New questions and answers about the diet, about vaccines and autism. Újabb kérdések és válaszok diétáról, védõoltásokról és autizmusról.

Gyakran Ismétlődő Kérdések (GYIK) az autizmus és más fejlődési rendellenességek étrendi kezelésével kapcsolatban

Írta Karyn Seroussi,

·                      Az Unraveling the Mystery of Autism and PDD -- A Mother’s Story of Research and Recovery (Az autizmus és a PDD rejtélyének egyik megoldása - Egy anya beszámolója kutatásairól és gyermeke kigyógyulásáról) c. könyv szerzője;

·                      Az ANDI (Autism Network for Dietary Intervention: Hálózat az Autizmus Étrendi Kezelésére) egyik alapítója;

·                      Az ANDI Hírlevél (ANDI News) egyik szerkesztője.

·                      Figyelmeztetés: Az alábbi irat nem orvosi tanács. Ha gyermeke étrendi kezelését tervezi, beszélje meg orvosával vagy tapasztalt táplálkozás-szakértővel, aki az autizmus kezelésében is járatos.

Kérdés: Nem hiszem, hogy a gyermekem allergiás, vagy hogy az allergia autizmust okozhat. Miért vonnék meg tőle bizonyos fajta ételeket?

Felelet: Számos szülő már évtizedek óta tapasztalja az étrend és az autizmus közötti kapcsolatot. Ma már egyre több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy bizonyos ételek károsan hatnak egyes gyerekek fejlődésben lévő agyára, és autisztikus tüneteket okoznak. Ez valójában nem allergia, hanem arról van szó, hogy sok ilyen gyerek szervezete nem képes teljesen lebontani bizonyos fehérjéket.

K.: Mi történik, ha ez a gyermek mégis ilyen fehérjéket fogyaszt?

F.: Több kutató (Angliában, Norvégiában és az USÁ-ban, a Floridai Egyetemen) számos autista gyerek vizeletében olyan peptideket talált, melyeknek ópiátaktivitása van. A peptidek a fehérjék alkotórészei. Az ópiátok, pl. a morfium, a morfinok, kábító hatású anyagok, melyek befolyásolják az agyműködést.

K.: Milyen fehérjék okoznak ilyen gondokat?

F.: A két legfontosabb a glutén (a búza, zab, rozs és árpa alkotórésze) és a kazein (tejfehérje).

K.: De a tej és a kenyérfélék, tésztafélék éppen az a két ételféleség, amit a gyerekem hajlandó megenni. Kizárólag tejet, sajtokat, főtt tésztát és kenyeret eszik. Ha ezeket megvonom tőle, félek, hogy éhezni fog.

F.: Valószínűleg jó oka van annak, hogy a gyerek kizárólag ezeket az ételeket fogyasztja. Az ópiátok, ugyanúgy, mint az ópium, hozzászokást okoznak, szenvedéllyé válnak. Ha az *ópiát túlkínálat* elmélete illik az Ön gyerekére, akkor ő már valójában rabjává vált ezeknek az ételeknek. Tehát épp azoknak, melyeknek fehérjéi károsak számára. Valóban úgy tűnhet, hogy ha megvonjuk tőle ezeket az ételeket, éhezni fog; azonban sok szülő számol be arról, hogy a kezdeti *megvonási reakció* után a gyerekük újabb fajta ételeket hajlandó elfogyasztani. Pár hét múlva pedig legtöbbjük, a szülők legnagyobb meglepetésére, egyre többféle ételt elfogad.

K.: De ha nem adok neki tejet, mi lesz a kálciumszükségletével?

F.: Az egy- és tízéves kor közötti gyerekeknek naponta 800-1000 mg kálciumra van szükségük. Ha tej helyett adunk neki naponta 3-szor kb. 2,5 deci dúsított rizstejet, szójatejet vagy burgonyatejet, a kálciumszükséglete ki lesz elégítve. Ha naponta csak egy pohárral iszik meg ezekből, a fennmaradó 500 mg kalciumszükséglet pótolható valamilyen táplálékkiegészítő tablettával, porral vagy kapszulával. A Kirkman cég (USA; tel.: 800-245-8282) többféle kalciumtartalmú étrend-kiegészítőt gyárt, ízesített és ízesítetlen formában is. Más gyártók, gyógyszertárak is állítanak össze kalciumpótló italokat, juharszirup, cukorszirup, stevia (egy dél-amerikai növényből készült, kissé kesernyés ízű édesítőszer - a fordító) vagy víz alapút.

Néhány nagyon jó, kalciummal dúsított tejpótló is kapható a boltokban (ázsiai boltok, bioboltok). A szójatejben sok a fehérje, és néhány gyereknek megfelelő lehet, bár épp az ilyen típusú gyerekeknek gyakran szójaintoleranciájuk is van. A Rice Dream nevű termék gyártásánál árpából készült enzimeket használnak, ezért az ilyen termék a gluténérzékeny gyerekeknél esetleg nem kívánt reakciót válthat ki. Gluténmentes étrendnél ajánlatos inkább más márkájú rizstejet fogyasztani, pl. a Pacific Foods termékét, a tejmentes rizsitalt, mely bioboltokban (esetleg) kapható. Létezik burgonya alapú, kellemes ízű tejpótló ital is, amelyben kevesebb a cukor, mint a rizstejben. (Megrendelés az 1-800-497-4834-es telefonon, USA).

K.: Drága a diéta?

F.: Nem tagadható, hogy néhány gluténmentes alapanyag, melyre szüksége lesz, drágább, mint amelyekhez szokva voltunk. De ha nagy tételben rendelünk, a fenti tejpótlók körülbelül ugyanannyiba kerülnek, mint a tehéntej. Néhány szülő beszámolt róla, hogy az autista gyereke naponta több mint egy gallon (1 gallon: kb. 4 liter) tehéntejet ivott (ez kb. havi 60 dollár!), de ugyanezek a szülők vonakodtak attól, hogy áttérjenek a rizstejre, melynek 1,30 dollár literje.

Mint minden más étrenden is, a kényelmes félkész ételek költségesek (pl. a fagyasztott rizswaffle); de ugyanezt otthon keményítőből elkészíteni egyszerű és olcsó megoldás. A rizsliszt ára nagy tételben kb. 45 cent fontonként (Magyarországon kb. 250 Ft/kg-ért lehet kapni kilóját néhány nagyobb élelmiszerboltban, pl. Budapesten az Erzsébet körút-Wesselényi u. sarki Spar Áruházban ­– A fordító). Jó gluténmentes szakácskönyvek kaphatók. (Magyarországon pl.: T. Fodor Zsuzsanna – dr. Tokodi István: Lisztérzékenység és lisztallergia. Diétás receptkönyv. ISBN 963 9161 381; és ugyanezen szerzőktől: Tej- és tojásallergia, Tejcukorérzékenység. Diétás receptkönyv. E-mail: tothbook@mail.matav.hu.) Gyakrabban fognak rizst és burgonyát készíteni, és kevesebbet étkezni házon kívül. Még spórolhatnak is.

K.: Úgy tudjuk, hogy a tej nagyon egészséges, és a gyerekek fejlődő szervezete számára nélkülözhetetlen.

