Fekete Tamás jelenleg 10 éves fiúgyermek, aki 1997. 08. 08.-án született Székesfehérváron. Két testvére van (18, és 15, évesek) akiknek teljesen normális volt a fejlődésük.
Tamás születése természetes úton zajlott le, de azt úgy kellet megindítani, cseppinfúziós eljárással. 3960gramm súllyal; 57cm hosszúsággal, 36cm fejátmérővel, 10/10 APGAR értékkel született. Szülést követően a gyermek besárgult, így kék lámpa alá kellett tenni. Szopni nem szopott.
Beszédfejlődése 2 éves kora után sem alakult ki. Orvosok azt mondták késői fejlődés eredménye lehet a beszéd kialakulása, de még 3 éves korára sem kezdett el beszélni. Ezen idő alatt kimaradt a gőgicsélés is az életéből.
2000. 07. 10.-én saját kezdeményezésre hallásvizsgálatot végeztettünk Budapesten a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Fül-Orr-Gégészeti Audiológiáján, majd a Heim Pál Gyermekkorházban. A vizsgálatot Dr. Katona Gábor főorvos úr végezte, (T:06-1/210-0720) amely teljesen normális lett.
2001. O1. 04.-én megvizsgálta Dr.Gyorsok Zsuzsanna a Budapest-i Amerikai úti Agykutató Központ csecsemő-gyermekgyógyásza, (8000. Szfvár. Gyümölcs út. 2. T: 06-22/344-097; Budapest XIV. 1145. Amerikai út. 57. 06-1/251-7568;) gyermekneurólógus adjunktus, aki azt mondta, hogy a gyermek logopédiai fejlesztése javasolt. Viszont ez nem volt megoldható a Beszédjavító Intézet (8000. Székesfehérvár. Árpád út. 2. T: 328-648;) szerint, mert a gyerek nem tanúsít kellő figyelmet a képzés iránt.
Eközben a gyermek normál bölcsödébe járt. A többi gyermek közül nem különbözött ki semmilyen téren, csak éppen beszélni nem beszélt.
Ezt követően 2001. 10. 12.-énkerült sor a gyermek szakértői vizsgálatára . A Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő és Rahabilitációs Bizottság (8000. Szfvár. Kikindai út. 1. T: 330-681) által, ahol is a berendelés időpontját követő 1,5 órás várakozás után került sor a vizsgálatra, miután a gyerek a hosszú várakozást követően kezelhetetlenné vált. Itt a szakértői vélemény kimondta, hogy a gyerek autisztikus jeleket mutat, autista. Ezen kívül az intézményben semmi mást, semmilyen más ide vonatkozó dolgot nem mondtak, nem tájékoztattak, nem közöltek velünk. Segély, támogatás, járandóság, (ápolási díj, emelt családi pótlék, közgyógy igazolvány, ... stb. ) lehetőségéről, módjáról, létezéséről nem tájékoztattak. Emelt összegű családi pótlék, közgyógyellátásra jogosító igazolvány megszerzését ismerős általi említést követően intéztük el, mivel a gyereket pelenkázni kellett, melyre az igazolvány kiadásáig igen sok pénzt költöttünk, holott a betegséget születésétől fogva regisztrálták.
Az idő e tény tudomásul vételével haladt tovább, mikor is a gyermeket a FINTI-ben Dr. mess Irén gyermek pszichológus vette kezelésbe. Így a közönséges bölcsőde után, ahová a gyermek járt autista csoportba kellett átmennie. Ezek után saját utánjárásra ismerőstől kapott javaslat alapján felkerestük Dr. Székely Emőkét, Budapest. Madarász utcai Gyermekklinikán, (Budapest. Madarász Viktor út. 22-24. T: 06-1/349-8160; 06-20/977-5307;) aki először MR vizsgálatra küldte a kisfiút, mert Ő az eddigi diagnózisokkal ellentétben „motoros aphézia"-ra gyanakodott. Az MR vizsgálat felvételeinek az értékelésén a következő megállapítás található: „Sagittalis Tl, axialis T2 és FLAIR, valamint coronalis T2 és T1 súlyozott képeken. Bal oldali hippocampalis malrotatio figyelhető meg, egyéb rendellenesség nem ábrázolódik". Valamint a szöveges értékelésből melyet Dr. Barsi Péter doktor úr (1021. Budapest. Hűvösvölgyi út. 116. T: 06-1/391-5380) adott az derül ki, hogy a felvételeken semmi olyan nemű szervi elváltozás nem látható, mely a gyermeket gátolná, zavarná a beszédjében.
