Különös események történtek Mexikóban. Tavaly tavasszal az egész világ megrémült, amikor kiderült, hogy néhány hét alatt több ezer ember betegedett meg egy új, titokzatos vírustól, amely 160 halálos áldozatot követelt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új világjárvány küszöbén állunk, ezért minél gyorsabban meg kell kezdeni a sertésről emberre átkerült vírus elleni védekezést, mert a késedelem emberek millióinak halálát okozhatja. Közegészségügyi szakértők ezrei keresik immár jó egy évtizede a világ minden zugában az új "spanyolnáthát" - tavaly áprilisban úgy vélték, Mexikóban megtalálták.

A kórokozó igen gyors volt, napok alatt átterjedt az Egyesült Államokba, ahol egy hónapon belül már tízezernél is több beteg akadt, majd a vírus szétspriccelt az egész világban, nyolc hét alatt 120 országban jelent meg.

1. TÉVEDÉS: a pánik hatására bizonyíthatóan túlértékelték a halottak és a betegek számát

Halálos járvány azonban nem lett a H1N1-jelenségből. Ahogy nőtt a betegek száma, úgy "tűntek el" a halottak Mexikóban: a WHO 2009. április 26-i jelentése még 1455 "gyanús" fertőzésről és 84 halottról írt, Mexikó egészségügyi minisztere néhány nap múlva már több, 2498 beteget és 160 halálos áldozatot említett, ám az igazolt betegek száma valójában 69 volt.

A világszervezet és a mexikói hatóságok a kezdeti pánikban túlbecsülték az áldozatok számát, a gyanúsnak minősített esetek döntő többségéről a gyorstesztek megérkezése után kiderült, semmi közük az új vírushoz.

Vivienne Allan, a WHO betegbiztonsággal foglalkozó tagja április végén kiadott egy nyilatkozatot Mexikóban, hogy félreértés történt, nem 160, hanem csak hét halottnál bizonyosodott be addig a H1N1 jelenléte.

Amerikai tudósok a későbbi több száz halálesetről azt mondták: ugyanaz a kórokozó Mexikóban azért produkált jóval magasabb halálozási arányt, mert a közép-amerikai országban az állami egészségügy privatizációja miatt a szegények nem tudták megfizetni az orvosi ellátást, ezért nem kaphattak időben gyógyszert. Hangjuk azonban nem ért el az égig.

A WHO központja inkább az emberiség védtelenségéről, a sertésből átterjedt új betegségről, az 1918-ban 50 millió halottat követelő spanyolnátha megismétlődéséről beszélt, amely riasztó gyorsasággal terjed szét a földgolyón.

Az ellenérveket azzal hárították el, hogy a spanyolnátha kórokozója is egy viszonylag enyhe szakasz után vadult be. Csakhogy a sertésinfluenzáról később bebizonyosodott, hogy a mexikói volt a "vadulós" korszaka, mindenhol máshol jóval szelídebbnek mutatkozott.

Az Európa Tanács minapi jelentése szerint a 193 ország kormányzata által fenntartott, a világ legnagyobb járványügyi hálózatával rendelkező szervezet az egész Földet megtévesztette, és dollármilliók elköltésére biztatta a tagállamait - köztük Magyarországot is egy olyan kórokozó miatt, amely az utóbbi évek leggyengébb influenzáját okozta, és a világon összesen 18 ezer ember halálát követelte.

Vagyis az egész bolygón kevesebbét, mint amennyit egy szokásos influenza során Németországban és Franciaországban feljegyeznek.

A botrányt az Európa Tanácsban a német szocialisták robbantották ki, ebben szerepe lehetett annak is, hogy a németek különösen rosszul jártak, mert a náluk alkalmazott halolajtartalmú vakcina olyan kemény mellékhatásokkal járt, hogy tömegesen betegedtek bele az oltásba.