F.: Az amerikaiak abban a hitben nőnek fel, hogy ez így van, de ez nagyrészt a tejipar reklámhadjáratának eredménye. (Magyarországon a tejipar elismerten a mezőgazdaság legfontosabb ágazata. – A fordító.) Ezért sok szülő úgy érzi, hogy kötelessége annyi tejet adni a gyerekének, amennyit csak lehet. Mégis, sok teljesen egészséges gyerek remekül megvan tej nélkül. Nem a tej a fontos és szükséges, hanem a kalcium. A tehéntej *az egyik legtúlbecsültebb fontosságú táplálék*, amely igazából csak a *kisborjú számára megfelelő*. Sőt, kimutatták, hogy a tejtermékekben lévő tehénhormon valójában gátolja a kalcium felszívódását.

Vigyázzunk: tejmentes diétán az összes tejterméket ki kell zárnunk az étrendből: a tejet, a vajat, sajtot, krémsajtot, “sour” krémet (egyfajta tejtermék) stb. Az olyan összetevőket is, amelyeket egyes késztermékekben *kazein* és *savó* szóval jelölnek az összetevők között; sőt, a *kazein* kifejezést tartalmazó minden összetevő károsnak és kizárandónak számít. Minden étel címkéjét el kell olvasni. A kenyér és a tonhal pl. gyakran tartalmaz tejes összetevőket. Rendszerint még a szójasajt (tofu) is tartalmaz kazeinátokat.

A tejmentes étkezésről szól egy kiváló könyv: Jane Zukin: *Raising Your Child Without Milk* (Hogyan neveljük fel gyermekünket tej nélkül). Egy másik remek könyvecske: *Don,t Drink Your Milk* (Ne igyál tejet); írta Frank Oski, a John Hopkins Gyermekgyógyászatának volt vezetője, az *Essential Pediatrics* (Gyermekgyógyászati alapismeretek) szerzője. Ez a könyv számos kutatási eredményt idéz, amely azt bizonyítja, hogy a tehéntej nem alkalmas termék gyermekeink számára. A könyv kapható: Park City Press, PO Box 25, Glenwood Landing, NY 11547. ISBN: 0671228048.

K.: Azt el tudom képzelni, hogy a tejtermékeket megvonom a gyerekemtől. De nem hiszem, hogy képes lennék a glutént is kizárni az étrendjéből. Ez nagyon bonyolultnak tűnik, és én már most is annyira elfoglalt vagyok. Tényleg szükség van erre?

F.: Nagyon fontos azt megérteni, hogy ezeknek a gyerekeknek az agyfejlődésére a tejfélék és a glutén mérgezően hatnak. Néhányuk számára éppen a glutén megvonása a fontosabb. Senki sem etetné tudatosan mérgező anyaggal a gyerekét. De ha a gyerekünk ebbe a kategóriába tartozik, pontosan ezt tesszük vele, ha glutént és kazeint adunk neki. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az autisták ezen alcsoportjánál a glutén- és kazeintartalmú ételek ténylegesen károsítják a fejlődő agyat.

K.: Nagyon nehéznek tűnik egyszerre kiiktatni a glutént és a kazeint. Félek, hogy túl erős lesz a megvonási reakció. Lehet-e fokozatosan kezdeni?

F.: Sok szülő javasolja, hogy először a kazeint érdemes megvonni, utána pedig fokozatosan áttérni a teljes gluténmentességre. A gluténmentes étrend kissé nehezebb, és némi tanulmányozást igényel, az előkészületek is hosszabbak lehetnek. Néhány orvos azt javasolja, hogy lépésenként vezessük be a diétát - egyszerre csak egyféle tápanyagot megvonva, pl. a búzát -, hogy pontosan nyomon követhessük a gyermek reakcióját, és csökkentsük a megvonási tüneteket. A téma szakértői egyetérteni látszanak abban, hogy a tej- és a gabonafehérjék annyira hasonlóak, hogy ha az egyik ártalmasnak bizonyul, a többit is meg kell vonni, amilyen hamar csak lehetséges.

K.: Hogyan tudhatom meg, hogy mindez vonatkozik-e az én gyerekemre?

F.: Noha léteznek úgynevezett peptidtesztek, ezek nem minden esetben adnak jó választ a kérdésre (hamis negatív és hamis pozitív eredmények is előfordulnak). Széles körben még nem használják ezeket a teszteket. De a DAN! doktorok (A DAN! konferenciák biológiai szemléletét alkalmazó orvosok) és a kutatók egyetértenek abban, hogy ez a probléma nagyon mindennapos az autisztikus populációban, ezért előfordulhat, hogy egy próbaidőszak a lehető legjobb esélyt adja a gyereke számára. Habár egy laboreredmény meggyőzőbb, de az a jól észrevehető fejlődés, amit sok gyermek a diéta hatására mutat, általában meggyőzi még a legszkeptikusabb házastársat is, hogy támogassa a diétát.

Sok gyermek, aki nagyon tetemes mennyiségű tejterméket és/vagy gabonafélét fogyasztott, már néhány nap múlva észrevehető javulást mutathat. Néhányuknál viszont három hónap is beletelhet, mire változás mutatkozik. Más gyerekeknél nem látható jelentős változás, mégis, amikor újra adunk nekik ezekből a fehérjékből, visszaesést mutatnak. Sok szülő találta úgy, hogy a gyermekén csak akkor látszott javulás, amikor felfedeztek és megszüntettek egy addig rejtett glutén- vagy kazeinforrást. Ha a gyerek szemkontaktusában, társas kapcsolataiban, beszédében észrevehető javulást látunk, az azt mutatja, hogy jót tesz neki a diéta. Egyéb területek, ahol javulás jelentkezhet, a gyermek emésztése, széklete és az alvási szokásai.

K.: Amikor a tejtermékeket megvontam a gyerekemtől, nagyon sokat fejlődött, de azután elkezdett egyre több gabonafélét fogyasztani – talán hogy így pótolja a hiányzó ópiátokat. Vajon ha megvonom tőle a glutént, akkor megint javulni fog az állapota?

F.: A sok glutént fogyasztó gyerekek javulást szoktak mutatni, ha megvonjuk tőlük a glutént. Néhány szülő arról számol be, hogy a gyereke a tejtermékek megvonása után fejlődött többet; más gyerekek a glutén megvonásától. Sajnos úgy tűnik, hogy a glutén lassabban távozik a szervezetből, mint a kazein. A vizelettesztek azt mutatják, hogy a kazein körülbelül három nap alatt valószínűleg eltávozik a szervezetből, de a glutén esetében ez az időtartam akár 8 hónapra is nyúlhat. Ilyen sokáig eltarthat, amíg gluténmentes diétán minden peptid szintje csökken. Ha az új étrend kezdetekor a gyerek állapota romlik (ami megvonásos tünet), folytassák a diétát! Ilyen esetben szinte bizonyos, hogy a gyereknek hasznára fog válni. Úgy tűnhet, hogy túl sokat kell dolgozni egy bizonytalan eredményért, de nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a legjelentősebb lépés, amit gyereke érdekében megtesz egész élete folyamán.

K.: Az egyetlen nem tejes és nem gabonaétel, amit a gyerekem hajlandó megenni, a sült krumpli (french fries) és a csirkefalatok (chicken nuggets). Ezek glutén- és kazeinmentesek?