Konzultációk során azon megállapításra jutottunk, hogy a gyermek nem a legjobb helyen van az autista óvodában, mivel céltudatos autista nevelésben részesül autista gyermekek között, viszont eredményes fejlődésének eléréséhez teljesen más irányú nevelés, foglalkozás szükséges így ez esetleg visszatarthatja a megfelelő szintű előrehaladását. Javasolt továbbá a logopédiai úton való beszédindítás kísérlete. Viszont ez idáig erről senki sem adott írásos szakvéleményt. Gyógyszeres segítség lehetőségét is ez idáig csak Dr. Székely Emőke vetette fel.
A következő vizsgálatot Dr. Simon Gábor gyermekgyógyász (8000. Szfvár. Bartók tér. 2. T: 06-22/318-112; 06-22/316-636; Kórház: 06-22/535-597;) végezte, aki szintén kilátásba helyezte a gyógyszeres kezelés módját, miután telefonon konzultál Székely doktornővel.
Következő vizsgálatot Dr. Hadházi László reumatológus, (8000. Gyümölcs út. 2.) homeopátiás kezelőorvos végezte 2003. O1. 06.-án, aki homeopátiás pirulákkal látta el. Továbbiakban elmondta, hogy a gyerek óvodából való kivételével Ő is egyetért, valamint lát reményt a kisfiú beszédjének megindulása terén. A doktor úr piruláinak hatására Tamás kicsivel figyelmesebb, s nyugodtabb lett. Ezt követően az MRI felvételeket megtekintette Dr. Gyorsok Zsuzsanna, 2003. O1. 16.-án aki az eddigi megállapításokat megerősítve elmondta, hogy a felvételeken semmilyen károsodás, elváltozás nem látható mely a gyermeket zavarná, illetve akadályozná a beszédben.
követően 2003. 02. 20.-án Dr. Kisevics Horváth Tamás gyermekneurológus ( 8000. Szfvár. Pintér Károly út. ) is megvizsgálta Tamást. Ő is az eddig megismert diagnózist állította fel, javasolva a beszédjavító intézetben való jelentkezést, gyógyúszást, gyógylovaglást, illetve a szenzomotoros tréninget.
Ezeket követően 2003. 03. O5.-én Dr. Koppány Katalin szemész főorvosnő (8000. Szfvár. Zsolt út. 3. T: 06¬22/316-245; 06-22/502-843;) vizsgálta meg Tamást. Ő is teljesen tünetmentesnek találta a kisfiút a saját szakterületét illetően.
Majd 2003. 04. hónapban ismét a Heim Pál gyermekkórházban Dr. Pataki László gégész (Budapest . T: 06¬1/210-0720;) vizsgálta meg a kisfiút, s Széplaki Zsófia logopédus tanárnőhöz küldte. A tanárnő a vizsgálatot elvégezte, (a gyerek a kiadott feledatokat elvégezte, igaz akadt olyan, amelyet nem a magadott módón, hanem másképpen, de a végeredmény ugyan az lett) majd a „Flóra" alapítványhoz ( Iványi Judit Budapest T: 06¬30/201-6431;) irányított, ahol hang-zene terápiával foglalkoznak. A terápián a mai napig nem vettünk részt, mivel a terápia Insbruckban lett volna, melynek költségeit fedezni nem tudtuk. 2003. 09. 10.-én vakbélgyulladás gyanújával kórházba került. 3 napot töltött a kórház sebészetén, majd kiderült, hogy nem áll fent a megnevezett diagnózis, s hazaengedték. Ez idő alatt vért vettek tőle, és hasi ultrahangot végeztek. Mindkét esetben teljesen negatív eredményeket születtek.
