barre Szindróma előfordulási gyakorisága egy országos gyermekbénulás elleni oltási kampány során.
(Incidence of Guillain-Barre syndrome during a nationwide poliovirus vaccine campaign.)
Ideggyógyászat c. orvosi lap (Neurology), 1989, aug.39(8).szám,1034-1036.oldal.
1992. A Brit Gyermekgyógyász Lap egy eddig nem említett oltás utáni problémát fed fel: a gyermekbénulás elleni oltást követő mozgáskoordinációs zavarok előfordulását.
Pohl, Farley, Jan, Junker: Ataxia és teleangiectasia (Mozgáskoordináció teljes hiánya és bőr alatti sötét hajszálértágulatok) oltás okozta gyermekbénulásban szenvedő gyermeknél.
(Ataxia-telangiectasia in a child with vaccine associated paralytic poliomyelitis.)
Gyermekgyógyászati Lap (Journal of Pediatrics),
1992, szept. 121(3).szám, 405-407.oldal.
1993. A Japán Gyermekgyógyász Lap egy alig 4 éves gyermekről közöl beszámolót. A kicsinél 21 hónappal az oltást követően agyhártyagyulladás lépett fel. A gerinc-csapolás után megállapították, hogy az agyvízben a gyermek saját sejtjeivel kombinálódott oltóanyag-töredékek találhatók. Az agyhártyagyulladásért (melyet nem fertőzés okozott) ez a felelős.
Narusse, Miwata, Ozaki, Asano, Namazue, Yamanishi
Japán Gyermekgyógyászati Lap (Acta Pediatrica Japonica), 1993. aug. 35(4).szám, 345-347.oldal.
1993. Egy modern számítógépes adatnyilvántartással végzett alapos vizsgálatban a kutatók rámutatnak, hogy a kanyaró oltás eddig legismertebb komplikációja, az agyhártyagyulladás, sokkal gyakrabban lép fel, mint eddig gondolták. A régebbi, felületes mérési eredmények szerint minden egymillió gyermekből négynél okoza kanyaró oltás agyhártyagyulladást. A valóságban azonban ez a szám sokkal magasabb: egymillióból nem 4, hanem 500 gyermeknél lép fel agyhártyagyulladás! Azaz 4000 gyermekből egy.
Miller, Goldacre, Pugh, Colville, Farrington, Flower, Nash, MacFarlane, Tettmar: Aszeptikus (nem-fertőzés-okozta) agyhártyagyulladás veszélye MMR (kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni) oltást követően, az Egyesült Királyság területén élő gyermekek között.
(Risk of aseptic meningitis after measles-mumps-rubella vaccine in UK children.)
Lancet c. orvosi lap, 1993,ápr. 341(8851)szám, 979-982.oldal.
1994. A Washington-i Tudományos Akadémia Orvostudományi Intézete meglepő eredményeket publikál. Évekkel ezelőtt egy bizottság kezdte el vizsgálni az összes nemzetközi szaklapot, és bennük az oltások okozta károkról szóló cikkeket. Az eseteket megvizsgálták, és a dokumentálhatóakat figyelembe véve megállapították, hogy
- a kanyaró oltás kanyarót,
- A DiPerTe oltás légzés- és szívbánulás sokkot,
- Az MMR(kanyaró-mumpsz-rózsahimlő) oltás megnövekedett trombóziskészséget,
- Az MMR oltás légzés- és szívbánulás sokkot,
- A HBV(hepatitiszB) oltás légzés- és szívbánulás sokkot okozhat.
Ezenfelül megállapították, hogy igen valószínű, hogy
- a kanyaró oltás légzés- és szívbánulás sokkot,
- a tetanusz oltás kar-ideggyulladást okozhat
Stratton, Howe, Johnston: Gyermekkori oltásokkal összefüggő káros hatások, a szamárköhögés és a rózsahimlő elleni oltást figyelmen kívül hagyva.
Az Orvosi Intézet beszámolójának összefoglalása.
(Adverse events associated with childhood vaccines, other than pertussis and rubella.
Summary of a Report from Institute of Medicine.)
Az Amerikai Orvos Szövetség Lapja
(Journal of the American Medical Association),
1994,máj. 271(20)szám, 1602-1605.oldal.
(A vizsgálatokban valójában nem DiPerTe, hanem csupán DiTe oltást vizsgáltak. A Bizottság létrehozásakor ugyanis már megfelelőnek találták a "Per" komponens (szamárköhögés) okozta súlyos károsodások bizonyítottságát. Ezért ezt a bizottság már nem is vizsgálta.)
Az országban évente számos gyermek áll védőoltás előtt, akiknek bizonyítottan esélyük van a komplikációk felléptére. Szüleik egyelőre hiába szeretnék maguknak a nyugati demokráciákban élő szülőket már megillető jogot. Azt a jogot, hogy eldönthessék, kiteszik-e gyermeküket a bizonyított veszélyeknek vagy sem.