F.: A csirkefalatokat (MacDonalds, Burger King) búzalisztben panírozzák. Néha a sült krumplit is búzalisztben forgatják meg sütés előtt, hogy a hasábok ne tapadjanak össze. Mindig érdeklődje meg a gyártótól vagy az üzletben, ahol vásárol, hogy hogyan készítik ezeket az ételeket. Ezt postai levelezőlapon is megteheti. Ajánlatos mindig tartani a konyhában egypár előre felbélyegzett levelezőlapot.

Házon kívül azért nem nagyon ajánlatos sült krumplit enni, mert nagy a veszélye, hogy a sütőolajban lisztszennyeződés marad a hagymakarikák vagy más, liszttel beszórt ételek sütése után. Jobb, ha otthon készítjük el a sült krumplit. Ha a gyerek először nem akarja megenni, lehet, hogy éppen a hiányzó glutén az oka! Néhány szülő beszámolt róla, hogy a gyereke rendkívül kifinomult érzékkel rendelkezik ahhoz, hogy megállapítsa, van-e glutén az ételében. Mivel sok ilyen gyerek nagyon szereti a sót, segíthet, ha megsózzuk a sült krumplit.

K.: Milyen ételek tartalmaznak még glutént?

F.: A búza, zab, rozs, árpa, kamut, tönkölybúza, búzadara, maláta, étkezési keményítő, gabonaszesz (etilalkohol), és a legtöbb előre csomagolt készáru. (Még azok is, amelyeken ez nincs feltüntetve.) Ma már sokat tudunk a gluténintoleranciáról, mivel létezik egy rokon rendellenesség is, a lisztérzékenység (coeliakia; Celiac Desease).

K.: Miután a glutént és a kazeint kizártuk az étrendből, észrevettem, hogy más ételek is problémát okoznak; pl. az alma, a banán, a szója, a paradicsom, a kukorica. Ha ezek valamelyikét fogyasztja a gyerekem, utána ingerlékeny lesz, az arca, füle kipirul; esetleg hasmenést vagy pelenkakiütést kap. De Ön azt mondta, hogy ezek a gyerekek nem allergiásak!

F.: Sokan közülük allergiásak is, vagy allergiaszerű tüneteik vannak, pl. szénanátha, asztma vagy ekcéma. Másoknak az élelmiszerekkel kapcsolatos problémái nem a *klasszikus* allergia körébe tartoznak, és a bőrpróbával nem kimutathatók. Ezekben az esetekben valószínűleg másfajta immunreakció játszódik le.

K.: Akkor tehát, ha ezek az élelmiszerek nem okoznak autisztikus tüneteket a gyerekemnél, nyugodtan fogyaszthatja őket?

F.: Nem igazán. A most folyó kutatások azt mutatják, hogy nagyon sok esetben az autizmus immunrendszeri probléma. Ez okozhat gondot a glutén és a kazein lebontásában, de más ételek, pl. a fenoltartalmú ételek lebontásában is. Ez utóbbinak az oka a fenolszulfur-transzferáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése. Más allergénekre is mutathat túlzott reakciót egyes autisták szervezete.

Gyakran az történik, hogy amikor a glutént eltávolítjuk az étrendből, ez a fajta allergiás reakció szembeszökővé válik. Ennek az lehet az oka, hogy addig a gluténreakció elfedte az allergiás tüneteket. Az is lehetséges, hogy glutén-intolerancia hatására létrejövő *lyukas bél szindróma* következtében a bélrendszerből most más tápanyagok is felszívódnak és a véráramba kerülnek.

Éppen azoknál a gyerekeknél, akiknél jó hatású a diéta, az allergének további megterhelést jelentenek az immunrendszer számára. Úgy tűnik, ez rossz hatással van a viselkedésükre és a fejlődésükre.

K.: De én úgy látom, hogy az én gyerekemnek különösen jól működik az immunrendszere. Nagyon ritkán beteg.

F.: Amiről itt szó van, az nem az immunrendszer gyengesége, hanem valószínűleg hibás működése, diszfunkciója. Legtöbb (bár korántsem minden) ilyen gyereknek nagyon sok fülfertőzése volt kicsi korában; vagy olyan problémái, mint a táplálék visszafolyása a gyomorból (reflux). Ezek valószínűleg a tejfogyasztással kapcsolatos állapotok. A gabonafélék fogyasztásával kapcsolatos a krónikus hasmenés, a székrekedés, vagy a laza széklet.

Más szülők arról számolnak be, hogy autisztikus gyerekük a család legegészségesebb tagja. A kutatók azt feltételezik, hogy ebben az esetben az immunrendszer túl agresszíven működik, és a saját idegszövet ellen fordul. Ez megmagyarázná, miért találtak néhány ilyen gyereknél antitesteket az idegsejtek zsírburkolata (myelin) ellen, és miért nem reagálnak a diéta-terápiára egyesek, akiknél pedig többféle allergia is jelen van.

K.: Mi okozza ezeket a problémákat? Az autizmus ma annyival gyakoribb, mint pár évvel ezelőtt!

F.: A kutatók ma még nem tudják pontosan. De nagyon valószínűnek tartják, hogy az alap legtöbb esetben vagy genetikai hajlam, vagy környezeti ártalom, plusz valamely kiváltó, aktivizáló esemény, pl. egy vírusfertőzés vagy egy védőoltás, amely megterheli az immunrendszert. Sok esetben az antibiotikumok hosszas használata is közrejátszik az autizmus létrejöttében.

K.: Akkor tehát mivel etessem a gyerekemet, ha tejet és gabonaféléket nem adhatok neki, és más allergiái is lehetnek?

F.: Legtöbb gyereknek nem okoz bajt a csirke, a bárányhús, a sertéshús, a hal, a burgonya, a rizs és a tojásfehérje. A paszternák, a tapióka, a rózsanád (arrowroot – Maranta arundinacea –; gyökerét lisztté őrölve a kóser konyhában használják. Jól zselésedik. – A fordító.), valamint a méz és a juharszirup is o.k.

A MacDonalds-nél kapható sült krumpli (french fries) jelenleg gluténmentes (de szóját vagy kukoricát tartalmazhat). Néhány fehér színű olajos mag, pl. a macadamia (egyfajta olajos mag) és a mogyoró szintén nem szokott bajt okozni. Másoknál nincs gond a fehér kukoricával, szalonnával, fehér szőlővel és a körtével, babbal, szezámmaggal (Ez utóbbi nagyon jó kalciumforrás! – A fordító), az amaránttal és a teff-fel (ez egyfajta gabona; bioboltokban keressük – A fordító). Valamit mindig lehet találni, ami nem árt. Még a legválogatósabb gyerekek is szeretik általában a tapadós kínai fehérrizst, vagy a sült krumplit.

K.: Honnan tudhatom meg, milyen ételekre allergiás a gyerekem?

F.: Ki lehet próbálni az allergia-azonosító diétát. Ez úgy történik, hogy néhány napig nem adunk neki a szokásos allergizáló ételekből, majd egyenként újra adni kezdjük őket. Ha valamelyik étel fogyasztása után viselkedési vagy biológiai tüneteket tapasztalunk, tegyünk újabb próbát vele néhány nap múlva. Ezeket a próbákat nagyon szigorú rend szerint ajánlatos végezni, hogy biztosak lehessünk az eredményben. Két könyv is létezik, amely ebben eligazíthat: Doris Rapp: Is This Your Child, és William Crook: Solving The Puzzle of Your Hard to Raise Child.