Erős, és sűrű vizelési ingerek, és kényszerek (kiabálva ment pisilni) miatt Dr. Botos Árpád sebész-urológus [8000. Székesfehérvár. Gyümölcs út. 2. 06-30/9596-373; Szent György Kórház. Urológia 8000. Székesfehérvár. 06-22/535-500 (2328)] is megvizsgálta Tamást 2003. 10. 30.-án. Itt is szintén teljesen problémamentesnek bizonyult a gyerek. 2003. 12. 16.-án a Beszédvizsgáló és Szakértői Bizottság is megvizsgálta a gyermeket, akik az eddigiekhez hasonló megállapításokat tettek. Összességében az eddigi vizsgálatokat végző orvosok javasolták az úszást, lovaglást, beszédjavító intézeti foglalkozást, logopédiát. A felsorolt vizsgálatokat a beszédhiány valós okának megállapítása, valamint a megfelelő célirányos kezelés, foglalkozás kidolgozásának céljából kívántuk elvégeztetni. Mivel közeli meghatározás a mai napig nem történt, a beszédhiány okának megállapítása terén, ezért továbbra is keressük a megfelelő feltárással foglalkozó, illetve az ebben segítséget nyújtani tudó személyeket, lehetőségeket. Viszont elmondható, hogy az eddigi vizsgálatok, illetve tapasztalatok alapján a szervi elváltozás, betegség kizárható.
2005. márciusában fogadták a Budapest Vadaskert-ben, ahol is Prekop Csilla a meglévő leleteket meglátva, tovább nem foglalkozott vele mivel a gyerek már túl van vizsgálva. Ezen megállapítással egyetértettünk. (A higanytartalmú védőoltás kapcsán kirobbant botrányt követően elgondolkoztunk, s visszaemlékeztünk a védőoltások beadását követő időszakokra, s azon megállapításra jutottunk, hogy az oltás beadását követően Tamás nagyon rosszul volt, mely rosszullét magas lázzal járt, 2-3 hétig.)
Óvodai pedagógus javaslatára valamint szakértői vizsgálatot követően, a gyógypedagógiai központ javasolta a speciális általános iskolai oktatásának megkezdését 1. osztályban a Nyitott Világ speciális szakiskolában az autista „B” tanterv szerint. Mindez 2004. 04. 27.-én történt. Az első tanévi munkája előkészítő jellegű volt, melynek befejeztével az iskola értékelte azt, s engedélyezte az első osztályban való tanulást. Ezen tényt alátámasztotta az iskola által kiadott „Iskolalátogatási bizonyítvány” valamint a pedagógusok által aláírt szöveges értékelés.
