Az Omega-3 és az egészség

Most elmondjuk Önnek, amit nem mond el sem orvosa, sem gyógyszerésze. A történet régen kezdodött, amikor az ember még majdnem majom volt. Aki valamit is hallott már arról, hogyan mászott le a majom a biztonságos fáról a számára életveszélyes szavanna közepébe, az nyugodtan felejtse el. A szorzet elvesztése, a sóval való pazarló bánásmód (pl. izzadás), vagy a két lábon járás egy irányba mutat: amikor sok millió évvel ezelott Kelet-Afrika megsüllyedt, lagúnás vidék alakult ki kis szigetekkel. Az itt élo majom osünk, hogy a lelegelt fákról át tudjon jutni a szomszéd szigetecske fáira, kénytelen volt átlábalni a lagúnák sekélyes vizén. A vízzel való kényszeru kapcsolatból örökre szóló barátság született, ezért imádja az ember, vagy közvetlen elodünk a bonobó csimpánz a vizet, míg a nyugat-afrikai csimpánzok hisztériás rohamot kapnak egy 10 centis víztol is. De történetünk nem is errol szól, hanem osünk táplálkozásáról, amitol mára sajnálatos módon fényévnyire eltávolodtunk. A vízben és vízparton élés egyenes következménye lett a sok hal fogyasztása. Az emberi agy kétmillió évvel ezelott hihetetlen növekedésnek indult, ez önmagában bizonyítja vízimajom származásunkat. Az emberi agy szárazanyag tartalmát tekintve ugyanis 65%-ban zsír, méghozzá legalább fele részben omega-3 zsírsav, a többi meg omega-6. Mindketto ún. esszenciális zsír, vagyis a szervezetünk nem tudja semmibol eloállítani: vagy megesszük, vagy hiánybetegségben fogunk szenvedni. Azért igazolja mindez a vízimajom elméletet, mert omega-3 jószerivel csak a halakban és vízi herkentyukben van, s bizonyított, hogy például a szavannai állatoknak azért csekély az agymérete, mert nem jutnak komolyabb omega-3 forráshoz. A történet ott fordul vérfagyasztóba, ha megtudjuk, hogy eredeti használati utasításunk szerint 1:1 arányban kellene fogyasztanunk omega-3 és omega-6 zsírt, ezzel szemben a modern táplálkozásban a szükséges omega-3-nak csak a huszadát fogyasztjuk. Omega-6 hiányban nem szenvedünk, mert az összes sütésre-fozésre használt növényi olaj, és abból kotyvasztott ételszeruség (pl. margarin) rengeteg omega-6-ot tartalmaz.

Az Omega-3 és a szív

Ez az egész omega-probléma fel sem vetodött volna, ha nem volna korunk népbetegsége a szív- és érrendszeri megbetegedés, az infarktus, na meg a sztrók. A civilizációs népbetegségeknek értelemszeruen mindig a „civilizáció” az oka vagyis, az eltérés attól, amire az ember eredetileg „ki lett találva”. Ez akkor vált világossá, amikor az eszkimók közé elvegyült néhány európai orvos, és döbbenten tapasztalták, hogy ezek az emberek húst esznek hússal, majd fókaolajjal öblítik le a vacsorát. A koleszterin-hipotézis szerint az eszkimóknak már rég ki kellett volna halniuk, ezzel szemben körükben szinte ismeretlen a szívbetegség. Meg még sok más betegség, így a rák is. Jópár évtizedes késéssel kezdték csak tanulmányozni az eszkimók omega-3-dús táplálkozásának a titkát. Kiderült, hogy nemcsak náluk, hanem a japánok körében is sokkal ritkább a szívbetegség és a szív eredetu halálozás, pedig a japánok átlagos koleszterinszintje nem sokkal jobb, mint az európaiaké. Ma már tudjuk, hogy az omega-3, bár némileg csökkenti a koleszterinszintet, de nem ezért véd szívbetegség ellen. Eloször is folyósítja a vért, megakadályozza a vérrögképzodést, jelentosen csökkenti a vér trigliceridszintjét, s vizsgálatok szerint drámaian csökkenti a szívritmuszavarok számát. Egy már infarktuson átesett betegek körében végzett nagy olasz vizsgálatban a ritmuszavar miatti hirtelen szívhalálok száma 3,5 év alatt, napi 1 gr omega-3 hatására 50%-kal, a szíveredetu halálozások 30%-kal csökkentek, és 20%-kal csökkent e csoportban az egyéb eredetu halálozás is. Mivel kontrolként modern gyógyszeres kezelést kapó betegeket alkalmaztak, ez bizonyítja, hogy hiánybetegséget nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyógyítani. A sokat reklámozott mediterrán diéta is valójában az omega-3-tartalma miatt véd a szívbetegségekkel szemben! És ne felejtsük el, hogy a szívhalálok jó része, különösen fiatal korban, nem vérrög okozta infarktus, hanem szívritmuszavar következménye!