K.: A gyerekem már most is túl kevésféle ételt eszik. Ha most az allergiái miatt még tovább csökken a választéka, mi lesz az egészséges étkezéssel? Ha a gyümölcsök közül kizárólag almalét és banánt hajlandó fogyasztani, és ezekre is allergiás, mit fog enni egyáltalán?

F.: A gyümölcsök vízből, cukorból, rostokból és vitaminokból állnak. Ezekhez más táplálékokból kell hozzájutnia.

K.: Azt hittem, a tápanyagok öt csoportja mindenki számára nagyon fontos!

F.: Igen, mindenki számára, akinek nincs ételallergiája. De ugyanúgy, ahogy az egészséges táplálkozást folytató embereknek nincs szükségük plusz vitaminokra, az ilyen gyerekek, akik egyhangúan táplálkoznak, kaphatnak vitamin- és ásványianyag-pótlást kiegészítésképpen.

K.: Tehát akkor adjak ilyen pótlást a gyerekemnek?

F.: Igen, erre szükség van. Kezdetnek jó lehet a vassal dúsított Polyvisol; vagy rendelhetnek valamilyen gluténmentes multivitamin- és ásványianyag-formulát a helyi bioüzletben, vagy a Kirkman cégtől (USA, telefon 800-245-8282). A *Kal Dinó* Rágótabletta (Kal Dinosaur Chewables) és az *I Love Schiff* vitaminital és rágótabletta legtöbb ételérzékeny gyermek számára megfelelő. Ásványi anyagokkal dúsítva és anélkül is kaphatók. Mivel sok autista gyerek állapota javul a nagy dózisú B6 vitamintól és a magnéziumtól, ilyen tartalmú multivitamint (Super NuThera) is rendelhetnek a Kirkman cégtől. Egy 20 kilós gyerek számára Dr. Bernard Rimland (Autism Research Institute, San Diego, USA) kb. napi 300 mg B6-ot és vele együtt 100 mg magnéziumot ajánl. Úgy tűnik, hogy a *lyukas bél* szindrómás embereknél a B6 vitamin felszívódása (és a B6 vitamin az idegrendszer működésében igen fontos szerepet játszik) nagyon hiányos.

K.: Mi egyébre van még szüksége a gyermekemnek?

F.: Táplálékunk a következő 6 alapvető tápanyagot biztosítja számunkra: vizet, fehérjét (és aminosavakat), szénhidrátot, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat (köztük vasat és kalciumot). Ezen kívül, a táplálékban találhatók bizonyos fitokémiai anyagok is, melyek segítik a szervezetünk néhány funkcióját, pl. a betegségmegelőzést. Hasznos lehet egy tapasztalt táplálkozás-szakértővel beszélni, aki az autizmushoz is ért. Annak a gyereknek, aki nagyon kevésfajta ételt fogyaszt, táplálék-kiegészítőkre lehet szüksége; ilyen lehet pl. a pycnogenol nevű (USA).

Néhány gyerek, aki kb. egy évig csak csirkehúst, canola olajat, burgonyát, rizst, kalciummal dúsított italokat és folyékony ásványianyag-pótlást fogyasztott, kitűnő laboreredményeket produkált tápanyag-ellátottságával kapcsolatban. Meglepődnének, ha tudnák, az észak-amerikai étrend milyen szükségtelenül változatos, ha összehasonlítjuk más kultúrák étkezési szokásaival.

K.: Tehát akkor hogyan tudhatom meg, hogy a gyerekem jól fog-e reagálni erre a diétára?

F.: Legvalószínűbb, hogy az olyan gyerekek reagálnak jól, akik nagyon válogatósak, és elsősorban tejféléket és lisztes ételeket hajlandók fogyasztani. Ezt a fajta válogatást ma már nem az *állandósághoz való ragaszkodásként* értékelik a szakemberek, mint eddig, hanem egyfajta biológiai addikciónak, hozzászokásnak. Más gyerekek, akik nem ilyen válogatósak, hanem szokatlanul nagy, vagy éppen kis mennyiségű ételt fogyasztanak, szintén jól szoktak reagálni a diétára. A nagyevő gyerekek valószínűleg nem ismerik fel ugyan, hogy mely ételek tartalmaznak ópiátokat, de érzik, hogy az evés jó hangulatba hozza őket. A *kisevő* gyerekek pedig valószínűleg sok ételtől rosszul érzik magukat, ezért amikor csak lehet, inkább nem esznek. Ezeknek a súlyban nem gyarapodó autisztikus gyerekeknek a szülei nagyon nehezen szánják rá magukat a diétára. De ha sikerül megfelelő helyettesítő ételeket találni a rosszul tolerált ételek helyett, az ilyen gyerekek is jól reagálnak a diétára.

Az étel-intolerancia vagy a vitaminhiány egyéb jelei a dermatitis (egyfajta bőrbetegség), vagy a rendkívül száraz bőr, a migrének, a sikítozásrohamok, a piros arcszín, piros fülek, a székletproblémák, az alvási problémák és az epilepsziás rohamok.

K.: Mi ez a dolog, amit a candidával kapcsolatban hallok?

F.: A candida és más gombafélék mindenkinek a szervezetében megtalálhatók, kis mennyiségben. A kutatók azt feltételezik, hogy a rendellenesen működő immunrendszerű emberek bélrendszerében ezek a gombák túlszaporodnak, és egy sereg problémát okoznak. Ilyen lehet az állandó fáradtság, az édesség utáni sóvárgás, a fejfájás és a viselkedési problémák.

K.: Honnan lehet tudni, hogy ez valóban így van-e?

F.: Ezt csak nemrégiben fedezték fel. Dr. William Shaw (Kansas, USA) szokatlanul nagy mennyiségű gomba-anyagcsereterméket talált számos, különféle rendellenességekben szenvedő betegcsoportnál, közöttük autistáknál is. Az első dolgozatát, amelyben erről beszámolt, 1995-ben publikálták a Journal of Clinical Chemistry-ben (Vol. 41, No.8.). Dr. Shaw speciális laboratóriumi vizsgálatot végez a vizeletben kiválasztódó szerves savakkal kapcsolatban a Great Plains Laboratóriumban (telefon: 913-341-8949, USA).

K.: Tehát ezek a gombafélék autizmust okozhatnak?

F.: Lehetséges, hogy ez is az autisták rendellenesen működő immunrendszerének egy újabb következménye. Az antibiotikumok korai, túlzott használata is elősegítheti az autizmus kialakulását az erre hajlamos gyerekeknél. Feltételezik, hogy a candida elszaporodása növeli a bélfal átjárhatóságát, áteresztőképességét (ez a *lyukas bél* szindróma), és ezért a glutén és a kazein nem eléggé megemésztett állapotban szívódik fel a véráramba. Ez részben oka lehet az autisztikus tüneteknek, viselkedésproblémáknak. Sok autista gyerek szülei, valamint figyelemhiányos (ADD, Attention Deficit Disorder) és figyelemhiányos hiperaktív (ADHD: Attention Deficit Hyperactivity Disorder) gyerekek szülei is arról számoltak be, hogy ha kezelték a candidát, javult a gyerekük viselkedése, valamint tanulási és koncentrációs képessége.