Az előkészítő tanév végén a szülők foglalkozni kezdtek a bentlakásos iskolában, lakóotthonban való elhelyezés gondolatával, ezért ismerősöktől, barátoktól kapott információgyűjtést követően a gyermek tanáraitól kértek tájékoztatást. Az iskola igazgatója vázolta a bentlakásos intézményben való elhelyezés előnyeit, de érdemben tájékoztatást nem tudott adni. Ezért a szülőket a gyógypedagógiai központba irányította a pontos adatok megismerése céljából. A szakértői bizottság megfelelő információkkal szolgált a témában, s ugyanakkor az addigi véleménye mellé kiadott egy másik, eltérő tartalmú szakvéleményt, miszerint a gyermek számára a „C” tanterv szerinti fejlesztés lenne megfelelőbb, fejlesztő felkészítés keretében képzési kötelezettség keretei között a „B” tanterv figyelembe vételével. (ez ugye semmiben sem változtatta volna meg a gyermek elhelyezését, csak képzési módot váltott volna.) Indoklásként elmondták, hogy mivel a megyében nincs bentlakásos iskola a Polgárdi Ápoló-gondozó otthont jelölték ki a szülők által kért intézményként, ahol nem tudják a „B” tanterv szerinti felkészítést folytatni, ezért kell módosítani a véleményt „C” típusúra. Az elhelyezésre tett javaslatot a szülők elfogadták. (Megjegyezni kívánom, hogy Polgárdiban a „C” típusú képzést sem tudják biztosítani, sőt mi több nem autista specifikus intézmény.) Ezek tudatában a szülők megtekintés céljából felkeresték a kijelölt intézményt. Látogatásukkor az intézet vezetője elmondta, hogy nincs speciálisan kiképzett autistákkal foglalkozó szakemberük. A szülők továbbá meggyőződtek arról, hogy a fejlesztéshez szükséges anyagi, technikai eszközök nincsenek biztosítva az ellátottak tanításához, fejlesztéséhez. A vezető határozottan kijelentett, hogy amennyiben a gyerekkel magatartásügyileg nem bírnak minden további nélkül gyógyszerekkel lenyugtatják. Az intézmény jelenlegi műszaki állapota, kinézete, a bővítés és karbantartás hiánya miatt kétségbe ejtő. A fentieket összegezve a szülők a látottak alapján nem egyeztek bele a gyermek kijelölt intézetben való elhelyezéséről, mely tényt telefonon közöltek a szakértői bizottsággal, valamint az iskola igazgatójával. A bizottság elmondta, hogy érdemben más javaslatot intézmény kijelölésére nem tud tenni intézmény létének hiányában,, valamint más megyében való elhelyezés érdekében befolyásoltság hiányában nem áll módjában intézkedni, ugyanakkor a véleményben leírta, hogy a megyében nincs a gyerek számára megfelelő intézmény. Ezek után a szülők ismét csak magán útón keresgélték az országban, az elérhető közelségben lévő intézményeket, melyek befogadják, és megfelelő módón képzik a gyermeket. Mindenhonnan azonos válaszokat kaptak miszerint a megyén kívüli gyermeket nem áll módjukban felvenni, mivel a saját nyilvántartásukban is 6-7 gyerek van várakozó listán. Ezen túlmenően a másik indok, hogy nem tudnak autistákkal foglalkozni, vagy éppen csak felnőtteknek való az intézmény. (például, Dunaalmáson félnek az autistáktól, ezért nem vállalják) Időközben a módosított szakvéleményre hivatkozva az iskola felszólította a szülőket a gyermek iskolából való kivételére, arra hivatkozva, hogy ők nem tudják „C” típusú tanterv szerint a gyermeket fejleszteni. (ugyanakkor elfelejtették, hogy a tanév végén ők adták ki a saját jellemzésüket, valamint az igazolást, hogy a következő osztályba léphet) Ezen álláspontjukat egy „feljegyzés „formájában rögzítettek is. A feljegyzésben leírták, hogy a gyermeknél visszaesést, és szobatisztasági gondokat tapasztaltak. A bepisilgetést a gyermek augusztus vége felé kezdte el