Az ország lakosságának egészségi állapota ma már nemcsak egészségügyi és nem is társadalmi – szociális, hanem egyenesen gazdaságpolitikai kérdés!
Az egészség fogalma: a teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólét állapota, a bármikor rendelkezésre álló tartalék energiamozgósítási lehetőségével.
1. életminőségi ábra: gazdasági számítások… 6,5 millió x 3,6 millió x 17 = 3,978 x 10 a 14. –en. Éves veszteség 6,5 millió x 3,6 millió közelítően 22 billió Ft. (Millió 10 a 6.-on, milliárd 10 a 9.-en, billió 10 a 12.-en)
A 400 billió Ft veszteséghez jönnek még az egészségügyi kiadások: alapellátás, kórházak finanszírozása + a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök TB finanszírozása.
Mindezekből látható, hogy egy nemzet populációs szintű egészségi állapota, ezzel együtt életminősége az éves költségvetés leglényegesebb tényezője.
A PREVENCIÓ: az egészség megtartására és fejlesztésére, a betegségfolyamat megállapítására és visszafordítására, előrehaladásának megakadályozására és következményeinek enyhítésére irányul. A megelőzés szintjei: elsődleges, másodlagos és harmadlagos.
- elsődleges prevenció: a betegség kialakulásának megelőzését jelenti, egészséges (káros szenvedélyektől mentes) és harmonikus (testi, lelki, szerelmi) életmódot takar.
- másodlagos prevenció: a betegség korai felismerését célozza, többek között a négyes fogat: obesitas, hypertonia, diabetes mellitus, hyperlipidaemia korai felismerését, gondozását.
- harmadlagos prevenció: pedig a már meglévő betegség progressziójának a gátlása.
CÉL: megállítani a romlást, vagy stabilizálni a már kialakult helyzetet, vagy elősegíteni a javulást. A hatékonyság legnagyobb az elsődleges szinten, törekvésünk, pedig akkor a legkecsegtetőbb, ha az egészség javításán fáradozunk.
A családorvosok preventív tevékenységében a populációs szintű rizikószemlélet érvényesítésére kell törekedni. A bázist az egészség megőrzés képezi, erre épül a preventív, majd a kuratív tevékenység. Mindezekből egyértelműen látszik, hogy a családorvosi rendszer nemcsak a gyógyító medicinának, de a populációs szemléletű prevenciós törekvések megvalósításának is a bázisa. A hazai népegészségügyi prevenciós program abból indul ki, hogy a magyar lakosság egészségi állapota igen rossz. Ennek nemzetgazdasági kihatását láttuk az előzőekben.
A kedvezőtlen egészségi állapotra, a lakosság táplálkozási szokásai, dohányzás, alkoholfogyasztása és az egyre fokozódó drogfogyasztás is, a környezet szennyezettsége, munkahelyi ártalmak, különös tekintettel a külföldi tulajdonban levő vállalatok közismert egészségromboló hatása, valamint az oktatás és az egészségügy jelenlegi helyzete együtt adhatnak magyarázatot. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy nemzetközileg egy ország fejlettségének legmeghatározóbb fokmérőjének az oktatás és egészségügyének színvonalát tekintik.
Az előzőek figyelembevételével a népegészségügyi prevenciós programnak, elsősorban az állampolgárok egészségmagatartásának megváltoztatására kell irányulnia! Sok területen, hosszú időn át fennálló lemaradást kell pótolnia, s ráadásul kedvezőtlen gazdasági körülmények között kell a feladatot teljesíteni. Nevelési szokásrendszerek hatalma: rendszeres horribilis kiadások, egészségromboló cikkekre + ehhez járul még egyéb jelentős mennyiségű méreganyag felvétele folyamatosan.
A háziorvosok prevenciós gyakorlata nemcsak az előzőekben említett elsődleges- másodlagos és harmadlagos prevenciót, hanem az egészségnevelést, rizikófaktorok felismerését és lehetőség szerinti eliminálását, ezzel az egészségmegőrzést foglalja magába. A prevenció megvalósítása a napi tevékenység gyakorlatában odafigyelést, rendszerességet és szervezettséget igényel.
A hazai népegészségügyi program öt nemzeti célt, tíz nemzeti feladatot és húsz nemzeti programot foglal magában.
A különböző preventív programok közül, a RISE programot mutatom be.
Így kellene kinéznie a gyakorlatban. Megvalósulása az alábbi tényezők mellett jöhet létre:
- a lakosság ismeretei, ezzel az ez irányú fontosság felismerése.
- háziorvosi (alapellátási) következetes és céltudatos akarat.
- háziorvosi kapacitás megléte. (ma még a fő kérdés nap, mint nap a rendelések után az, hogy a gondozott fekvő betegeink élnek-e még, illetve milyen állapotban vannak).
- speciális szakrendelői hálózat, szakmai, de főleg kapacitásbeli felkészültsége.
- pénzforrások mindezek korrekt, szakmailag megfelelő szintű finanszírozásához.
Minden meglévő eszközrendszerrel azon kell lennünk, hogy e ma még futurológiának tűnő szemlélet, illetve gondolkodásmód nemcsak a szakember hálózatot, hanem a lakosság teljes egészét nézve a minél közelebbi holnap valósága legyen! Mert ez minőségét nézve, globalitásánál fogva gazdaságpoli- tikánkon keresztül nemzetünk jövőjének a legfontosabb tényezője.
Székesfehérvár, 2003. október 28. Dr. Ugrai Tamás |