Egyre több az autista

Szűréssel elejét vehetnék a magatartás-zavaros betegségeknek. Egyre több autista, hiperaktív, figyelemzavaros és agresszióra hajlamos gyermek születik hazánkban, több ezer szülőt kivonva a munkaképesek sorából. A szakemberek állítják: egy, az anyán gyermekvállalás előtt elvégzett szűrés elejét vehetné a terjedő betegségnek.

                                                                                      2008. november 10.  Magyar Nemzet:  Mizsei Bernadett

Hazánkban az elmúlt hat évben húszezerről mintegy nyolcvanezerre emelkedett az autista gyermekek száma, ami a szakértők szerint évente öt-hétszáz milliárd forintos veszteséget okoz a nemzetgazdaságnak. A gyerekek szülei kimaradnak a munkából, romlik anyagi helyzetük, pszichés állapotuk, a beteg kiskorúak jelentős része pedig később képtelen felnőttként munkába állni.

A szakemberek azt állítják, csupán egy szűrésre lenne szükség ahhoz, hogy megállítsák a rohamosan növekvő negatív tendenciát. Ezt gyermekvállalás előtt kellene elvégezni az anyán, hogy feltérképezhessék a szervezetében jelen lévő és a szövetekben lerakódott, gyenge minőségű ételekből és ivóvízből bekerült szerves kemikáliákat (ilyenek például a termékeken is feltüntetett E-típusú vegyületek). Az anyai szervezet ugyanis felszívja ezeket, és a véráramba kerülve a méhlepényen át bejutnak a magzat szervezetébe is, károsítva az idegrendszer fejlődését.

Dr. Ugrai Tamás belgyógyász szakorvos lapunknak elmondta: elengedhetetlen lenne az is, hogy a kötelező oltások beadása előtt felmérjék a csecsemők immunrendszerének érettségét. Előfordulhat ugyanis, hogy egy csecsemő kilenc hónapra születik, ám immunrendszerének fejlettsége csak egy hét hónapos magzatét éri el. A testébe beoltott antigének megzavarhatják, kóros irányba terelhetik az immunfejlődést.

Az anyából bejutott kemikáliák és a korán bevitt oltóanyag következtében nemcsak az autizmus alakulhat ki, hanem egyéb betegségek is, így az epilepsziára való hajlam, a hiperaktivitás, az olvasási-számolási nehézségek, a figyelemzavar, a beszédfejlődési és megértési zavar, illetve a Magyarországon is igen elterjedt fiatalkori agresszivitás. Japánban éppen ezért leállították a kétéves kor alatti oltásokat, amelynek köszönhetően egyébként drasztikusan csökkent a hirtelen csecsemőhalálozás és az immunérési zavar.

Erősen befolyásoló tényezőnek tartják a higanytartalmú védőoltásokat is. Ezt Dr. Ugrai Tamás és az Amerikai Egyesült Államokban élő gyógyító és kutató szakorvos, Dr. Endrődi László közbenjárására 2005 márciusában kivonták a forgalomból, ám a vakcinákat a készletfelhalmozásra hivatkozva csak az év decemberében vonták be végleg, így még közel kettőszáztízezer gyermek kapott az elavult, higanytartalmú vakcinából. Kaliforniában évekkel korábban a higanytartalmú oltások bevonását követően jelentősen csökkent az autista megbetegedések előfordulása. 

Ugrai doktor javaslatára, a magyarországi autista gyermekek labordiagnosztikai hátterének felállítására a korábbi tiszti főorvos, Bujdosó László 2005-ben tett ígéretet, tekintettel arra, hogy a szülőknek több százezer forintot kell fizetni azért, hogy gyermekük állapotának súlyosságát felmérjék egy franciaországi laborban. Változás azonban máig nem történt. Szerettük volna megtudni, miért nem biztosították a diagnosztikát, és várható-e változás a jövőben, ám az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól lapzártáig nem kaptunk választ.

Az Egészségügyi Minisztérium a fentiek kapcsán a Magyar Nemzet érdeklődésére azt közölte: nem tervezik a kemikáliaszűrés bevezetését. Indoklásul a minisztérium kifejtette: megítélésük szerint erre nincsenek hiteles nemzetközi tanulmányok. Fontosnak tartották továbbá megjegyezni, hogy a kismamák terhességük alatt folyamatosan orvosi ellenőrzés alatt állnak. Az egészségügyi tárca nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy amennnyiben bármilyen eltérés fellép a várandós anyánál, a kezelőorvos egyéb vizsgálatot írhat elő, amelyet a társadalombiztosítás finanszíroz.