ismeretlen okokból. A tanév kezdetekor ezt a tényt közölték az iskolai tanárokkal, ugyanakkor a gyermek kivizsgálására intézkedést tettek. (urológiai; neprológiai; gyermekgyógyász; ultrahang, ideggondozó) Az elvégzett vizsgálatok semmi nemű rendellenességet nem mutattak ki. Ezt követően az iskola felkérte a gyógypedagógiai központot ismételt vizsgálatra, s újabb szakértői javaslat kiadására. Az említett vizsgálatot követően a szakértői vélemény már a gyermek „fejlesztő felkészítéssel képzési kötelezettsége teljesítését heti 10 órában” javasolja, ismételten kijelölve a Polgárdi gondozó otthont. Kitért továbbá arra is, hogy a javaslat megvalósulásáig a gyermeket továbbra is az iskolai keretek között kell oktatni. A javaslatot a szülők nem fogadták el. Mindezt követően 2006. 01. 31.-én az iskola igazgatója közölte a szülőkkel, hogy a gyermek állapotának romlása miatt nem áll módjában tovább foglalkoztatni a gyermeket az intézményben, ezért a továbbiakban kirekeszti az iskola falai közül. A gyermek elhelyezését a továbbiakban a szülőkre bízta. Az iskola igazgatója megkérte a szülőket, hogy kérjenek az orvostól igazolást, hogy Tamás beteg, gyógykezelés vagy kivizsgálás alatt van, mert létszámügyileg el kell számolni a gyerekkel. Az orvos nem adott igazolást, mert a gyerek nem beteg, nem áll kivizsgálás, sem gyógykezelés alatt. 2006. márciusában az iskolában Tamás hiányzását azzal magyarázták, hogy a gyerek beteg, és az apuka nem viszi iskolába. Ez nem volt igaz. A gyerek nem volt beteg, s az apuka szívesen vitte volna. A tanulói jogviszony megszűnésének hivatalon dátuma 2006. 04. 05. Ugyanebben az időben a szülők megkérték az egyik új iskolai pedagógust, hogy esetleg ha lehetne nézze meg a gyermeket otthonában, viselkedés szempontjából. A pedagógus azt a választ adta, hogy szívesen, de elöbb megbeszéli a vezetővel. Másnap a vezető behivatta a szülőket, s oltári indulatos hangon felelőségre vonta őket, hogy miért a pedagógussal beszélnek, miért nem ővele. Azt a pedagógust többet nem is látták az intézményben. Ugyanez idő tájt kezdtek el foglalkozni a szülők az autizmus orvosbiológiai megközelítésével, s ezen kutatási eredményeiket nem is rejtették véka alá. Ugyanezzel a megközelítéssel foglalkozott egy másik szülő is, s csodák módjára az Ő gyermekük is el lett tanácsolva az iskolából, miután mind a két gyermek szerepelt a média, RTL-KLUB csatorna, "Fókusz" músorában.Ez idő alatt Dr. Gálik Ágnes addiktológus vércseppanalízist végzett a gyermek vérén 2006. 01. hóban. 12. 000 szeres nagyítás alatt végezte a vizsgálatot, s elszörnyedt a látottak alapján. Ezek szerint a vérben felhalmozódott és túlteng a salak anyag, ezért emésztőrendszeri zavart, anyagcsere problémát, valamint májfunkció csökkenést diagnosztizált. Antioxidánsok szintje alacsony, 1-5% a vércsepp mérgezőanyag tartalma, toxikus fémterhelést jelent higany, ólom, kadmium formájában. Stresszt valamint feszültséget jelez a vörösvértest összecsapzódása, hullámos sejtfalai kiszáradásra utalnak. A sejtekben való membránremegés endobionták jelenlétére utal, a leukocyták és lymphocyták alaki deformitásai lelassultak. Plazma alkotók kristályos szerkezetük révén emésztési zavarokat jeleznek. A parazitózis gombásodás nagyon nagy mértékű, amely tünet vírusfertőzés, és bakteriális fertőzésre utal. Állapotát 1-5.-ig terjedő skálán 3-ra értékelte. Méregtelenítő kúrát ajánlott homeopátiás szerekkel, valamint kiegészítőkkel. A kúrát az előírtak szerint 2006. 02. 05.-én megkezdtük. Az említett kúra teljes költsége 13. 000.