Mire hat a második agy?
A feji központ nem irányítja a bélben lévőt, csak kommunikál vele
Népszabadság • Dr. Kazai Anita • 2008. április 19.
A hasi idegrendszer is stresszelhető
Második agyunk ugyanolyan, mint a koponyánkban elhelyezkedő első: emlékezik, tanul, irányítja a viselkedést; idegsejtek hálózata alkotja, amelyben a kommunikáció többtucatnyi fajta ingerületátvivő molekula révén történik. Mivel ezek az ingerületátvivők ugyanazok, mint a feji agy esetén, a termelésüket módosító szerek mindkét agy működését alapvetően befolyásolják. Sőt manapság az is felvetődött, hogy a hangulatot, az érzelmi és kedélyállapotot megváltoztató szerek valójában ezen a másik agyon fejtik ki a hatásukat.
A második agy felfedezése, mint minden, a régi rendszert felborító újdonság, megrázta a tudósközösséget. Dr. Michael Gershon New York-i anatómus- és sejtbiológus-professzor tíz éve megjelent Second Brain című könyvében leírja, milyen nehezen sikerült elfogadtatnia, hogy az agyi ingerületátvitelben fontos szerepet betöltő szerotonin megtalálható a bélben is. E felfedezés óta eltelt két évtizedben újabb és újabb ingerületátvivő anyagokat fedeztek fel az agyban, amelyeket rendre megtaláltak a bélben is. A bélfal izomrétegei között ugyanis idegsejtek hálózata található, a nyelőcsőtől kezdve egészen a végbélig, és ennek a hasi agynak a működése nincs alárendelve a másiknak. A két teniszpályányi felületű bél ugyanannyi idegsejttel rendelkezik, mint a gerincvelő. Bár korábban azt gondolták, működését a feji agy irányítja, mára kiderült: a kettő közötti összeköttetést 90 százalékban olyan idegrostok alkotják, amelyek a hasból visznek információt a fejbe. Ha ezeket az idegrostokat elektromosan ingerlik, vagy szorongás, vagy a tökéletes jóllét érzése fog kialakulni. Az ebből megszülető következtetés nem az lett, hogy igazából a has az úr, inkább egyfajta egység, a "feji agy-bélagy tengely" működéséről beszélnek.
Az egységként működő tengely létét a hétköznapi tapasztalatok is alátámasztják, és nem csak arról van szó, hogy ha valaki izgul, egyben hasmenése is van, vagy a stressz "gyomorideggel" járhat együtt, de a betegségek is egyformán megjelennek mindkét agyban. A Parkinson-kórt a bél idegsejtjein hamarabb lehet diagnosztizálni, mint a fejben, az Alzheimer-kór elváltozásai a bélagyat ugyanúgy érintik; mindkét betegségnek krónikus székrekedés a hasi velejárója. A cukorbetegség idegsejteket pusztító hatása a bélben is jelentkezik, és a hasi agy idegsejtjei ugyanúgy függővé válnak, ezért sújtja a morfinistákat lelassult bélműködés. A feji agyra ható gyógyszerek a hasi agy működését is megváltoztatják, és mivel a hangulati állapotot szabályozó egyik molekula, a szerotonin 90 százalékban a bélben és csak 10 százalékban a fejben termelődik, az is elképzelhető, hogy az antidepresszánsok valójában a bélben fejtik ki hatásukat. A hasi agy termel benzodiazepint is, ami egyébként gyógyszerként előállítva sok nyugtató hatóanyaga. A bélfalban lévő cannabinoid-receptorok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az orvosi marihuánát ne annak euforizáló hatása, hanem a bélműködést nyugtató, relaxáló hatás miatt fogyasszák a Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők. A természetben fellelhető legerősebb hallucinogén, a Mexikóban honos látnokzsálya másik különleges képessége - a bélagy kutatói szakmai folyóiratának legutóbbi számában megjelent cikk szerint -, hogy a gyulladt bél mozgékonyságát csökkenti, azaz megszünteti a hasmenést.
A hasi idegrendszer éppúgy túlingerelhető, mint a feji, stressz hatására ugyanazok a molekulák termelődnek benne, amelyek a fejben, és amelyekről sokáig azt hitték, hogy csak az agy egy fontos része, a hipotalamusz képes termelésükre. A stressz a bél receptorainak ingerlékenységét fokozza, ezért a krónikus stressz során a bél érzékenyebbé válik a fájdalomra. A bélbetegek figyelme annyira fájdalmas belükre összpontosul, hogy az egyéb fájdalom jóval kevésbé tűnik fel nekik. Egy kísérletben kimutatták, hogy e betegek a bőrüket ért fájdalomingert kevésbé veszik észre, mint a normál kontrollszemélyek. A hasi agy képes a tanulásra: a figyelem irányításának technikáival és a stresszre adott ösztönös reakció tudatosításával és módosításával - pl. autogén tréning révén - a bélbetegek állapota jelentősen javítható.
A 2000-es évek elején az egyik legtöbbet idézett tudományos cikk két japán kutató munkája volt, amelyben Kenji Kangawa és Masayasu Kojima beszámolt arról, hogy megtaláltak egy növekedésihormon-szerű molekulát, amelynek korábban már ismert volt a receptora a hipofízisben, a fejben. A molekula megtalálását az nehezítette, hogy nem ott termelődik, ahol számítottak rá, hanem a gyomorban; ghrelinnek, azaz növekedést serkentőnek nevezték el, a testsúlyszabályozáson kívül az idegsejtek növekedésében, az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, azaz a tanulásban van szerepe.
A dr. Gershon felfedezése nyomán megszülető új tudományág, a neuro-gasztroenterológia a gyomor-bélrendszer és az idegrendszer összefüggéseivel foglalkozik, szemlélete egyre inkább integrált, azaz nem azt vizsgálja, mi van előbb, az idegesség és ennek nyomán a hasmenés, vagy a bélizmok feszülése és ennek következtében a szorongás, hanem azt mondja, hogy a testi és lelki működések nem választhatók szét, ugyanannak az éremnek két oldalát alkotják. |