A BIZOTTSÁG 1881/2006/EK RENDELETE
(2006. december 19.)
az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok
ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról
szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és
különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(39) Az ólom tekintetében 1992. június 19-én az ÉTB véleményt
(22) fogadott el, melyben jóváhagyta a WHO által
1986-ban javasolt 25 μg/testsúlykg-os, ideiglenesen
megállapított megengedhető heti bevitelt (PTWI). Az
ÉTB szakvéleményében azt a következtetést vonta le,
hogy az élelmiszerek átlagos ólomtartalma nem ad
okot közvetlen aggodalomra.

(44) A szervetlen ónvegyületek tekintetében az ÉTB 2001.
december 12-i véleményében (27) arra a következtetésre
jutott, hogy a dobozos italokban előforduló 150 mg/kg
és az egyéb, konzervként kiszerelt élelmiszerekben előforduló
250 mg/kg szervetlen ón egyes embereknél
gyomorirritációt
okozhat.

(41) A kadmium tekintetében az ÉTB 1995. június 2-i szakvéleményében
(24) jóváhagyta a 7 μg/testsúlykg-os, ideiglenesen
megállapított megengedhető heti bevitelt (PTWI)
és nagyobb erőfeszítéseket ajánlott a kadmium élelmiszerekkel
történő bevitelének csökkentésére, mivel az ember
számára az élelmiszerek szolgálnak a kadmiumfelvétel fő
forrásaként. A 3.2.11. SCOOP-feladat keretében sor
került a táplálék általi felvétel felmérésére. E felmérés és
az ÉTB véleménye fényében helyénvaló intézkedéseket
hozni az élelmiszerben lévő kadmium lehető legalacsonyabb
szintre szorítása érdekében.

(42) A higany tekintetében az ÉTB 2004. február 24-én az
élelmiszerben lévő higany és metil-higany tekintetében
véleményt (25) fogadott el, melyben jóváhagyta az 1,6
μg/testsúlykg-os, ideiglenesen megállapított megengedhető
heti bevitelt (PTWI). A metil-higany a legtöbb aggodalomra
okot adó kémiai forma, amely a halakban és
tengeri állatokban előforduló higany összmennyiségének
több mint 90 %-át teheti ki. A 3.2.11. SCOOP-feladat
eredményét figyelembe véve az EFSA arra a következtetésre
jutott, hogy a halak és tengeri állatok kivételével az
élelmiszerekben talált higany szintjei kisebb aggodalomra
adtak okot. Az ezen egyéb élelmiszerekben meglévő
higany formája jórészt nem metil-higany, következésképpen
alacsonyabb kockázatúnak tekintendők

(43) A metil-higany esetében a felső határértékek meghatározása
mellett a célirányos fogyasztói tájékoztatás is megfelelő
megközelítés a veszélyeztetett lakosságcsoportok
védelme érdekében. Ezen igényre válaszul tájékoztató
feljegyzés jelent meg az Európai Bizottság Egészségügyi
és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának weboldalán a
halakban és halászati termékekben előforduló metilhiganyról
(26). Emellett számos tagállam szolgált a lakossága
számára releváns tanácsadással e kérdésben.