Az oxitocin a szervezetben hormonként és ingerületátvivő anyagként is működik, legismertebb élettani funkciói emlősökben a szülés, illetve a tejleadás serkentése. Korábbi kutatásokban kimutatták, hogy emberben számos érzelem, pl. az anya és az újszülött közötti, valamint a párok közötti kötődés, a bizalom és a szeretet kialakulásában is szerepe van.
Az utóbbi években több olyan kutatási eredmény is született, amelyek arra utalnak, hogy az oxitocin társas viselkedésre gyakorolt hatását autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek kezelésében is ki lehetne használni. Erre a betegségcsoportra - amelynek jelenleg nincs hatásos gyógymódja - a normális társas interakciók hiánya, a szemkontaktus kerülése, fejletlen kommunikációs készség és repetitív viselkedés jellemző.
Az Elissar Andari és Angela Sirigu vezette francia kutatócsoport (Bron, CNRS kutatóközpont) az oxitocin hatását 13, Asperger-szindrómában, illetve jól funkcionáló autizmusban szenvedő felnőttben vizsgálta. Mindegyik résztvevőt kétszer vizsgálták, egyszer oxitocin, egyszer pedig placebo inhalálása után (a kétféle kezelés sorrendjét véletlen besorolással határozták meg). A csoport eredményei az elsők, amelyek azt mutatják, hogy az oxitocin javíthatja az ilyen betegek társas viselkedését.
A viselkedési próba során a résztvevőknek egy szimulációs játékban kellett részt venniük: egy képzeletbeli labdát kellett dobniuk három virtuális játékos egyikének, majd elkapni a visszadobott labdát. Egy idő után a kutatók úgy változtatták meg a virtuális játékosok viselkedését, hogy egyikük mindig visszadobja a labdát a kísérleti személynek, a másik viszont soha. Míg a placebokezelés után a betegek nem voltak képesek megkülönböztetni a kétféle játékost, az oxitocin inhalálása után sokkal többször dobták a labdát a "jó" játékosnak, mint annak, aki sohasem dobta nekik vissza.
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban közölt eredmények szerint az oxitocinkezelés egyrészt növelte azt az időtartamot, ameddig a betegek képesek voltak a képernyőn megjelenő játékosok tekintetére fókuszálni, másrészt javította azt a képességüket, hogy értelmezzék a másik fél viselkedését.
Bár az eredmények bíztatóak, az oxitocin alkalmazásával kapcsolatban még számos kérdés tisztázásra vár. A terápiás alkalmazás elé komoly akadályt gördíthet például, ha az oxitocin kedvező hatásai túlságosan rövid ideig állnak fenn, illetve ha a hormon ismert élettani funkciói miatt nem kívánt mellékhatások lépnek fel.