Riporternő:  Mi is az autizmus? Hogyan írható le ez a betegség, ez a tünetegyüttes?

Dr Ugrai Tamás: Az  autizmust korábban a tünetek csoportosításaként írták le szocializációs zavar, figyelemzavar és egyéb tulajdonságok alapján. Azonban amióta a kutatások előre haladtak, és kiderültek a folyamat mögötti biológiai hátterek, azóta az autizmus definicióját  úgy adjuk meg, hogy a szervezet általános dysimmun ill. autoimmun állapota vagyis egy biológiai  megbetegedésről van szó. Egész konkrétan egy nagyon súlyos szerteágazó autoimmun megbetegedésről. Ez az autoimmun megbetegedés ennek a központi lényege 3 csápon nyugszik.  Az egyik csáp a bélfelszívódási zavar, a bélnyálkahártyákban foltokban tönkremegy a nyirokháló apparátus ezt úgy hívják, hogy lyukacsos bélsyndroma, a másik csápja az immunrendszernek a csökkent méregtelenítő képessége, aminek a révén a szervezetben kóros mértében rakódnak le szerves kemikáliák, ilyen szerves kemikália a tartósítószer, a színezőanyag, az aromaanyag, az állagjavító és egyebek amik benne vannak az élelmiszerekben valamint ami, ennél még súlyosabb nehézfémek, és itt különösen a higany az ami veszedelmes. A higany jelenléte és emelkedése a szervezetben tehát konc. emelkedés a szervezetben azért nagyon kritikus, mert egy olyan enzimnek a  működését ami a bélben működik és egy bizonyos ponton hasítja a gabonafehérjét és a tejfehérjét nem tudja ezt megtenni, ezért ez a kis molekulasúlyú fehérjelánc ez egybe kerül be, tehát hasítás nélkül kerül be a szervezetbe és  ez a vegyületlánc ez ópioid. Ez az ópioid sajnos nem úgy kell elképzelni, mintha morfium kerülne a szervezetbe, hanem ez egy lényegesen mérgezőbb és hatásában erősebb ópioid , nevezetesen úgy hívják ezt, hogy dermorfin. Ezt a dermorfint egyetlen helyen találták meg a fullánkos mérges béka bőrében, az Amazonas mentén. Ez tízmilliószor erősebb és mérgezőbb vegyület, mint a morfium, tehát hogyha súlyban fejezzük ki akkor a gramm és a tíz tonna a váltószám a kettő között. Ez minden autista gyerek szervezetében megtalálható , aki a legkisebb mennyiségben fogyaszt glutin, tehát gabonafehérje illetve kazein-tejfehérje tartalmú élelmiszert, ételt.

Riporternő: Mitől alakul ki a betegség, és ezzel elérkeztünk a kiváltó okokhoz?