A vizsgálat kezdeményezői már januárban úgy látták, a WHO minden idők legnagyobb balfogását követte el, ezzel összesen 18 milliárd amerikai dollár felesleges kiadásba hajszolva a világot. Ám a kormányok hiába vártak legalább egy halvány kis mea culpát, a WHO ma is úgy tartja, minden ponton helyesen cselekedett.

Az Európa Tanács ezért független kutatóintézetek bevonásával elemezte, hogyan tévedhetett a világ legnagyobb költségvetésű egészségügyi közszervezete ilyen nagyot.

2. TÉVEDÉS: nem volt teljesen új a vírus, az idősebb generációk már találkoztak vele

Fontos észrevétel volt, hogy a 60 éven felüliek körében arányaiban a világ összes országában jóval kevesebb beteget mutattak ki, mint a fiataloknál. Ulrich Keil, a Münsteri Egyetem járványügyi professzora szerint ez a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a H1N1 nem teljesen új vírus, az idősebbek betegségként, a fiatalabb generációk pedig a védőoltások révén ismerhetik.

A professzor ennek tulajdonítja a vírus gyenge megbetegítő képességét, mert az emberi szervezet védekezni tud ellene. A sertésinfluenza miatt tehát nem lehetett volna világjárványt elrendelni, mert nem felel meg a pandémia legfontosabb kritériumának.

Ekkor érte a következő meglepetés a vizsgálatot folytatókat, mert kiderült, tavaly április óta nemcsak a kezdetben észlelt mexikói halottak nagy része "tűnt el", hanem a világjárvány elrendelésének több feltétele is.

3. TÉVEDÉS: a világjárvány kritériumának enyhítése

Tavaly májusban - a közvélemény számára észrevétlenül - a WHO kicserélte az úgynevezett pandémiás terv főbb pontjait. Addig a világjárvány, a legmagasabb fokozat elrendeléséhez négy dolog kellett: 1. állati eredetű vírus, amely emberről emberre is képes terjedni; 2. az emberiség számára ismeretlen kórokozó, amely ellen szervezetünk teljesen védtelen; 3. a normál influenzánál több beteg és haláleset; 4. járványméretű előfordulás több országban vagy területen.

Tavaly május óta ebből csak a földrajzi kritérium maradt meg. Az egyetlen, amelynek a sertésinfluenza valóban megfelelt, hiszen egyébként a kórokozó nem volt teljesen új, az emberiség nem volt védtelen, a betegség nem volt sem elterjedtebb, sem súlyosabb a normál járványoknál.

Ha nincs "kódcsere", a WHO soha nem nyilváníthatta volna világjárvánnyá a H1N1-et, amely mostanáig átlagosan mindössze félezrelékes halálozást okozott a világban, töredékét a szezonális járványoknak.

A WHO ennek ellenére ma is úgy tartja, hogy jogos volt a riadalom, és ezt a gyermekek körében tapasztalt háromszoros halálozási rátájával indokolja. Utólag azonban már látható, hogy mire a rohamléptekben kifejlesztett oltások a lakosság többségénél kifejthették volna a hatásukat, a legtöbb országban magától is elmúlt a járvány.

A súlyosságát ezért elsősorban az határozta meg, időben tudott-e az egészségügy reagálni arra, hogy a vírus a várandósok és az egészséges fiatalok körében az átlagosnál gyakrabban idézett elő életveszélyes állapotot. Így például Magyarországon december elején hétszáz embert ápoltak kórházban, és összesen háromszázan kerültek lélegeztető gépre.

A világjárványt annak ellenére kihirdették, hogy tavaly tavasszal a vírus által leginkább érintett országok - köztük az Egyesült Királyság - arra kérték a WHO-t, ezt ne tegye meg, mert az enyhe tünetek miatt nincs rá szükség. Nemcsak a várható pánik miatt tartották volna vissza a szervezetet, hanem azért is, mert a világjárvány kinyilvánítása óriási anyagi kihatással járt a tagállamok többsége számára.