-Ft./havonta. A kúra megkezdésével egyidejűleg megvontuk a tejet teljes mértékben. A napok múlásával fokozatosan a 4. nap után pozitív oldalú javulás volt észlelhető. Egyedül megterít az egész családnak. Teljes mértékben a cipő bekötésén és a zokni felhúzásán kívül egyedül felöltözik. Ruháit előkészíti. A séta közbeni eddigi ugrálást abbahagyta, de továbbra is siet, húz. Szobájába az eddigiekkel ellentétben most felmegy és egyedül játszik, akár fél órát is egyedül. 10 napon erőteljes visszaesés történt, a régi dolgait produkálta. Két nap múlva újra javuló tendenciát mutatott. Pisilés előtt s közben is kiabál,. 02. 27.-én elmentünk az iskola felé autóval. Mikor megálltunk az iskola előtt, bepisilt, amit már az iskolába járás megszűnése óta nem tett. 2006. 03. 08.-án megvizsgálta Dr. Büki György a Heim Pál Gyermekkorház Neurológus gyermekorvosa. Probunullal előtáplált, majd Nizorallal valamint Legalonnal való kandida gombairtást írt fel. Ezen gyógyszerek költsége 9. 000.-Ft. Az eddig szedett vitaminok leváltására is tett javaslatot, jobb és nagyobb dózisú készítményekre, de ezeket anyagi gondok miatt nem áll módomban megfinanszírozni. Időközben a Polgármesteri hivataltól is megjött a válasz, melyben a törvényeknek és javaslatoknak ellentmondva felszólított az Önkormányzat, hogy tegyek meg minden lépést a gyermek intézetben való elhelyezése ügyében. (Igaz a jog, és a szakvélemények azon vannak, hogy a gyermeknek legjobb a családjában felnőni. ) Ugyanakkor kitért rá, hogy a kiadott szakvélemény szerint az intézetben való elhelyezés realizálódásáig, továbbra is az iskola van kijelölve foglalkoztatónak. Mivel ez sem tetszett az iskolának, mert időközben csökkent a pedagógusok száma, valahogy újabb szakvélemény született, amely fejlesztő felkészítést javasolt. Ekkor az iskola közölte, hogy mivel nincs fejlesztő felkészítésre való jogosultságuk, így végkép el kell búcsúznunk az iskolától. De mielőtt ezt megtették volna, lebeszéltek egy időpontot a Bp-i Pszichiátriai központtal a gyermek vizsgálata érdekében. A szülők ezt a javaslatot elfogadták, s gyermeket az intézetbe felvitték, hogy megmutassák együttműködési szándékukat az iskolával. Mindez tulajdonképpen feleslegesen történt, mert már az iskola teljesen kizárta a gyermeket az iskolarendszerű nevelésből, tanulói jogviszonyának megszüntetésével. Eközben a pedagógiai központ egy újabb szakvéleményt adott ki, miszerint a fejlesztő felkészítésre való iskolarendszerű intézmény nincs a listájukon ezért azt majd Ők, végzik el heti 2 órában. Az anya jelenleg ideggyógyászati kezelés alatt áll, depressziós tünetekkel. Az orvosi diagnózis a gyermekkel való problémát jelöli meg legfőbb okaként. Az iskola által kiadott jellemzésben szereplő leírások a két hónapos iskolaszünet következtében mára már sokat változtak. Nem sűrű az agresszió, ha van is a mértéke sem a régi intenzivitású, és a bepisilés is eltűnt. (Lehet, hogy az iskolában váltotta ki valami, vagy valaki? Vagy esetleg nem tett jó a gyereknek a fél éves társaitól való külön zárás, vagy a kóstoló ebéd?) A régi egy-két ismerős is elfordult a családtól Tamás betegségéből kifolyólagos társasági kapcsolat kialakításának gátlása végett. 2006. 03. hónapban végzett DNPS teszt igazolta, hogy a gyermekből a kihajtást követően Cadmium, (1.1-ről 1.3-ra) Higany (0.1-ről 0.3-ra.), és nagy mennyiségű Ólom (2.9-ről 20.7-re) távozik. A kihajtásra javasolt gyógyszer, valamint a kiegészítők éves adagja kb: 160. 000.