http://mondjunknemet.ning.com/forum/topics/oltas-elkerueles

Tisztelt Címzett!


    Felhívom figyelmedet, a következő kis  apróságra.
A Magyarországi kötelező védőoltási rendszer működésének alapja az 1997. évi CL Törvény az egészségügyről, (http://www.egalitas.hu/doku/20041011184716_1997cliv.htm) melynek 57.§-ában foglaltak adnak lehetőséget az egészségügyi miniszternek, hogy rendeletben szabályozza azokat az eseteket, melyekben védőoltás elrendelésének van helye. Ezek alapján a magyar kötelező védőoltási rendszer a miniszter által kiadott az 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló RENDELET alapján működik. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.NM)

Ugyanakkor létezik egy másik, újabb kiadású, s a rendeletnél egy kicsit erősebb TÖRVÉNY, ami üti az előző rendeletet, mely a 2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló egyezmény.
(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200006.TV)

Ezen törvény ismeretében, és alkalmazása során törvényi lehetőség kerül az ember kezébe a védőoltás elkerülésére, visszautasítására.
Továbbá az idézet jogszabály elolvasása más, egyéb problémákra is választ ad.
Ezen jogszabály létét, eddig nem nagyon reklámozták, sőt szinte nem is ismerik!

Továbbá meg kell említeni egy nem elhanyagolható egyéb kis megállapítást is. Ezek szerint szintén csak a már említett 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet
(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.NM)
5.§-a taglalja az oltóhelyen való oltás lényegét, valamint kötelező jellegét. Mivel ma, Magyarországon a rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő, minősített „hely” nincs, nem létezik, ebből kifolyólag az idáig beadott oltások egytől-egyig törvénybe ütköznek!

Ezzel egy időben a védőoltások kapcsán természetesen felmerül más alapjogok sérülése is.
Pontosabban:

-az élethez és emberi méltósághoz való jog;
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.)
- a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog;
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.)

- a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődést lehetővé tévő legszélesebb körű védelemhez;
- a szülők azon joga, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák;
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.);

- a bármilyen alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalma; ;
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.)

- a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog. ;
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.)
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.)

-Személyes adatok védelméhez való jog
(1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

 Továbbá az oltóorvosok nem tesznek eleget a részükre kiadott módszertani levélben foglaltaknak, miszerint teljes körű tájékoztatást kellene nyújtaniuk a védőoltásokkal kapcsolatban, a kedves szülőknek. Ebbe beletartoznak a védőoltások alkotóelemei, (abortált magzati szövet, SV40,..stb) valamint a bekövetkezhető VALÓS mellékhatások, reakciók, és szövődmények.
Módszertani levél a 2010. évi védőoltásokról

Meg kívánom említeni a tájékoztatási kötelezettségről szóló törvényt is, hiszen jelen esetben felmerül a szóban forgó 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről törvény megszegése. 135. § (1)
(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV)    

Ha véletlenül ezt meg is teszik, akkor azt agymosás által bemagolt, szinte megmásíthatatlan szöveggel.
Ilyen például, hogy a védőoltások által tűntek el a fertőző betegségek. Természetesen ez sem igaz, melyre a bizonyíték a következő linken leledzik!
Fertőzések eltűnése és a védőoltás bevezetésének diagramja
Itt, látható, hogy a betegségek az oltások bevezetése előtt már kihalóban voltak. Sőt! A polió esetében még növekedett is, a megbetegedések száma!
Valamint a skarlát is eltűnt, még a védőoltás hiányának ellenére is!

TITKOS ADATOK!
Minden évben, az FDA  több ezer jelentés kap a vakcinák. mellékhatásairól, az oltások beadását követően. .
Ezek közé tartozik az agykárosodás és a halál. Ez az információ már elérhető a következő linken: VAERS adatbázis. 

A fenti információkat mindenki használja saját meglátásának megfelelően!

Tisztelettel:   Fekete János

További valós tájékozódásra alkalmas linkek:
http://www.vaclib.org/
http://www.vaccines.org/
http://vran.org/
http://www.vaclib.org/sites/debate/polio.html
http://www.whale.to/vaccine/rattigan2.html
http://www.vaclib.org/sites/debate/Vaccines.html
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxtYWd5YXV0aXxneDpjY2EzYzNhN2MzMjU2OGU&pli=1

(Itt a végén csak zárójelben jegyezném meg, hogy)

Arról pedig már nem is nagyon kell említést tenni, hogy a fent felsorolt szabálytalanságok, és törvénysértések ismeretében, valamint tudatában kezdjük súrolni a büntető törvénykönyvben megfogalmazottakat, miszerint:

-Testi sértés. 
(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

-Kiskorúak veszélyeztetése
(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.
(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet.
(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.)

-Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 
(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

-Hamis statisztikai adatszolgáltatás 
(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
278. § Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, avagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

-Kényszerítés 
(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Eutanázia fogalmi meghatározása elég széleskörű, ezért azt nem feszegetem, csak éppen megemlítem, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem bevonható ebbe az oltás körbe.

Nem csupán azért, hogy soha sem legyen vége ennek a kis összefoglalónak, de meg kell említeni még a gyámügyi törvényt is, mely ide vonatkozólag a következőket mondja ki:
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2. § (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.
(3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.
(2) A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

2. § E rendelet alkalmazásában

b) törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok,

 
Következik a csemege, azaz hab a tortán:

Most kivételesen nem az idióta finanszírozásról lesz szó, hanem az idióta szervezésről.
Az iskolai kampányoltásoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy tanév közben adjuk azokat.

Ezeket az oltásokat a járványügy tudós szakemberei úgy időzítik, hogy azokat a szeptember elején/közepén törvényszerűen minden évben beinduló első nagy iskolai fertőzéshullám kellős közepén kellene végrehajtani. Nem tudom, hogy ez tudatlanságból, vagy egyszerű szokásjogból következik-e, de nagy marhaság.

A dolognak persze egyébként sincs semmi értelme, mert a gyerekek ezeket az oltásokat megkaphatnák nyáron is, iskolától teljesen függetlenül, a háziorvostól, házi gyermekorvostól. Ugyanúgy, mint amikor még nem jártak iskolába. Nyáron, amikor a legjobb immunstátuszban vannak.

Visszatérve a járványügyi megfontolásokhoz, érdemes lenne megtudni, hogy vajon ki, és miért ragaszkodik csökötten ehhez az ostobasághoz?

Az epidemiológusok ne tudnák, hogy iskolakezdés után van a legtöbb beteg gyerek?

Valami egyéb akadálya van, hogy a nyári hónapokban oltsunk? Nyaralni már úgysem jár senki, csak a gazdagok. Azok meg el tudnak intézni maguknak úgyis mindent.

Szóval miért kell MOST szurkálni a manifeszt beteg, vagy éppen lappangási állapotban lévő gyerektömegeket, amikor ütemezhetnék az egészet épeszű módon is?

Kíváncsi vagyok.
                                          Dr. Keszthelyi Gyula
http://giulio.freeblog.hu/archives/2010/09/17/Kotelezo_vedooltasok/

---------------------------------------------

Oltóhely

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
5. § ((9) Oltóorvos - ha az ML másként nem rendelkezik - az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás azon a helyen végezhető, ahol az oltásra vonatkozó minőségbiztosítási szabályokban meghatározott feltételek biztosítottak (a továbbiakban: oltóhely).