K.: Hogyan kell kezelni a candidát?

F.: Az egyik lehetőség, hogy a gyerekorvosuktól kérnek egy Nystatin-kúrát. A Nystatin olyan gombaölő szer, amely nem kerül be a véráramba (tehát “nem-szisztémás”). Szájon át kell szedni, és helyileg, a bélben küzdi le a candidát. Ezt a gyógyszert meglehetősen biztonságosnak tartják, még akkor is, ha hónapokig szedi valaki. Egy 25-35 font súlyú (12-17 kg-os) gyerek számára a tabletta változatnál alkalmasabb a Nystatin por, 125 ezer egység köbcentiméterenként, mely stevia (kesernyés ízű édesítőszer) alapú. A kezdő adag 1 köbcenti, naponta négyszer. A gyógyszertárak általában cukrozott Nystatin port tartanak, és a cukor táplálja a candidát. Próbálkozzon inkább olyan helyen, ahol vállalják a stevia alapú Nystatin por összeállítását. (USA: Pathway, telefon 800-869-9160.)

A “probiotikus” készítmények is hasznosak lehetnek, pl. az acidophilus, amely a joghurtban található. Ezek természetes bélbaktériumot tartalmaznak. Por formájú változatukat a bioboltok hűtőszekrényében keressük, vagy megrendelhetjük a Kirkman Laboratóriumtól is. Néhány acidophilus készítmény tej alapú. Vigyázzunk, nehogy ilyet vegyünk. A bifidus a vastagbélben fejti ki a hatását, ez is nagyon hasznos lehet. Jó, ha ezek a termékek F.O.S.-t tartalmaznak (F.O.S.: egyfajta enzim, mely az idegnövekedést befolyásolja – A fordító), mert ez táplálja a probiotikus készítményt.

K.: A probiotikus készítmények nem azonosak véletlenül az ún. barátságos bélbaktériumokkal?

F.: De igen, és ezek is, mint a candida, a bélbe jutó cukorral táplálkoznak. Jó tudni, hogy ha antibiotikumokat szedünk, az acidophilust valósággal “kiradírozzuk” a beleinkből.

K.: Hát ezért javasolják az orvosok, hogy antibiotikum kúra alatt fogyasszunk joghurtot?!

F.: Pontosan. Valójában az 50-es években, amikor az antibiotikumokat széles körben alkalmazni kezdték, a kutatók tisztában voltak vele, hogy a használatuk elszaporítja a candidát, és ezért a tablettákat Nystatin bevonattal látták el. Néhány évvel később azonban az FDA (Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hivatal az USÁ-ban – A fordító) úgy határozott, hogy a két gyógyszert külön-külön kell felírni (ami azonban sohasem történik meg), és a Nystatin bevonatú tabletták gyártását megszüntették.

K.: A barátnőm gyereke Nystatint szedett, és hányt tőle. Ha a Nystatin olyan biztonságos, miért volt ilyen hatása?

F.: A gyermeken valószínűleg a candida elhalásának a tünetei jelentkeztek ilyen formában. Amikor a candida elpusztul, mérgező anyagokat, toxinokat bocsát ki a véráramba, melyek hányingert, hányást és hasmenést okozhatnak. A hányás épp azt jelezhette, hogy ennél a gyermeknél tényleg candida-probléma volt. A barátnője megbeszélhetné a gyógyszert felíró orvossal az adag módosítását (kisebb adaggal kezdve, fokozatosan jutni el a szokásos adagig).

K.: A mi orvosunk sohasem hallott ezekről a módszerekről, és nagyon szkeptikus. Félek elmondani neki, hogy az étrendi terápiát fontolgatjuk.

F.: A szkeptikus hozzáállás nem helytelen dolog egy orvos vagy kutató részéről. Mivel azonban már előzetes bizonyítékok van arra, hogy ez biztonságos és nem erőszakos beavatkozás, az Ön feladata, hogy “továbbképezze” az orvosát, kifejezze határozott szándékát, és a támogatását kérje. Egy orvos számára az a helyes hozzáállás, ha megvárja, hogy egy újfajta kezeléssel kapcsolatban minden adatot, bizonyítékot leközöljenek a megbízható szaklapok, melyekre a kutatók hivatkozni szoktak. A szülő viszont akkor jár el helyesen, ha nem vár a “kettős-vak, placebóval kontrollált” kísérletekre, hanem minél előbb segíteni próbál a gyerekén. Mivel pedig ez a terápia nem tartalmaz különleges táplálék-kiegészítőket, erős gyógyszereket és költséges kezeléseket, nincs igazi ok arra, hogy a gyermekorvos ne támogassa a próbálkozásukat. Megmondhatja neki, hogy Ön néhány hétig kipróbálja a diétát a gyerekénél, és megígérheti, hogy ezalatt tárgyilagosan fel fogja jegyezni gyermeke fejlődését.

K.: Milyen támogatásra, szakirodalomra támaszkodhatom?

F.: Lehetséges, hogy lakóhelyén más szülők is ismerik ezt a terápiát. Ennek utánanézhet a www. autismndi.com webhelyen, a PASS listán. (PASS: PArent Support System, Szülői Támogató Rendszer, elsősorban amerikai, a diétában járatos szülők címének, elérhetőségének gyűjteménye. – A fordító.) Esetleg Ön is alakíthat ilyen helyi támogatócsoportot. Az Interneten számos további támogatócsoport működik az autizmus biológiai kezelésével kapcsolatban (pl. az egyik a www.gfcfdiet.com webhelyen). A könyvemben is (Unraveling the Mystery of Autism and PDD – A Mother’s Story of Research and Recovery: /Az autizmus és a PDD rejtélyének egyik megoldása – Egy anya beszámolója kutatásairól és gyermeke kigyógyulásáról/) sok információt és lehetőséget felsoroltam. További hasznos forrás Lisa Lewis két könyve, a Special Diets For Special Kids és a Special Diets For Special Kids Two, rengeteg információval, és több száz, fantasztikus recepttel. Ezek a könyvek az ANDI-tól is, és a www.amazon.com-tól is beszerezhetők. Katalógusunk letölthető a www.AutismNDI.com-ról, vagy faxon megkérhető a 609-737-8453-as (USA) fax-számon. Előfizethet az ANDI News című hírlevelünkre is, ára 24 dollár (az USÁ-n kívül 28 dollár). A pénzt (vagy csekket) és nevét, címét az alábbi címre küldje: ANDI, PO Box 335, Pennington, NJ 08534-0335, USA. Sok szerencsét!

Kérdés.: Nekem nincs autisztikus gyermekem, de kisgyermeket nevelek, és féltem õt a védõoltások kockázataitól, az autizmus kialakulásától. Hogyan tudhatom meg, hogy veszélyben van-e?

Felelet.: Biztos választ erre még nem tudunk adni, de léteznek bizonyos kockázati tényezõk, melyekre okvetlenül oda kell figyelni:

1.                    Van-e a gyermeknek olyan idõsebb testvére, akinek allergiája, ekcémája, asztmája, autizmusa (illetve PDD-je) vagy figyelemhiányos hiperaktivitása (ADHD) van?