-Ft-ba kerülne melyet, nem tudunk megfizetni. (A higany, valamint az ólom kihajtására külön-külön két fajta gyógyszer alkalmas /EDTA; DMSA;/) 16 éves kor elérését követően a testben felhalmozódott higany áttöri az agy-ér gátat, ahonnan jelenleg nem ismernek olyan gyógyszert mely, kihajtaná a méreganyagokat. Javasolt vitaminok havi adagjának költsége 20. 000.-Ft, melyet szintén nem tudunk finanszírozni. Mindezek mellet a glutén és kazeinmentes diéta is nagyon fontos szerepet játszana Tamás javulásában, de ezt sem tudja a család finanszírozni, mivel 1kg gluténmentes kenyér jelenlegi ára 2. 100.-Ft. Mindezek figyelembe vételével egy autista gyerek javulására egy hónapra 140-150. 000.-Ft-ra lene szükség. A gyermek jelenleg 1x0.25ml Risperdalt kap. A szülők kifejezték a gyógyszerrel kapcsolatos bizalmatlanságukat a gyártó cég tájékoztatójának elolvasása után. (Megemlíteném azon tényt, hogy a gyártó cég 12 éven aluliaknak a készítményt nem ajánlja! A gyógyszer dobozában, illetve a gyártó honlapján elhelyezett úzmutató némi eltérést tartalmaz) Júliusban tudomásunkra jutott, hogy az óvoda speciális autista csoprtjából 3 nem beszélő gyerek kerül az iskolába szeptemberi kezdéssel, ahol is külön csoportot hoztak létre ezeknek, a gyerekeknek. Ugyanúgy, mint Tamás Risperdal-t szednek agresszivitás ellen. Ebből kiindulva az Ő számukra sem megfelelő az iskolai keretek közötti tankötelezettség teljesítése, a sajátos nevelésű igény miatt. Ezen túlmenően az egyik kisgyerek nem Székesfehérvár-i lakos. Édesanya nem dolgozik, s nem is kíván dolgozni, ellenben Tamás anyukájával, aki szeretne dolgozni, s szükséges is lenne a család megélhetése szempontjából. Mindezekből kiindulva a fent említett tények alapján Tamás kizárását valamint helyére más ugyanolyan képességű gyermek felvételét az iskolába, az Alkotmányban megfogalmazott hátrányos megkülönböztetésnek veszem. Ezen álláspontomat levél formájában közöltem a jegyzővel is, aki elrendelte Tamás felülvizsgálatát. A vizsgálat 2006. 08. 31.-én meg is történt, melynek megállapítása szerint Tamást ismét iskolába kell vinni. Ezt követően 2006. 09. 05.-én megkezdődött a beszoktatás napi 1 órában. A gyermek beszoktatása 2006. 12. 05.-én 1 ½ óránál járt, ritka estekben 2 óra. Közös séta, lovaglás… stb. előtt a gyermeket az iskolából kiadták, meg sem próbálva a közösségben való tevékenységet miközben az iskolának az egyik elutasító indoka, hogy Tamást nem lehet közösségben tartani. További indok, amellyel szintén az iskolai keretek közül való kizárást kívánják alátámasztani, hogy a gyerek agresszív tünetek, produkál. Miután februártól a gyermek kizárásra került az iskolából az agresszivitás tüneteit otthonában nem mutatja. Ezen tényeket megemlítve a pszichátriai gondozójának, közös megállapítást nyert, hogy amennyiben lakáson nem mutat támadó szándékot, azt az iskolában sem teheti. Viszont új szokása, hogy a mellette lévő kezét erőteljes mozgatással lendítésre kényszeríti, valamint nyitott szájjal harapást szimulálva közelít, de a testhez érve nem harap, hanem megnyalja. Időközben az iskola tanárai erős ráhatással az intézetben való elhelyezésre sarkalja a szülőket. A szülők a javaslatot már régebben elfogadták, de befogadó intézet hiányában ezen elképzelés nem valósult meg. Az iskola 2006-11-10.