Autizmus: se iskola, se munka
2009.01.15. 21:36
Az autizmus spektrumzavar hazánkban körülbelül hatvan ezer embert érint. 2003 óta önálló fogyatékossági ág, mégsem szerepel a gyógypedagógiai főiskolán alapképzésként. Az ellátórendszer nem megoldott, a tanköteles autista gyerekek jelentős része többségi iskolába jár vagy magántanuló.
Az autizmus az agyműködés fejlődési zavara, a tünetek az első három évben jelentkeznek és majdnem minden esetben egész életen át megmaradnak. Három területen (szociális, kommunikáció és a rugalmas tevékenységszervezés) tapasztalható minőségi eltérés a fejlődésben. Nagyon nehéz egyetlen intézménytípust meghatározni, amely tökéletes lehet, hiszen meglehetősen tág fogalom az autista spektrumzavar.
„Olyan közoktatási rendszerre lenne szükség, ahol képzett szakemberek, egyéni programokat dolgoznak ki és valósítják meg azokat”- mondja Őszi Patrícia, az Autizmus Alapítvány munkatársa. Az alapítvány iskolájában öt-hat gyerekre három szakember jut, ezeknek a gyerekeknek súlyos kommunikációs nehézségeik vannak. „Az autista gyerekek zömében többségi vagy nem autizmus-specifikus iskolába járnak, ahol nincs képzett segítő” - folytatja Őszi Patrícia. „Felvették valahova, de ott nem tudják kielégíteni a szükségleteit. Nincs annyi hely, mint ahány autista. Az autizmus sokszínűsége miatt egyéni a problémák mintázata és a megoldás is.”
Az autista gyerekek a lakókörnyezetükben nagyon ritkán találhatnak megfelelő intézményt. Ahol nincs kifejezetten számukra fenntartott iskola, ott a többségi iskolába kényszerülnek járni, ahol azonban nincs szakember. Ez a gyerek és az iskola életét is megnehezíti. A másik bevett megoldás, amikor az iskola nem fogadja az autista gyereket, mert felméri, hogy nem tudná szakszerűen ellátni, fejleszteni. Ebben az esetben magántanuló lesz, ami bezárja a négy fal közé, nem jár kortárscsoportba, közösségbe. A családok helyzete is ellehetetlenül, hiszen egy kereső biztosan kiesik. Léteznek bentlakásos intézmények, de ezek kevésbé az iskolaköteles korosztályt érintik.
Az Autisták Országos Szövetsége ötvenhárom tagszervezetből áll, ebből hetvenöt százalék civil szervezet. A civil szervezetek nehéz helyzetben vannak. „Egy szűnt meg, de fél tucat a megszűnés szélén áll” - mondja Petri Gábor, ügyvezető titkár. „Hatvan-nyolcvan ember ellátásához nyolcvan embert foglalkoztatnak ezek az intézmények. Ha megszűnik egy ilyen intézmény, akkor az ellátás a családra hárul.” Petri Gábor szerint, ha a normatívák nem nőnek, akkor nagy baj lesz, hiszen a civil szervezetek most is takaréklángon vannak.
A finanszírozást érintő problémák mellett nagyon komoly gond mutatkozik szakmai szempontból is. „Nincs elég szakember, mert nincs autizmus szakos gyógypedagógiai képzés- folytatja Petri. 2003 óta önálló fogyatékossági ág az autizmus, de nem indítottak ilyen képzést sehol. Öt éve még öt-hatszáz tanköteles korú autista volt, 2007-ben ez a szám ezerháromszáz. 2009-től a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolán szakirányú továbbképzésként indul, de ők csak 2011-re fognak végezni. Alapképzés továbbra sincs.” Nagyon elszánt gyógypedagógus szükséges ahhoz, hogy fejlődhessen egy autista gyerek.
Egy nemzetközileg elfogadott mutató alapján, a teljes népesség hat ezrelékének autista spektrumzavara van. Ez Magyarországon hatvanezer embert jelent. Ugyanakkor a diagnosztikai központokkal is rosszul állunk. Nincsenek például gyorstesztek, amiket a védőnők vagy az óvónők elvégeznének. Megoldás született: civil és minisztériumi szakemberek elkészítettek egy középtávú fejlesztési stratégiát. „Ez a középtávú terv, részletesen, lépésről-lépésre leírja, hogy milyen változtatásokra van szükség. A terv tavaly nyáron elkészült, de azóta sem történt semmi. Pedig még uniós források is rendelkezésre állnának a fejlesztéshez. Az ígéret szerint kormányrendelet születik majd.”- fogalmazott Petri Gábor.
Természetesen megkerestük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Írásban a következő választ kaptuk: „a 2007-ben kiadott kormányhatározat írja elő, hogy el kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. A munka megkezdődött, civil közreműködéssel elkészült egy átfogó anyag. Ennek az anyagnak az egyeztetése a minisztérium, az illetékes szakértők, és civil szervezetek között még folyik, a munkafolyamat még nem ért véget.”
Az Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete megelégelte, hogy nincs megfelelő ellátórendszer. Az 1991 óta létező civil egyesület idén januárban megnyitotta az Autifarm-ot Csókakőn. „1991-ben még iskoláskorú gyerekeink voltak. Az oktatási rendszer kiépítését szorgalmaztuk, aminek az eredménye az lett, hogy 1992 óta van autista iskola Székesfehérváron. Azóta a gyerekeink felnőttek, de senki nem foglalkoztatja őket. Egy jól működő rendszerből visszakerültek a négy fal közé, semmittevésre ítélve”- meséli az egyesület elnöke, Pásztorné Anikó.
A csókakői farmon jelenleg tizennyolc autista fiatal dolgozik, napi nyolc órát. „Nagyon fontos, hogy ez egy munkahely, ahol bért kapnak. Előre pontosan lefektetett napirend van, pontosan meghatározott munkafolyamat, pihenés, étkezés ideje.” A farmon az autista fiatalok mezőgazdasági munkával, ékszerkészítéssel foglalkoznak. „Eladható és értéket teremtő munkát végeznek”- meséli Anikó. Az egyesület vezetője is a szakemberhiányban látja a legnagyobb problémát. Saját tréningeket szerveznek, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik tudják, hogyan kell fejleszteni egy autista gyereket. „A farm program egy kísérleti program. Jó lenne, ha olyan tanulságokat, tapasztalatokat lehetne belőle levonni, ami alapján még több ilyen intézmény jöhetne létre.
|