2.                    Van-e a szülõk között vagy a közvetlen rokonságban valaki, aki autoimmun betegségben vagy valamely bélrendszeri megbetegedésben szenved, úgymint: szklerózis multiplex, reumatoid artritisz, gyermekkori diabétesz, pajzsmirigy-alulmûködés, lisztérzékenység (coeliakia), Crohn-betegség, stb? Van-e a közvetlen családban ételallergia vagy környezettel kapcsolatos (pl. pollen-) allergia, vagy asztma, ekcéma?

3.                    A már korábban beadott védõoltásoknak volt-e valamilyen káros mellékhatása a gyermekre, pl. láz, görcsroham, órákig tartó, fejhangú visítás, sírás?

4.                    Voltak/vannak-e a gyermeknek allergiái, gyakori légúti vagy fülfertõzései?

5.                    Szed-e a gyermek jelenleg antibiotikumokat, nem beteg-e éppen, vagy nem volt-e megfázva a közelmúltban? Amikor egy gyermek immunrendszere éppen ilyesmivel küszködik, a védõoltások olyan hatásokat válthathak ki nála, melyeket még nem teljesen ismerünk.

Ha a fenti kérdések valamelyikére “igen” a válasz, beszélje meg a gyermekorvossal a védõoltás késõbbre halasztását, hogy a gyermek immunrendszere megerõsödhessen. Néhány orvos azt javasolja, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó gyermekeknek késõbb és egyenként adják a védõoltásokat, tehát pl. MMR helyett elõször a kanyaróoltást, utána várjanak 6 hónapot, ekkor a mumpsz elleni oltást, és így tovább.

Ne hagyják meggyõzni magukat olyan kijelentésekkel, mint: “a vizsgálatok nem mutattak ki összefüggést a védõoltások és az autizmus között”, vagy: “az ilyesmi nagyon ritka”. Ez egyszerûen nem igaz. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy igenis jó okunk van félni. A hivatalos védõoltás-politika sohasem volt még ennyire erõszakos, és autista gyerekek szülei rendszeresen arról számolnak be, hogy a gyermekük normálisan fejlõdött, majd egy védõoltás után süllyedt autizmusba. Az USÁ-ban számos iskolakörzet jelenti be, hogy minden 139 gyerekük között egy autista van! Hogy mint szülõ tájékozott döntést hozhasson, olvassa el a National Vaccine Information Center honlapját (www.909shot.com) és az Autism Autoimmunity Project (www.gti.net/truegrit) honlapját. (Ez utóbbiból magyarul is olvashatnak majd részleteket az AUTI-lap 2002-ben megjelenõ 6-7. számában. Érdeklõdni az <urayla@helka.iif.hu> vagy az <autinfo@mail.datanet.hu> emailcímen lehet. – A fordító.)

K.: Hasznos lehet-e a gfcf diéta a PDD-vel (pervazív fejlõdési rendellenesség), Asperger szindrómával, apraxiával, diszpraxiával, szenzoros integrációs problémákkal és a beszédértés és beszédmegvalósítás zavaraival diagnosztizált gyerekek számára?

F.: Ezeket a zavarokat sok szakember az autisztikus spektrum különbözõ változatainak tartja. Ha egy autisztikus gyereket 6 különbözõ szakembernek mutatunk meg, a fenti bajok bármelyikével diagnosztizálhatják. Valamely okból számos szakember ódzkodik az “autista” címkét alkalmazni, talán mert “kímélni” akarják a családot. Nagyon, de nagyon sok szülõ mondta már nekünk, hogy a fenti zavarok bármelyikével diagnosztizált gyermeke drámai javulást mutatott a diétától. De ne feledjük, a diéta csak akkor javít egy gyerek tünetein, ha a viselkedési problémáit ezeknek a fehérjéknek a rendellenes emésztése okozza. Nem minden esetben ez az ok, de nagyon sokszor igen.

K.: Nagyobb gyerekek és felnõttek számára hatásos lehet-e a diéta?

F.: Igen. Bár a kisebb gyermekek jobban reagálnak rá, és tudomásunk szerint azok, akik teljesen kigyógyultak, mind 3 év alattiak voltak. Mégis, nagyobb gyerekek, sõt felnõttek számára is jelentõs javulást hozott a diéta. A javulás mértéke az életkoron kívül még sok mindentõl függ. Például: milyen fokon funkcionál az illetõ, milyen a bél állapota, milyen az immunfunkciója, és természetesen attól is, hogy milyen fajta rendellenességben szenved az autisztikus spektrumon belül. Autisztikus felnõttek mesélték, hogy a gfcf diéta hatására mintha “felszállt volna a köd” az agyukról. Noha a nagyobb gyerekek és a felnõttek nem “gyógyultak ki”, sokan közülük sokkal jelentõsebb fejlõdést értek el, mint azt a gondozóik valaha is remélték volna.

K.: Hogyan tudhatnám meg, hogy az én gyerekem hogy fog reagálni? Olyan jó lenne valamilyen vizsgálati lehetõség, mielõtt elkezdenénk a diétát!

F.: Mindnyájan nagyon szeretnénk, ha a kutatóknak sikerülne mielõbb megbízható peptidtesztet kidolgozniuk. Ne feledjük, hogy itt nem allergiáról van szó. Az allergiatesztek más szempontból hasznosak lehetnek, de azt nem mutatják meg, hogy egy gyereknek szüksége van-e a tej- és gluténmentes diétára, fejlõdésben való visszamaradás vagy autisztikus viselkedés miatt. Addig is, amíg ilyen teszteket nem sikerül kidolgozni, abszolút szükséges, hogy legalább 3 hónapig kipróbálják a gyereküknél ezeknek az ételeknek a kiiktatását. És ez azt jelenti, hogy 100%-osan, máskülönben kétséges, hogy lesz-e észrevehetõ eredmény.

Ha a gyermeke nagyon kívánja a tejtermékeket és/vagy a gluténtartalmú ételeket, vagy ha kizárólag csak ezeket hajlandó fogyasztani, igen nagy valószínûséggel állíthatjuk, hogy szüksége van erre a diétára. Még sohasem hallottunk olyan gyerekrõl, aki ilyenfajta válogatós étkezési szokások esetén nem reagált volna rá. A diáta elkezdése ijesztõnek tûnhet, a késlekedés viszont árthat a gyereknek. Próbálja úgy elképzelni a dolgot, hogy egy adag sajtos makaróni valójában egy adag autizmus. Ha a gyerek megkésett fejlõdését ezek az ételek okozzák, akkor tényleg ez lehet a helyzet.

Ha úgy érzi, hogy valamiféle orvosi vizsgálat nélkül nem képes elhatározni magát a diéta elkezdésére, létezik már egyfajta peptidteszt, amit elvégeztethet. Lépjen kapcsolatba valamelyik laboratóriummal, amely ki tudja mutatni a vizeletben kiválasztódó peptideket. Ilyen az Antibody Assays Labs vagy a Great Plains Labs (USA; Európában pedig: Norvégiában dr. Kalle Reichelt laboratóriuma – A fordító). Õk tájékoztatják a további részletekrõl. De vagye figyelembe, hogy ezek a tesztek gyakran adnak hamis negatív eredményt, és lehetséges, hogy a gyermeke állapota a negatív teszteredmény ellenére is javulna a diétától. Reméljük, hogy a nem túl távoli jövõben érzékenyebb tesztek is léteznek majd.