Az Omega-3 és a rák

Mint említettem, az eszkimók körében ugyancsak egzotikus betegségnek számít a körünkben oly félelmetes rák. A rák egyik dönto oka megint csak az evolúció ösvényérol való letérés.
Ha eldobjuk a csolátású onkológia „carcinogén” szemüvegét, szemet szúróvá válik, hogy a különféle rákfajták elofordulási gyakorisága egészen eltéro a különbözo éghajlati övezetekben.
Két nagy kockázati tényezore derült fény az elmúlt 10-15 évben, az egyik a D-vitamin hiány (errol majd máskor) és az omega-3 hiány.
Számos vizsgálat jelzi, hogy a mellrák, a petefészek rák, a prosztatarák, az emésztorendszeri rákok és a vizeletkiválasztó rendszert érinto rákok kockázata fordított arányban van a fogyasztott hal, vagy omega-3 mennyiséggel. Természetesen sok cáfoló vizsgálat is van, ám ezek valójában nem az omega-3 védohatását kérdojelezik meg, hanem azt igazolják, hogy bizonyos kritikus mennyiség alatt már mindegy is, fogyaszt-e az illeto egyáltalán omega-3-at. Egy 2005-ös vizsgálat már olyan nevetséges adag, mint heti 1 gr omega-3 esetén is védohatást tapasztalt, holott halászoseink csak naponta ennél jóval többet fogyasztottak. A vizsgálatok azt is mutatják, hogy az omega-6 zsírsavak viszont kifejezetten elosegítik a rákos folyamatokat.
A „Táplálkozás és rák” címu nemzetközi szaklapban meghökkento esetrol számolt be Ronald Pardini kutató, aki állatkísérletekben tapasztalta meg hogy az omega-3 gátolja a mellrák és prosztatarák fejlodését. A sors összehozta egy 78 éves férfivel, akinél olyan súlyos tüdorákot állapítottak meg, hogy kezelésérol is lemondtak, s pár hónapot jósoltak neki. Pardini azt javasolta a férfinek, hogy irtson ki táplálkozásából minden csepp omega-6-ot és kezdjen el napi 10 gr omega-3-at szedni. Egy év múlva, amikor a férfinek már elvileg rég halottnak kellett volna lennie, a daganatok megálltak a növekedésben. Pardini javasolta, hogy emeljék fel az omega-3 adagot 15 grammra. Öt év elteltével a férfinek gyakorlatilag eltuntek a daganatok a tüdejébol, pedig semmi más kezelést nem kapott.

Az Omega-3 és a depresszió

Az agy jó része optimális esetben omega-3-ból és omega-6-ból áll. Ám ha a magzatnak, majd késobb a fejlodo agynak nem áll rendelkezésére elég omega-3, az idegsejtek felszíne omega-6-ból épül fel, és az agy fogaskerekei csikorogva forognak. Joseph Hibbeln lipidkutató 1995-ben vetette fel, hogy a depresszió tulajdonképpen az omega-3 hiány miatt rosszul muködo agy muködészavara. Hibbeln nemzetközi statisztikákkal bizonyította, hogy az egyes nemzetek depressziógyakorisága szoros összefüggést mutat az omega-3 hiányos táplálkozással. Magyarán: minél több halat vagy omega-3-at fogyasztanak egy országban, mint pl. Japánban, annál ritkább a depresszió. Más országokban viszont, így hazánkban is, ahol alacsony a halfogyasztás, a depresszió diagnózisok száma nagy. A puding próbája az evés. A vizsgálatok bizonyították, hogy olyan depressziós betegek, akik évek óta nem gyógyultak meg antidepresszáns kezelésre, omega-3 kapszuláktól szépen meggyógyultak. Az is kiderült, hogy az omega-3 hiánya és a bipoláris (mániás-depressziós) betegség gyakorisága szintén szoros kapcsolatot mutat, s valóban, amikor bipoláris betegeket nagy adag omega-3-al kezeltek, jelentos javulást tapasztaltak. Az is kiderült, hogy a szülés utáni depresszió egyik fontos összetevoje az omega-3 hiány. Hiszen honnan is vonná el a magzat a számára nélkülözhetetlen zsírsavat, ha nem a mama agyából? Amúgy mindenkinek, de terhes anyáknak különösen ajánlott az omega-3 fogyasztása.
E kutatások azt is jelzik, miért oly sikertelen az antidepresszánsok alkalmazása depressziós betegeknél: mert egy antidepresszáns sem tudja pótolni az omega-3 hiányát. Persze az is igaz, hogy az omega-3 csak muködoképes szintre hozza az agyat, de az életproblémákat nekünk kell megoldani.
Nem tudtam teljes képet adni arról, mi mindenre jó még az omega-3. De talán már ennyi is gyanús. Megint egy csodaszer? Szó sincs róla. Amíg a C-vitamint nem fedezték fel, a C-vitamin hiánynak annyiféle tünete volt, hogy senki nem gondolta, hogy egyetlen anyag hiánya okozhat ennyire változatos tüneteket. Az omega-3 sem gyógyít, hanem megszünteti az omega-3 hiányát. Nélküle nem lehet egészségesen élni.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Az omega-3 zsírsavak fogyasztásának előnyei 