Dr Ugrai Tamás:  A betegség, most egy nagyon érdekes dolog, amit fogok mondani, ez éppen a tegnapi megbeszélés során az amerikai professzorral történt megbeszélés során került napfényre, hogy tulajdonképpen, ha azt veszem , hogy van veleszületett autizmus, akkor és a tejfehérje érzékenység áll a hátterében , amit a párizsi labor vizsgálatok a magyar gyerekek vizeletmintáiból 100%-an igazolt, hogy minden gyermek kazeinre érzékeny ill. kazeinből ópiátot állít elő. Tehát ez nem egyszerűen tejfehérje érzékenység, mint a hagyományos allergia, hanem a tejfehérje által okozott ópiát mérgezés a szervezetben. Tehát hogyha ebből indulunk ki, hogy ez az enzim már születéskor ez a lizinnél hasít, a lizin nevű aminosavnál hasít, hogyha ez az enzim már születéskor nincs meg, akkor most ez nagyon megdöbbentő lesz amit fogok mondani, akkor mivel az anyatejben is kazein van, ezért már az anyatejből is a csecsemű ópiátot szintetizál a szervezetében. Ott ahol ez az enzim gyengébben működik és különböző allergének- ugye tele vagyunk allegiabombázással, tehát allergének beáramlásával a szervezetbe, amit az előbb felsoroltam és ezek között kitüntetett szerepet játszanak az úgynevezett szúrt allergének vagyis a  védőoltások, nem véletlenül külföldön most már nem szúrt védőoltásokat, hanem tapaszban adják a védőoltást. Ugyanis ezek az antigének, megkerülve a nyálkahártya immunrendszerét, ami a felület alatt áll védelmi vonalat, az úgynevezett secretoros IgA , aminek nem csak az a feladata, hogy megköti a betolakodó antigént, hanem az is a feladata, hogy megfújja a riadót a központi immunrendszer felé és az elkezd immunglobulinokat gyártani, amit akkor állít élesre, amikor közel kerül az antigén. Hogyha ezt a réteget átszúrjuk, akkor nincs ideje, egy úgynevezett előalakot, előimmunglobulint  képezni ennek a központi immunrendszernek. s olyan , mintha valaki a sötétben kap egy pofont, és elterül a földön és azt sem tudja , hogy honnan kapta. Ennek sajnos súlyos következménye az, hogy az immunrendszer ezáltal ki is siklik a normális működésből, mert 1 éves kor alatt zajlik az úgynevezett immuntolerancia kialakulása, tehát a szervezet  saját szöveteinek a felismerése.  Ez a folyamat, hogyha nem megy tökéletesen végbe, akkor egy úgynevezett disimmun állapot  alakul ki, aminek köznapi  megjelenése az allergia. Ugye mindannyian tapasztaljuk, hogy a kisgyermekek körében rohamosan nő az allergiás megbetegedések száma: asthma, táplálkozási allergia-kiütések és egyebek. Ami a gyenge immunrendszerrel függ össze. Van még más mélyebb része is a dolognak, de ebbe most nem akarok belemenni. Tehát ez az enzim –visszatérve- , ha legyengül a szervezetbe bevitt nehézfém hatására, ez a nehézfém még azt is megcsinálja bitang módon, hogy le is gátolja ennek az enzimnek  a termelődését a glutation enzimek, a metatolotionent és a hemoxigenazt képes blokkolni és  a regenerálódát is képes gátolni. Ez által még több nehézfém tud lerakódni a szervezetbe. Ez tehát az immunológiának a 2. csápja

A 3. csápja az autizmus immunmegbetegedési oldalának az agyi  immunológia. Erről már nagyon „régen” , 4-5 év ebbe a lázas kutatásban, ne felejtsük el, hogy az Egyesült Államok évi 75 millió dollárt fordít  az autizmus kutatásra , és az élvonalbeli kutatások tárgya az elmúlt 10 éve az immunológiai rendellenességek vizsgálata volt. Egy bizonyos Goldberg nevű kutató azt az elméletét állította fel, hogy az agyi immunológia rendellenes működése az autizmusnak a lényege. Mi történt? Az történt, hogy a kanyaró vírussal beoltott gyermekek, akik ez által seropozitivvá váltak, autista gyermekekben figyelték az ellenanyagszintek megjelenését, és nagyon nagy meglepetésre azt találták, hogy a velőhüvely ellen, ami behüvelyezi az idegsejteknek a nyúlványát, ezt úgy hívják, hogy myelin, ez ellen a myelin ellen ellenanyagtest képződött. A myelin ellen képződő ellenanyagtestek 90%-ban voltak kimutathatók. Ugyanakkor az idegsejtek ellen is ellenanyagtest képződött , ez a neurofilamentum partikula ( NFP ) , ez pedig 73%-ban volt kimutatható az autista  gyermekeknél. Nos ezek az ellenanyag testek az immunrendszert a T-sejtes immunrendszert fölaktiválják és ezek elkezdenek szaporodni, és ezek a hamissá vagy vaddá  tett T –sejtek fölszaporodva áttörve a véragygátat, betörnek az agyba és megtámadják a myelinhüvelyt. Ezért a myelinhüvely képződése, vastagodása nem olyan ütemű az autistáknál, ami részben magyarázza az epilepsia hajlamot . Az epilepsia hajlamot más is magyarázza az autistáknál nevezetesen az agyukban, tehát a központi idegrendszerükben lényegesen magasabban vannak az úgynevezett endorfinok, ezek az ópiátok, amik nemcsak a glutén- kazeinből keletkeznek, hanem az autistáknál a nehézfém terhelés miatt védekezésként elszaporodik a candida. A gond azonban az, hogy a candida  termel egy serotoninhoz hasonló anyagot, ami a központi idegrendszerben is megtalálható, de nem ugyanaz a vegyület, viszont a szervezet nem tud különbséget tenni közötte, és ez a serotonin szerű anyag felszívódva a véráramba , bekerül az agyba, összekeveredik az agyi serotoninnal és amikor elér egy bizonyos szintet, a koncentrációt az agyban, egy biokémiai kapcsolat révén megindul a serotoninból, tehát átvált LSD szintézisbe. Tehát az autista gyerekek, ahogy megfigyelték korábban is hallucinálnak, és ezért hallucinálnak. Ez az egyik nagyon súlyos ópiátkérdés vagy a másik nagyon súlyos ópiátkérdés az agyban az étrendi ópiátok mellett, tehát a glutén és kazein eredetű ópiát mellett az LSD. A harmadik pedig a noradrenalin  és az adrenalin , hogyha egy bizonyos szintet elér ill. a fölé megy- szintén pszichiátriai könyvi adat ugyanúgy, mint az LSD-ről elmondtam- Edkinson amerikai pszichiátriai könyvből származó adat, hogy a noradrenalin ill. adrenalin egy bizonyos szint fölött a központi idegrendszerben heroin ill. kokain szerű hatást  fejt ki. Hogy ezek az ópiát szerű anyagok , tehát ezek az úgynevezett endorfinok a központi idegredszerben magasabb koncentrációban helyezkednek el, abba igazolás egy olyan marker, ami azt hivatott végezni, hogy az ópiát szint, mindig megfelelő szinű legyen, tehát most mondok egy számot: 5%-nál ne legyen magasabb az idegrendszerben, akkor ez az úgynevezett neopterin szint élettani. Ez az ún. neopterin ami normálisan  egy bizonyos számérték között van 110 és 180, az autista gyermekek szervezetében kivétel nélkül szinte a duplája 300 fölötti értéket regisztrált a párizsi labor. Közel 40 gyermek vizeletmintája ment ki és kivétel nélkül mindenkinél igazolódott, az immunológiai rendszernek a megbetegedése.