K.: Az én gyerekemre nem jellemzõ, hogy nagyon kívánna bizonyos ételeket. Reagálhat-e mégis a diétára?

F.: Igen, abszolút. Habár a “kívánósság” biztos tünet, nem csak a kívánós gyerekek reagálnak jól a diétára. Az egyéb valószínû és jellegzetes jelek az emésztõredszeri tünetek, pl. hasmenés vagy székrekedés; a jó és rossz napok váltakozása; érzéketlenség a fájdalomra; gyakori visítozások; és alvási zavarok. De még abban az esetben is meglepõ javulás lehetséges, ha a gyermek nem mutatja ezeket a tüneteket.

Néha úgy érezzük, a tõlünk érdeklõdõ szülõk azt remélik, hogy az õ gyereküknek nem lesz szüksége erre a diétára. Hát nem szomorú? Ez azt jelentené, hogy a fejlesztésen kívül semmit sem tehetnek a gyerekükért. Becsléseink szerint azonban az autisztikus gyerekeknek legalább 30%-a jól reagál a diétára. Ez elég jó esély ahhoz, hogy az ember belefektesse a szükséges munkát.

K.: Mennyi ideig tart, amíg eredményt láthatok a diétától?

F.: Az olyan gyerekeknél, akik nagy mennyiségû tejet isznak, vagy elsõsorban tejtermékekkel és gabonaalapú ételekkel táplálkoznak, általában már egy hét alatt kisebb javulás tapasztalható, különösen a kisebb gyerekeknél. Más esetekben több hétig is eltarthat, amíg változást látunk (általában egy véletlen diétabaleset alkalmával, amely után észrevehetõ visszaesés történik az állapotukban). Sok gyereknél elõfordul azonban, hogy mielõtt a javulás megkezdõdne, átmenetileg romlik az állapota. Ez valószínûleg megvonásos tünet, amely a szóban forgó ételek ópiátszerû hatásával, illetve az ópiátokhoz való hozzászokással függ össze. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez jó jel, ilyenkor ki kell tartani!

Arra azonban oda kell figyelni, hogy ha a regresszió több mint 3 hétig tart, akkor a gyerek étrendjében valószínûleg még mindig van egy rejtett glutén- vagy tejtermékforrás. Ez meghosszabbítja a kellemetlen tüneteket, és a szülõk kellemetlenségeit is. Ezért olyan fontos, hogy a diétával és annak pontos végrehajtásával kapcsolatban kimûveljük magunkat.

K.: Miért kell a glutént is és a kazeint is kizárni az étrendbõl?

F.: Ezekbõl az ópiát hatású peptidekbõl nagyon kevés is elég ahhoz, hogy megzavarja a szervezet mûködését. A tejtermékek kizárása már önmagában jól látható eredményt hozhat (ajánlatos is ezzel kezdeni a diétát), de ezek a fehérjék annyira hasonló szerkezetûek, hogy ha az egyik problémát okoz, a másikat is a lehetõ leghamarabb el kell hagyni. Gyakori eset, hogy nem is tapasztalható javulás addig, amíg egy rejtett glutén- vagy tejforrást ki nem szûrünk.

K.: Én megpróbálkoznék a diétával, de nagyon megterhelõnek tûnik elkezdeni, különösen a gyerek(ek) és a család mellett.

F.: Szerencsés helyzetben van. Számos nagyszerû segítséget és szakirodalmat találhat.

A diétát támogató orvost úgy kereshet magának, ha megnézi itt a www.AutismNDI.com webhelyen az orvosok listáját (Physician List), vagy megkeresi a Autism Research Institute honlapon (www.autismresearchinstitute.com) a DAN! doktorok listáját (DAN! Practitioner List). Ez utóbbiak olyan orvosok, akik legalább egy DAN! konferencián részt vettek. Egyesek közülük tájékozottabbak, mások kevésbé – nem árt feltenni néhány puhatolózó kérdést, mielõtt idõpontot kérnének valamelyiktõl. Ezt a listát nemrég frissítették. (Egy Szerbiában élõ magyar származású orvosnõ is található a listán, dr. Molnár Márta. – A fordító.)

Nézze meg továbbá webhelyünkön a könyvek, füzetek és hangkazetták listáját. Lisa Lewis könyvében: Special Diets for Special Kids (Különleges diéták különleges gyerekek számára) 150-nél is több fantasztikus receptet talál, és egy sereg hasznos információt olyan témákban, mint: válogatós gyerekek; mit mondjunk a tanároknak és a nagyszülõknek stb. Negyedévenként megjelenõ hírlevelünk, az “ANDI News” új kutatási eredményeket, recepteket közöl, valamint szülõk és orvosok írásait, beszámolóit.

Ha szeretne többet olvasni Karyn autizmus-kutatásairól, fiának kigyógyulásáról az autizmusból és a glutén- és kazeinmentes diéta alkalmazásáról, könyve (Unraveling the Mystery of Autism and PDD—A Mother’s Story of Research and Recovery /Az autizmus és a PDD rejtélyének egyik megoldása – Egy anya beszámolója kutatásairól és gyermeke kigyógyulásáról/) most éppen kapható. Megrendelhetik tõlünk (alulírottaktól) az ANDI weboldalon, vagy bármely Internetes könyváruházból, pl. a www.amazon.com-nál, esetleg megvásárolhatják a helyi könyvesboltban (ez utóbbit egyelõre csak külföldön – A fordító).

Sok sikert kívánunk mindannyiuknak!

Tisztelettel: Karyn Seroussi és Lisa S. Lewis, ANDI

Fordítás/Translation: Autizmus Információ Alapítvány
Budapest, Hungary.
E-mail: urayla@helka.iif.hu

Az autisztikus enterocolitis

1. (Művelt laikusok számára is érthető leírás)

Nemzetközi Autizmus Csúcstalálkozó

Amerikai és angol előadók részvételével, 2000. április 13-14-én, Phoenixben (Arizona állam, USA)

(Részlet az Autism /Asperger’s Digest Magazine-ban megjelent összefoglaló beszámolóból, 2000. november-decemberi szám)

Simon Murch, Ph.D. (a londoni University College Medical School és az ugyancsak londoni Royal Free Hospital Gyermek-Gasztro­enterológiai Osztályának munkatársa) beszámolt kollégájával, Andrew Wakefielddel végzett munkájukról autisztikus gyermekekkel kapcsolatban.