----------
A védőoltások hasznát illetően az orvosi szakma is igen megosztott. Gondolok itt a H1N1 kapcsán arra, hogy New Yorkban az egészségügyi dolgozók fele tüntetésen tiltakozott a kötelező vakcináció ellen. Ewa Kopacz, lengyel egészségügyi miniszter sem engedélyezte a H1N1 oltás megvásárlását és használatát. Fő indokai:
· ’A jogi osztály 20 pontban kétségesnek találta a szerződést’
· ’A szerződés nem a lengyel nép, hanem a gyógyszergyárak érdekeit szolgálta volna’
· ’A gyártók kötelességük ellenére nem tették közzé a post-vakcinális nem várt mellékhatásokat’
· ’A gyártók nem vállalták termékükért a felelősséget, azt a kormányra hárították volna’
· ’Nem voltak klinikai teszt eredmények, hiányoztak az alkotóelemek részletes leírásai, nem adtak információt a mellékhatásokról’
· ’Kicsi volt a mintavételezés, egy vakcina mindössze 160 20-60 év közötti egészséges, influenzával nem fertőzött önkéntesen lett tesztelve, egy másik pedig 600 egészséges 20-60 közötti önkéntesen’.
· ’Szezonális influenzában minden évben világszerte 1 milliárd ember betegszik meg. Ebből évente 1 millió meghal. Ez hosszú idő óta így van. A szezonális influenza sokkal veszélyesebb a sertésinfluenzánál, több a haláleset, súlyosabbak a komplikációk. Emiatt még soha semmilyen járvány nem vol kihirdetve – 2003-ban 1.200.000 lengyel volt influenzás’.
· A lengyel nép meg tudja különböztetni az igazságot a hazugságtól.
Fentiek Ewa Kopacz 2009. november 5.-én a lengyel parlamentben elhangzott beszédék részletei.
Lengyelországban tehát nem oltottak, ennek ellenére nem tört ki a sertésinfluenza járvány.
A magyar körzeti orvosok jelentős része még milliós bírság kilátásba helyezése ellenére is megtagadta az oltás beadását: Falus Ferenc tisztifőorvos Úr elhíresült nyilvános H1N1 elleni ’beoltása’ sem a vakcina veszélytelen voltát sugallta az oltás -nem oltás között vaciláló polgárok számára.
A hazai oltási rend számos kivetnivalót hagy maga után. Nem kategorikusan ellenzem a védőoltásokat, hanem egy korszerű, európai módon működő védőoltási rendszer bevezetését tartom kívánatosnak. A lehetséges előnyök és hátrányok megismerése után mindenki szabadon dönthessen arról, hogy milyen módon kívánja alkalmazni a hazánkban jelenleg kötelezőnek nyilvánított védőoltásokat. Úgy gondolom, a jelenleg érvényes Egészségügyi törvény e ponton alapvető reformokra szorul, hiszen egyetlen olyan országot sem találunk az Európai Unióban, ahol kényszeroltással vagy netán a család megélhetését súlyosan veszélyeztető pénzbüntetéssel szankcionálnák a szülőket, ha azok el kívánnak térni a hivatal által ajánlott oltási naptártól. Németország, Ausztria, Nagy-Britannia vagy Svájc régen elfeledte vagy soha nem ismerte a kötelező védőoltás fogalmát, a szülők nagy része mégis úgy dönt, hogy beoltatja gyermekét – fontos hozzátenni, hogy mindegyikük pontosan tudja, mire számíthat, hiszen a megelőzés fontossága mellett a kockázati tényezőkről is tökéletesen tájékozatják őket.
A védőoltásokkal kapcsolatosan számos olyan immunológiai kérdés foglalkoztatja a szakmai közvéleményt, amelyek még nincsenek kellően tisztázva, mint ahogy én sem kaptam választ felvetett kérdéseimre a kijelölt immunológus szakértőtől. A kamaszkorban kialakuló I. típusú cukorbetegséget többen a kisgyermekkorban kapott Hib oltásokkal, míg más kutatók az autizmus járványszerű terjedését az MMR oltással hozzák összefüggésbe. A mostanában egyre gyakoribbá váló gyermekkori allergiák kialakulásának egyik okát is a védőoltások immunrendszer-áthangoló hatásában látják egyes – többek közt magyar – kutatók.
Az oltások központi idegrendszeri szövődményeken kívül felelősek lehetnek az autizmus, a bölcsőhalál, hiperaktivitás, tanulási nehézségek, immunrendszeri károsodások mint az allergiák, asztma, autoimmun-betegségek, crohn-betegség, cukorbetegség, rák és még számos egyéb kór kialakulásában. A szövődményeket és az oltási károsodásokat egyrészt az oltóanyagban lévő élő kórokozók okozzák, másrészt a szintén az oltóanyagban lévő segédanyagok mint a higany, alumíniumvegyületek, poliszorbát, formaldehid, glutamát, vagy egyéb fertőtlenítő-tartósító szerek, fehérjék és az oltóanyagba akaratlanul bekerülő idegen vírusszennyeződések.
Fentiek alapján nem jelenthetjük ki, hogy a védőoltások nem jelentenek egészségügyi kockázatot, sem azt, hogy nincs elegendő adat az oltási károsodások bizonyítására.
Sajnos az oltási károsodások - immunrendszeri, neurológiai diszfunkciók, diabetes, autizmus, stb. - szemben azokkal a már igen ritka és gyógyítható betegségekkel, amelyek ellen védelmet kellene nyújtaniuk, a független statisztikai adatok és neves immunológus tudósok tanulmányai alapján gyakoribbak és veszélyesebbek, ezért pontosan gyermekem egészségének védelme érdekében nem engedtem gyermekem beoltani.
A határozatban ismertetett jogszabályokkal tisztában vagyok.
|