Riporternő: Említette, hogy van veleszületett autizmus illetve később alakul ki.Hány éves korig alakul ki, ha kialakul, és mi a helyzet a védőoltásokkal?

Dr Ugrai Tamás:  A veleszületett, -tehát úgy ahogy elmondtam- ez a teória a legfrisebb. Korábban , tehát még megvan egy másik teória az úgynevezett „törékeny X”syndroma, ami a magzati korban genetikai károsodás, de ez is környezetei  szennyezés hatására alakul ki. Tehát legegyszerűbb, hogyha az autizmust úgy fogalmazzuk meg, hogy kemikáliák, nehézfémek és egyéb háttérszennyezés által kora kisgyermek, vagy már a magzati korban kiváltott dis-illetve. autoimmun  megbetegedésnek e következménye.

Riporternő:  Néhány szóban ecseteljük a tüneteket, a tünetegyüttest.

Dr Ugrai Tamás:- Az autizmus megjelenése átlagosan 3 éves kor alatt , de ez nagyon felső határ. Extrem ritka szakirodalmi adat amikor valaki 18-20 éves korban lesz autista, ilyen annyira ritka, mint a fehér holló, tehát nem ezek képezik a bázist. A bázis a következő két csoportra osztható:

Az egyik az akik jelzik utólag elmondva, hogy oltást követően heveny oltási reakciók léptek fel, fejhangon sírt a gyerek, nem aludt, belázasodott, utána aludt egy nagyon mélyet, és amikor felébredt, akkor a fejét a falhoz ütögette, agresszív volt és onnan kezdve a meglévő beszédkészsége eltűnt, tehát onnantól kezdve nem beszélt. Az esetek egy részében, egy kisebb részében a Di-Per-Te oltások után következtek be, ezek 3-4-5 hónapos korban adott védőoltások. Ez diphteria, pertussis, tetanus, azaz torokgyík, szamárköhögés és tetanusz  elleni védőoltások 3X ismételve egymás után és mind a három védőoltásban a  