Az általuk vizsgált gyermekek a kezdeti normális fejlődési szakasz után visszafejlődtek, autisztikus tünetek jelentkeztek náluk, valamint emésztőszervi problémák, pl. krónikus székrekedés és hasmenés. Több mint 150 ilyen gyermeket vizsgáltak, és egy gyulladásos bélbetegséget azonosítottak náluk, melyet autisztikus entero­colitisnak neveztek el. (Wakefield és mtsai, 1998; Wakefield és mtsai, 2000.) Hasi röntgenfelvételek kimutatták, hogy a gyerekek többségénél, függetlenül attól, hogy hasmenéssel vagy székrekedéssel küszködtek, az alsó vastagbél-szakaszban nagy mennyiségű széklet gyűlt és sűrűsödött össze. Ennek az állapotnak a klinikai jellemzői között a következőket találták: éjszakai felébredések fájdalom és/vagy reflux miatt (reflux: a gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe); székrekedéssel váltakozó hasmenés; az alsónemű beszennyeződése egy kevés széklettel; válogatás az evésben; inkontinencia (vizelettartási nehézség); és lábujjhegyen járás, amit az orvoscsoport szerint az alsó bélszakaszban felhalmozódó széklettömeg okozhatott. Dr. Murch hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ezeket a bélrendszeri tüneteket megfelelően kezelni kell. Ez nem csak a páciens közérzete és egészsége szempontjából fontos, hanem gyakran kognitív fejlődést is eredményez. A refluxnak és a csökkent bélmozgásnak ez a tünetegyüttese a többszörös ételallergiákkal küszködő gyerekekre is jellemző. Érdekes módon azok a gyerekek, akiknek étrendjéből kizárták vagy csökkentették a tejtermékeket és a gabonaféléket, kevésbé súlyos béltüneteket mutattak.

Dr. Murch elmondta, hogy az autisztikus enterocolitisszel diagnosztizált gyerekeknél lymphoid nodular hyperplasia (a bélfal nyirokcsomóinak megnagyobbodása?) tapasztalható, amely a háttérben zajló fertőzést jelezhet, és gyakran immunproblémához kapcsolódik. Dr. Murch munkája azt mutatja, hogy az autisztikus enterocolitisszel diagnosztizált gyerekeknél bizonyíthatóan immunprobléma és autoimmun folyamat áll fenn. Ezen kívül, a 25, autisztikus enterocolitiszes páciens közül 24-nél a bélbiopszia molekuláris vizsgálata kimutatta a védőoltásból származó kanyaró-hírvivő RNS-t. (Hírvivő RNS: az információkat az örökletes anyagtól a fehérjékhez közvetítő és az anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen enzimfehérjék létrejöttét vezérlő ribonukleinsav /Idegen szavak kéziszótára, Bp. 1995./)

2. (Leírás orvosi nyelven)

American Journal of Gastroenterology

Eredeti közlemény, 2000. szept.; 95. kötet, 9. szám, 2285-2295.o. (Kivonat)

Szerzők: A. J. Wakefield, F.R.C.S.,a,b A. Anthony, M.Sc., Ph.D., M.B.B.S.,b S. H. Murch, Ph.D., F.R.C.P., F.R.C.P.C.H.,b M. Thomson, MB.ChB., M.R.C.P., F.R.C.P.C.H.,c S. M. Montgomery, Ph.D.,c S. Davies, M.R.C.Path.,b J. J. O'Leary, M.D., D.Phil., M.R.C.Path.,b M. Berelowitz, F.R.C.Psych.,e and J. A. Walker-Smith, M.D., F.R.C.P., F.R.A.C.P., F.R.C.P.C.H.d

A VIZSGÁLAT IRÁNYA (OBJECTIVE): Bélrendszeri betegséget, konkrétan lymphoid nodular hyperplasiá-t (a bélfal nyirokcsomóinak megnagyobbodását?; a továbbiakban LNH) és nyálkahártya-gyulladást írtak le különböző fejlődési rendellenességekkel diagnosztizált gyerekeknél. Jelen tanulmány endoszkópos vizsgálati eredményeket és patológiai jellemzőket mutat be, melyeket olyan fejlődési rendellenességekkel diagnosztizált gyerekek egy csoporjánál (“érintett gyermekeknél”) találtak, mely rendellenességekre a viselkedés regressziója és bélrendszeri tünetek jellemzőek; és a talált eredményeket összehasonlítja kontroll gyermekcsoportoknál tapasztalt jellemzőkkel.

MÓDSZEREK: Ileum-tükrözést (béltükrözést) végeztek 60 érintett gyermeken (átlagos életkoruk 6 év, korcsoport: 13-16 év közöttiek; 53 fiú és 7 leány). Diagnózisaik: autizmus (50 gyermek), Asperger szindróma (5), dezintegratív rendellenesség (disintegrative disorder; 2), figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD; 1), skizofrénia (1) és diszlexia (1).

Az ileum LNH-jának súlyosságát 0-3 fokozatra osztották mind az érintett gyermekeknél, mind a 37, fejlődési rendellenességet nem mutató kontroll gyermeknél (átlagéletkor 11 év, korcsoport: 2-13 év között), akiket gyulladásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD) gyanújával vizsgáltak. A szövetmintákat három patológus elemezte, és sztenderd mintával hasonlította össze. Az adatokat azonos értékelési módszer szerint összevetették 22, bél-szövettanilag ép (kontroll) és 20, ulcerativ colitisszel diagnosztizált gyerek bélbiopszia-mintájával. Rutinszerűen vizsgálták a bél-kórokozók jelenlétét is.

EREDMÉNYEK: Ileum-LNH-t találtak 58 érintett gyermek közül 54-nél (93%), és 35 kontroll gyerek közül 5-nél (14,3%) (p<0.001). Vastagbél-LNH-t találtak 60 érintett gyermek közül 18-nál (30%). és 37 kontroll gyerek közül 2-nél (5,4%) (p<0,01). Szövettanilag: reaktív tüsző-megnagyobbodást (reactive follicular hyperplasia) találtak az érintett gyermekek esetében: 52 ileum-biopszia közül 46-ban (88,5%); 14 ulcerativ colitiszes gyerek közül 4-nél (29%); a gyulladásos bélbetegséget (IBD) nem mutató kontroll gyerekek közül pedig egyetlen esetben sem (p<0,01). Aktív ileitist találtak 54 érintett gyermek közül 4-nél (8%), a kontrollcsoportban pedig egynél sem. Krónikus colitist azonosítottak 60 érintett gyermek közül 53-nál (88%), míg a 22 tagú kontrollcsoportban 1-nél (4,5%), az ulcerativ colitiszes csoportban pedig mind a 20-nál (100%). A gyulladásos folyamat jelentősen gyakoribb és súlyosabb volt mind az érintett gyermekek, mind az ulcerativ colitiszes gyerekek közt, mint a kontrollcsoportnál (p<0,001).

KÖVETKEZTETÉSEK: A gyulladásos bélbetegség (IBD) egy új fajtája jelent meg a különböző fejlődési rendellenességekkel diagnosztizált gyermekek általunk vizsgált csoportjában.

Jelen cikkre így hivatkozzanak: Wakefield AJ, Anthony A, Murch SH, Thomson M, Montgomery SM, Davies S, O'Leary JJ, Phil D, Berelowitz M and Walker-Smith JA. Enterocolitis in Children With Developmental Disorders. Am J Gastroenterol September;95:2285-2295. aUniversity Departments of Medicine, bHistopathology, cPaediatric Gastroenterology, and dPaediatric Psychiatry, Royal Free and eUniversity College Medical School, Royal Free Campus, London, United Kingdom, and University Department of Pathology, Coombe Women's Hospital and Trinity College, Dublin, Eire.