Mi a kanyaró (morbilli)?

A kanyaró (morbilli), nyálcseppekkel terjedő, vírus okozta fertőző betegség. 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás, de agyvelőgyulladást is okozhat. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás, és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.

Ahol nincs védőoltás, igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. Afrikában, az egy éves kor alatti gyermekek közül minden ötödik a kanyaró miatt hal meg.

Magyarországon 1951-61 között évente, több mint 40 ezer megbetegedést jelentettek, 143 halálesettel. A korszerű védőoltási rendszer bevezetését követően, 1991-től a megbetegedések évi átlaga 15 alá csökkent, kanyaró okozta halálozás nem fordult elő.

Mi a mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás, parotitis epidemica)?

            A mumpsz vírusos fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel vihető át egyik emberről a másikra. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanatával jár. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. Gyulladásukkor az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A betegek egytizedében, a mumpsz agyhártyagyulladással is jár. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság. Súlyos következménnyel járhat a szövődményként jelentkező heregyulladás is.

Mi a rózsahimlő (rubeola)?

A rózsahimlő (rubeola), vírusos fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában.   Felnőtteknél izületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat a rubeola. A terhesség első harmadában átvészelt betegség következménye lehet az. un. veleszületett (congenitalis) rubeola. Ilyenkor az újszülötteknél szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás és szellemi

visszamaradottság mutatható ki. Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban nem részesültek, vagy nem estek át a betegségen gyermekkorukban.

            Az 1971-1980. között regisztrált, évi több mint 40 ezer megbetegedési szám napjainkra évi 50 alá csökkent. Hazánkban, 1989 óta oltanak rubeola ellen.

Milyen védőoltás van a kanyaró - rubeola - mumpsz megelőzésére?

Mindhárom betegség ellen egyszerre kapnak oltást a 15 hónapos korú kisdedek: MMR oltás. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban megismétlik az MMR oltást.

Ki nem kaphat MMR oltást?

Lázas, beteg gyermek nem oltható. Immunhiányos állapotban (daganat ellenes kezelés, veleszületett immunhiány) az oltóanyagban lévő gyengített vírusok is betegséget tudnak okozni. Alacsony vérlemezke szám esetén megfontolandó az oltás. Immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények az oltás védőhatását csökkentik. Terhes nők sem olthatók.

Milyen mellékhatása lehet az MMR oltásnak?

            Az oltóanyagban gyengített élő kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusok vannak. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre (immunrendszer). Ennek megfelelően, a 7-14. nap között un. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább.

            1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel (gyógyszeres és hűtőfürdő). Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost! 

Tévhitek az oltással kapcsolatban

            A bélfal gyulladása és az autizmus (tanulási és kapcsolat-teremtési zavar) nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.

Miért fontos, hogy minden gyermek be legyen oltva?

Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása

jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni. A vírus cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket.

 Ahol megtagadják az oltást, vagy pénzügyi nehézségek miatt nem oltanak, napjainkban is járványosan fordulnak elő a megbetegedések.

Magyarországon 10 fertőző betegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek. Ezek a következők: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.