Ajánló

Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala

Korábban:

A halak tápanyagai és a halfogyasztás előnyös hatásai

Halolajjal az időskori látáskárosodás ellen

Táplálkozással módosítható szembetegségek

Egészségesek-e a hallá változtatott sertések?

A Mayo Clinic Proceedings online változatának márciusi kiadásában teljes terjedelmében is olvasható tanulmány leírja, hogy kik azok, akik számára a halolaj fogyasztása a legtöbb előnnyel járhat, emellett egyértelmű útmutatást ad az orvosoknak, hogy milyen mennyiségben ajánlják a szert betegeinek. Dr. James O'Keefe, a kansasi Közép-Amerikai Szívközpont kardiológusa az omega-3 zsírsavak előnyös hatásait bizonyító eddigi legátfogóbb vizsgálatok eredményeit dolgozta fel munkatársaival: a három legnagyobbnak számító kutatásba összesen mintegy 32 000 résztvevőt vontak be. A kardiovaszkuláris események (szív- és érrendszeri problémák) tekintetében 19-45 százalékos csökkenést sikerült kimutatni. "Mindhárom vizsgálat készítői egyetértenek abban, hogy a koszorúérbetegek és a betegség kialakulása szempontjából veszélyeztetettek körében növelni kell az omega-3 zsírsavak fogyasztását" - hangsúlyozta O'Keefe.

A kutató szerint a koszorúér-betegségben szenvedők számára napi 1 gramm, az egészségesek számára pedig napi 500 mg zsírsav bevitele javasolt, a magas trigliceridszint csökkentése érdekében viszont már legalább napi 3-4 grammot ajánl az omega-3 zsírsavak fogyasztásából (ez a mennyiség az adatok alapján akár már 20-50 százalékkal is képes csökkenteni a a trigliceridszintet). A hetente két adag halolajat tartalmazó étkezés nagyjából 4-500 mg zsírsavbevitelt jelent, ezért az ennél többet igénylő betegeknek már táplálékkiegészítők szedését is javasolja a tanulmány. A két legfontosabb omega-3 zsírsav, a dokozahexánsav (DHA) és az eikozapentánsav (EPA) leginkább a zsíros halakban találhatók meg: a legjobb források a hering, a makréla, a lazac és a tonhalkészítmények. Természetesen léteznek halolaj-, illetve algapótló készítmények is, melyek szintén alkalmasak lehetnek az omega-3 zsírsavak pótlására.

O'Keefe kiemelte, hogy a halolaj fogyasztása a koleszterincsökkentő gyógyszerek (sztatinok) szedése mellett is különösen ajánlott, mert a kettő kombinációja kifejezetten csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot. Komolyabb mellékhatásokra utaló bizonyítékokat csak elvétve lehetett találni: a betegek közül néhányan igen ritkán elődforduló hányingerről, illetve esetenként gyomorpanaszokról számoltak be.

Az omega-3 zsírsavak fogyasztásának előnyös hatásairól korábbi cikkeinkben olvashat bővebben: A halak tápanyagai és a halfogyasztás előnyös hatásai, Halolajjal az időskori látáskárosodás ellen, Táplálkozással módosítható szembetegségek.