Thiomersal nevű etilhigany a tartósítószer . Ez a thiomersal  0,02%  conc.-ban van jelen és ennek a 49,6%-a etilhigany. A magyarországi autizmus emelkedése ugyanúgy párhuzamot muatat, mint Amerikában, azzal a ténnyel, amikor ehhez a Di-Per-Te védőoltáshoz hozzátették még a hemofilus influensae védőoltást , ugyanis ez 25 ug. higanyt tartalmaz  , és ezzel összesen 75 ug-al növelték meg a bevitt higany mennyiségét. El lehet képzelni azt, hogy  akinek ez az enzim ill. stresszfehérje termelő képessége ami ilyen szulfát tehát kéngyököt   tartalmaz és ez fogja meg a higanyt és kelát , azaz nem oldható formában a széklettel és vizelettel kiüríti, akiben ez az enzim ill. stresszfehérje rendszer gyengébben működik, vagy aktuálisan kimerült, mert éppen egy fertőző betegség után állt a gyermek vagy van még egy harmadik lehetőség , hogy megfelelő mértékben termelődött, de nem eléggé aktív, akkor ezeknél a gyermekeknél a higany lerakódik a bélnyálkahártyában, májban, vesében valamint az agyban és autisztikus tüneteket okoz.

Egy másik verzió az amikor nem okoz autisztikus tüneteket, esetleg még disimmun állapotot sem okoz. A  disimmun állpot megnyilvánulhat a klinikailag ill. klinikailag rejtve marad. Hanem amikor jön a 15 hónapos kori mumsz- morbilli -rubeola, azaz a nyálmirigy, a kanyaró és a rózshimlő élő vírus és ezt együtt adják egy másik élő vírussal- a gyermekbénulás vírusával a polioval- 15 hónapos korban. Ez egy akkora csapás az immunrendszerre, hogyha egy gyengült, tehát egy disimmun immunrendszer kap egy ilyen „pofont”, abban az esetben a folyamat autoimmun irányba vált át, és markánsan jelentkeznek a tünetek. A szülők 90 %- a az MMR oltás utánra teszi nem csak hazánkban , hanem a világon  mindenhol a gyermeküknek az autisztikus tünetek megjelenésének az időpontját. Ez hangsúlyozom még egyszer 15 hónapos korban van, és a reakciók: van egy gyors és egy lassú immunválasz. A lassú immunválasz általában 4 hét múlva, de a gyors immunválasz is okozhat már tünetet, ugyanis nem egyszer 3-6 nap múlva már a gyermek viselkedése megváltozik., hiszen gondoljunk pl. az oltási reakciókra, az rögtön jön 1-2 napon belül.

Riporternő: Mitől  van az, hogy bizonyos gyermekeknél kialakul az autizmus, másoknál viszont nem, annak ellenére, hogy mindannyian kaptak védőoltást?

Dr Ugrai Tamás: Hogyha mindannyian egyformák lennénk, akkor mindegy lenne, hogy ki-kivel házasodna össze. Ugyanígy van ez a szervezetben mindenféle paraméterrel. Vegyük nagyon egyszerű példaként a testmagasságot. Ugye a testmagasságról az mondható el, hogy férfiak esetében az átlag tastmagasság 170 cm., ettől lehet lejjebb és feljebb is vannak, de egyre kevesebben. Tehát hogyha ezt a gyakoriságot egy diagramban ábrázoljuk, akkor egy harang alakú görbét kapunk. Ugyanez érvényes a szervezet bármilyen biológiai paramétereire, nevezetesen az enzimtermelésre is. Az enzimtermelésnél tehát ezek az egyedek, akik kevesebbet termelnek ezekből a stresszfehérjékből illetve enzimekből ill. az immunrendszerük genetikusan gyengébb, nem genetikailag van kódolva az autizmus, hanem genetikai fogékonyság van rá, hogy mivel nekik ez genetikailag kicsit lassabban  működik ez a környezeti ártalom eltakarító mechanizmus, ezért ők áldozataivá válnak a környezetüknek. Ne felejtsük el, hogy mi nem a bioszférában élünk, ez már régen megszűnt, mi a technoszférában élünk. A technoszférának minden előnyös és sajnos minden hátrányos következményével együtt. Itt a hátrányos következmény az antigén áradat és a kellően át nem gondolt szúrt antigének bevitele, részben számban, részben pedig gyakoriságban. Az immunológiai kutatások azt mutatják és minden ezzel áll összefüggésben, hogy minimun fél éves korig az immunrendszer érését békén kell hagyni ill. nem szabad megzavarni, főleg szúrt antigénekkel. A világhírű autizmus kutató központ igazgatója Rimrand Bernard, ő több, mint 40 éve vezeti az Autizmus Kutató Központot és véleménye a világon meghatározónak számít. A közleményükben szerepel az, -ők hetente 20 ezer cikket követnek nyomon- , hogy Japánban pl. 2 éves kor alatt nem oltanak. A másik alternatíva a következő:

Nem injekció formájában viszik be a védőanyagot, hanem tapasz formájában és ezt is megbontják, tehát védőtapaszokat használnak leggyakrabban. Ennek jó illusztrálása a következő. Magyarország, amikor megindult a higany elleni láz, tengeren túl a 90-es évek végén,  az oltóanyag gyárak hatalmas készletekkel rendelkeztek és azt el kellett valahol adni.  Tudjuk, mert kiderült, hogy Magyarország olcsón vásárolt higany tartalmú oltóanyagot, és  ezekből bespájzolt. Az újabb oltóanyagok, amikről mindannyian tudjuk, hogy kevesebbet szúrnak és több oltóanyagot kapnak egyszerre a gyerekek, ezek a penta kobinációk. Tudni kell, hogy az eggyel nagyobb kombinációt a hexat, ami a hepatitis, azaz a májgyulladás vírusát tartalmazta még plusszban, a német gyógyszerügyi bizottság egészen pontosan 2005. szept. 20-án hajnalban megszüntette, ugyanis a hexákkal az történt, hogy a teljesen egészséges csecsemők közül egyre többen hirtelen meghaltak. A halálos esetek száma meredeken nőtt, és ezért a hexákat leállították, Magyarország a pentákat vásárolta meg, először úgy volt, hogy drágábban, mint a higany tartalmú védőoltásokat, azonban 3 héttel ezelőtt bemondta a rádió, hogy végül mégsem drágábban, hanem féláron kapta meg Magyarország a pentákat és ezeket oltjuk most. Nem kizárt, hogy a penták nyugaton a hasonló okok miatt, mint az előbb elmondtam, a nagy antigén terhelés miatt a penták használata visszaszorul és egyre inkább az egy vagy két komponensű oltási tapasz az ami előtérbe kerül és még egy nagyon fontos tényező, hogy amíg Magyarországon kényszeroltási rend van, addig az uniós államokban, tőlünk nyugatabbra, mindenhol ajánlott oltási rend működik.

Riporternő: Nagy Britanniában új védőoltást vezettek be az autizmustól való félelem miatt. Hogyan lehet megelőzni illetve , hogyan lehet egyáltalán elkerülni az autizmust?

Dr Ugrai Tamás: Nagyon lényeges kérdés, amit Magyarországon általában mosoly szokott övezni a környezet tisztaság, tehát akkor amikor halljuk, hogy a környezetvédők milyen erős munkát fejtenek ki a tisztaság érdekében, azt nem azért teszik, mert nincs jobb dolguk, mert éppen ők hobbiból ezzel foglalkoznak. Ők nem ornitológusok, ők nem hobbi szinten foglalkoznak ezzel, hanem nagyon komoly háttérinformáció és ez  az egész háttérinformáció azon nyugszik, hogy a biológikumunk egy roppant sérülékeny valami, egy nagyon sérülékeny valami és hogyha most belegondolunk az immunrendszerbe, ha ezt az immunrendszert véletlenül valamilyen meggondolatlan lépések folytán tönkretesszük, lepusztítjuk, akkor azok az immunfunkciók amik évmilliárdok alatt fejlődtek ki és tartják távol a szervezetünktől azokat az anyagokat és védenek azoktól a gondolok itt most arra, hogy a rákos sejteket kiszűri az immunrendszer , ha ez a funkciója lecsökken az immunrendszernek, abban az esetben előfordulhat, hogy nem 50 éves korban jelentkezik átlagban a rák, hanem lecsökken mondjuk 30 vagy 20 éves korra és akkor egy nagyon nagy baj keletkezik, hiszen az immunrendszer lepusztulása egyszerűen nem állítható vissza, illetve a tudomány mai állása szerint nem tudjuk visszaállítani.