-én szintén a szakértői véleményezés felülvizsgálatát kérte bízva, abban hogy az a gyermek magántanulóként való foglalkoztatását határozza meg új szakvéleményében, s így arra külön normatívát kívánnak kérni az önkormányzattól. Az iskolában való várakozás alatt lehetősége volt a szülőknek hallani az iskola zajait, melyekből egyértelműen kitűnik, hogy nem csak a Tamás az egyedüli problémás gyerek az intézetben, aki zavarja, s befolyásolja társait. (ismereteim szerint pedagógiai, valamint pszichológiai módszerekkel a gyermek viselkedése az egyik pillanatról a másikra nagymértékben befolyásolhatóak, így a szelíd lurkóból is ki lehet hozni a „vadállatot”.) (megjegyezni kívánom hogy egy telefonbeszélgetés kapcsán napfényre került egy olyan megállapítás is, hogy Tamás iskolából való kirekesztésében nagy szerepe volt egy befolyásos szülőnek is, mert otthonában a gyermekén keresztül Tamást látta, hallotta, mivel gyermeke felvette az Ő szokásait, és azokat otthon visszaadta.) (további gondolatmenetként megemlítem, hogy az autizmus általános véleménye szerint, az eme betegségben szenvedők egy sajátos külön álló zárt burokban élnek. A velük való foglakozás akkor hatásos mikor Ők maguk nyitják ki a kaput. Viszont az iskola meghatározott napirend szerint foglalkoztatja ezen gyerekeket?) Időközben beszerzésre került Dr. Lenkei közepes vitamincsomagja, valamint megrendelésre került a PC3-X nevű méregtelenítő spray. 2006. 12. 05.-én változtatta a szakértői bizottság meg a véleményét, melyben Tamást magántanulói státuszba helyezte. Az Arany János Általános iskola igazgatója 3 pedagógust jelölt ki a gyermekkel való foglalkozásra. A kijelölt nevelők, a feladat teljesítése előtt precízen tájékozódtak a gyermek múltjáról (iskola, óvoda.). Ezt követően kezdték meg a foglakozásokat, melyekben Tamás semmilyen problémát nem okozott. A nevelők is érthetetlenül csodálkoztak, mert a korábbiakban kiadott feljegyzések, leírások, valamint vélemények után sokkal rosszabbra számítottak. Ismerősök révén Amerikai szponzorálásra került sor, melynek keretében fél éven áttartó természetes anyagokból álló táplálék kiegészítő terméket (Manna Bear) valamint szintén természetes anyagokból készült méregtelenítőt (Ambroste) kaptunk, melynek szedését a megérkezést követően, 2007. 01. 05.-én meg is kezdtük.
https://www.mannatech.com/Default.aspx
A 2007. évben Tamás óriási fejlődésen esett át, mely pozitív irányba változtatta meg viselkedését. Novemberre, már csak egy időnként előtörő "hisztis" állapot említhető meg negatív tényezőként, illetve a "NEM" tiltószó használata által kiváltott ellenszenv. Időközben édesanya munkaadójának területi illetékessége teljes mértékben megszünt, felmondani nem mondtak fel neki, s Ő sem élt a felmondási lehetőségével. Így, fizetésnélküli szabadságra kényszerült a gyermek elhelyezési problémája megoldásának hiánya miatt. Augusztusban lejárt a GYES, s ezzel egy időben igénybenyújtás történt ÁPOLÁSI DÍJ megállapítása iránt. Novembert írunk, s még mindig semmi hír az imént említett segély felöl?!
A higanytartalmú oltások kapcsán vizsgálat alá lett vetve a gyermek kórtörténete. Megállapítást nyertek a következő tények:
-A TB által tárolt, s rögzített adatok, (BETEGÉLETÚT) illetve a gyermek oltáskönyve között eltérések vannak. Számos beadott védőoltás, s kezelés nem található meg az adatbázisban, melyek az oltási könyvben olvashatóak.
-A védőoltások beadását követő 3.-4. napon a gyermek jelentkezett az orvosnál, megbetegedés gyanújával. Minden esetben különálló betegségként lett kezelve, s még csak véletlenül sem merült fel az oltások beadását követő oltási reakció, illetve szövödmény az orvos részéről. BEJELENTŐLAP nem lett kitöltve.
-Egy-egy vakvina beadásakor, 63-78 szeres higany túladagolást kapott, az EPA által rögzített adatok alapján. A mostani 10 éves korára összesen 351 szeres túladagolás szenvedő alanya.

                                                                                                               A szülők