Tehát a környezetszennyezés egy nagyon lényeges tényező és ez nem csak abból áll, hogy most kiöntöm a kénsavat a földre vagy nem öntöm ki , hanem abból is áll, hogy mit eszünk. Ugyanis az étellel végtelenül sok „szemetet” viszünk be a szervezetünkbe, testidegen anyagot. Ezek az úgynevezett mű ételek (Mc Donald-os ételek, aztán  a különböző felvágottak, amik kutyulmányok, a hypermarketekben vásárolt ételek egy része. Különösen az ilyen 20 napos fóliázott virslik, meg egyéb felvágottak, amik nyilvánvalóan tele vannak tartósító szerrel, mert hát a hús 20 napig nem áll el. Ezek a tartósító szerek az E-típusú vegyületek meg van amelyik nincs is számmal jelölve, valamint nincs is mindig  feltüntetve. Ezekben az a bökkenő, hogy feltüntetik , hogy határérték alatt van csak éppen azt nem veszik figyelembe, hogy egyszerre nem csak parizert eszik az ember, hanem eszik hozzá margarint is, meg egyebet is. A kenyérben is van tartósítószer, a legtöbb kenyérben és így már összeadódnak ezek az E- típusú vegyületek és azok már elérik a küszöb dózist, ami a normális szervezetre sem feltétlenül közömbös. Pl. mondok egy esetet: konzervfogyasztás. Egyre több konzervet, valamennyien tapasztaljuk, hogyha most elfogyasztjuk, egyre több konzervtől meglágyul a székletünk vagy esetleg hasmenésünk is lesz  és érezzük, hogy nagyon nem jó a szervezetünk számára, az amit korábban el tudtunk fogyasztani. Változott a technológia, külföldi tulajdonosok jöttek be, más összetétellel készítik a konzerveket.

Riporternő: Térjünk át a gyógytásra. Milyen módszerek állnak a szakemberek rendelkezésére jelenleg?

Dr Ugrai Tamás: Az autizmus gyógyításában nagyon hosszú ideig azt lehet mondani, hogy a leírástól, tehát 1943-44-ben írták le Asperger illetve Kenner Amerikában és Bécsben az autizmust, egymástól függetlenül, a pedagógiai gyógymód uralta a képet. Magyarországon is így volt, sajnos azonban Magyarország még azt a hátrányt is elkövette, hogy a fogyatékos kategóriát amikor megtervezték- az ’50 évek elején,- a szocialista fogyatékos kaegóriát kifelejtették belőle az autistákat, és ezt azóta sem pótolták. Vagyis minden fogyatékos kategóriának megvan az ellátó rendszere egyedül az autistáknak nincs meg. Még képzés se folyik. Autista specifikus képzés egészen 2002. novemberig nem folyt Magyarországon, ott akkor vették fel a gyógypedagógiai képzés közé. Sajnos az 1%- át sem elégíti ki az igényeknek, hiszen az autizmus egy roppant pedagógiai igényes, minden autitsa gyermekhez egy pedagógus kellene. Tehát, ha van egy 18 fős iskola, mint itt Székesfehérváron, ide 18 fő pedagógus van rendelve, 18-an dolgoznak. Tehát a pedagógiai fejlesztés az uralta a képet, hiszen a korábbi definíció, ami nem definíció volt, hanem tünetcsoportosítás, szocializációs zavarként írta le, tehát ezt kellett „úgymond” visszabillenteni. Ez nem háttérbe szorult, hanem fontosabb dolgok jöttek előre mégpedig gondoljunk arra, hogy nem lehet valakit az egyetemi padban oktatni, hogyha közben alkoholos infúzió megy a vénájába. Tehát először az ópiáttól kell mentesíteni vagyis az ópiát hatástól :

1. Különleges étrend: ez a különleges étrend szándékosan nem diétát mondok, mert diéta alatt esetleg mindenki kifli, parizer diétát ért. Nem . Itt különleges étrendről van szó. Glutén és kazein mentes, tehát gabonafehérje , tejfehérje mentes ételről van szó, első vonalban , illetve attól függően, hogy mi az ami még a gyerekben ópiát termelődést vált ki, mert vannak egyéb úgynevezett egyéb étrendi ópiátok, ezt is ki kell szűrni. Ezek különösen veszélyesek, mert az agressziós készségét az idő előrehaladtával növeli a gyereknek, a figyelemzavarát pedig fokozzák. Tehát első vonalban mindenképpen a glutén-kazein mentes étrendre van szükség, és  hozzá kell adni a tápanyag kiegészítőket. Ugyanis ezek a gyerekek a bélrendszerükben uralkodó extrem mértékű baktérium és gomba eltolódás miatt –egyszerűség kedvéért képzeljük el úgy, hogy egy baktérium-gomba fal van a bélrendszerükben, nem szívódnak fel a vitaminok, ásványi anyagok a nyomelemek kellő mennyiségben és ez olyan hiányállapotot jelent a központi anyagcserében , hogy a Szent-Györgyi-Krebs ciklus, a legközpontibb anyagcsere, ami előállítja az aminosavakat, fehérjéket, zsírokat, nukleinsavakat, mindent, több ponton blokkolódik, a 11 pontból  4-5 ponton blokkolódás áll fenn a központi anyagcsere folyamatban. Tehát ezt a hiányállapotot kell megszűntetni. Ez megdöbbentő , de őrületesen nagy dózisú vitaminokra van szükség. Elsősorban B-vitaminokra de C-vitaminra is. Például –most  mindenki kapaszkodjon meg- a  C- vitaminnak a dózisa autisák esetében napi 5000 és 20000 mg. között van. Ismert az , hogy egy C-vitamin  60-100-200-500  mg-os. Az 500 mg-os-ból szoktunk javasolni napi 2X500 mg. –ot nagyon súlyos esetben napi 3x, tehát napi 1500 mg-ot. Autistáknál ez 20 ezer mg./ nap. Egyébiránt még a C- viaminon kívül  még két tucat táplálék kiegészítő van, amit feltétlenül be kell vinni a gyermekek szervezetébe. Tehát ezek  nagy dózisú vitaminok, ásványi anyagok. A gond az, hogy az Uniós gyógyszer harmonizációs aláírás következtében ezeket a nagy dózisú vitaminokat Magyarország nem forgalmazza. Tehát itt is az autisták szenvednek hátrányt jelenleg, de reméljük ez nem tart sokáig, mert ezeket a tápanyag kiegészítőket  vissza kell hozni a magyar elérhető piacra ill. meg kell őket úgy támogatni, nem csak a tápanyag kiegészítőket, hanem a különleges étrendet is, hogy elérhetővé váljon a szülők számára. Ugyanis most pillanatnyilag a szülők azok akik ópiáttal etetik a gyereküket-ópiát alapanyaggal és a szülő mivel tud erről, egyre inkább elkeseredett, nyilván felháborodott, hogy nincs pénze megvenni a gyereke számára a  nem mérgező ételt. Ugyanis egy pár normál zsemle 24 Ft, míg egy pár gluténmentes zsemle 380 Ft. Tehát csak szénhidrátból a havi étkeztetése a gyermeknek elérheti a 60-80.000 Ft-ot,  és akkor még emellett biozöldséget, biohúst és tápanyagkiegészítőket kell a gyermeknek fogyasztani.

3. A méregtelenítés.  A méregtelenítés alatt azt értjük, amit már a legelején is mondtam, hogy a kóros mértékben lerakódott szerves kemikáliákat és nehézfémeket ki kell mozdítani a szervezetből és megfelelő komplex formájában antioxidánsokkal összekapcsolva el kell távolítani a szervezetből. Na, ez egy nagyon kemény és igényes szakmai munka, és ehhez egy nagyon jól felkészült apparátus kell és laborháttér.

4. Amit szintén az elején mondtam , a pedagógia, ami minden fázist át kell, hogy  hasson és a legelső időponttól, tehát a tünetek jelentkezésétől a korcsoporthoz mérten , a gyermek életkorához mérten a fejlesztési , pedagógiai fejlesztési formát megadni. Még egy dolgot ne felejtsünk el, ezeknek a gyermekeknek nagyon-nagyon fontos, hogy megfelelő személyi- környezeti-és tárgyi feltételekre van szükségük. Ezek a gyerekek, ha betartjuk az új kezelési elveket, nagy részük szocializálhatóvá tehető, a társadalom hasznos tagjává tehetők. Amíg ez késik, ezek a gyermekek a társadalomnak az eltartott tagjai lesznek, tehát szociális otthonokat kell építeni, 16-18 éves kortól  vagy még  hamarabb, hogyha nem tartható közösségben már hamarabb. Nem elme szociális otthon , hanem autista napközi otthonokat kell építeni, aminek a fenntartása roppant költséges. Sokkal-sokkal költségesebb, mint időben kezelni ezeket a gyermekeket, nem beszélve a családi tragédia oldaláról. Egy család milyen mérhetetlen fájdalmat, szenvedést, gyötrelmet él át részben a belső világuk miatt, részben a külső kitaszítottság a szomszédok, a rokonok és egyebek előbb-utóbb elfordulnak mert nem tudnak segíteni és magukra maradnak ezek a családok. 

Székesfehérvár, 2006. február 15.