Ezen a ponton derült fény a 2006-os, szintén vaklármának bizonyuló madárinfluenza-pánik szerepére. Akkor a világszervezet tanácsára sok állam szerződést kötött a vakcinagyártókkal, amelynek több pontja most, a világjárvány kihirdetése esetén éledt fel.

A gyártók például kifejlesztettek egy kísérleti vakcinát, az államok pedig cserébe kötelezték magukat, hogy a világjárvány kihirdetése esetén több tízmillió oltóanyagot rendelnek.

A British Medical Journal, a világ egyik legbefolyásosabb orvosi lapja kinyomozta, miért állt mindez a WHO érdekében.

4. TÉVEDÉS: a szakértők függetlensége

Kiderült, hogy a madárinfluenza idején kidolgozott pandémiás terv (amely pontos előírásokat tartalmaz a tagországok számára, milyen fokozatnál mit kell tenniük) szakértői közül többen is kapcsolatban álltak a vakcinagyártókkal és a vírusellenes gyógyszert előállító céggel, a Roche-sal.

A WHO akkor azt tanácsolta, hogy az államok vásároljanak víruselleni gyógyszert ugyanettől a gyártótól. Magyarország például egymillió lakos számára elegendő mennyiséget vett a világhírűvé tett Tamifluból.

Mielőtt visszatérnénk a WHOszakértők és a járványipar közötti összeférhetetlenségi problémákra, érdemes feltenni a kérdést, vajon Magyarország hibázott-e akkor, amikor a világszervezet ajánlásait követte?

Ráadásul úgy, hogy az európai járványügyi felkészülést a magyar Jakab Zsuzsanna irányította - februárig mint az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ, azóta mint a WHO európai regionális igazgatója.

Vagyis a Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár által most elrendelt vizsgálat azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy elítélhető-e azért a korábbi vezetés, mert arra használta a WHO-t, amire azt alapították, vagyis, a határokon túlnyúló egészségügyi kockázatok kezelésére. Ugyanezt elemzik most a franciák és az angolok is, mert csak egyetlen ország, Lengyelország vette észre, hogy orruknál fogva vezetik őket.

A szeptemberig lezáruló vizsgálatban a magyar kormányzati szervek dilettantizmusát is felróhatják. Emlékezzünk a milliószámra raktározott, de eleinte hiánycikknek minősülő vakcinákra, a patikába sétáltatott, kétszer sorban álló oltásra várókra.

Miközben több mint egymillió "ingyenvakcina" maradt raktáron, közel 600 ezer embernek kellett fizetni az oltóanyagért - úgy ráadásul, hogy az állam 40 százalékos felárat tett az ampullákra.

Lehet hazai párhuzamokat keresni abban is, hogy a világjárvány kihirdetéséről a WHO egy 16 tagú titkos személyi összetételű bizottsága döntött, amelynek néhány tagjáról a brit orvosi lap szakértőinek sikerült feltárniuk, hogy melyik vakcina- és vírusellenes szert gyártó által tartott kongresszusra utaztak, vagy hány ezer dollárt kaptak tőlük egyéb munkáikért.

Az effajta érdekkonfliktusok a magyar járványügyi felkészülésben is fellelhetők. A magyar oltóanyagot gyártó Omninvest ugyanis meglehetősen érdekesen jutott hozzá a receptúrához. Magyarország már az '50-es évek óta a világ élvonalában jár az influenza elleni felkészülésben.

Takátsy Gyula ekkor fejlesztette ki a magyar oltóanyagot, majd a tömeges és gyors gyártástechnológia megteremtése is az ő nevéhez köthető. Egészen a '90-es évek közepéig az állam gyártotta az oltóanyagot, azóta a titokzatos Omninvest.

A Takátsy-módszer, a híres magyar recept azonban nem volt védett, az Omninvest szerződtette Takátsy tanítványát, Jankovics Istvánt. Így fordulhatott elő, hogy az Omninvest a régi recept továbbfejlesztésével gyártja az oltóanyagot, Jankovics pedig azóta visszaszerződött köztisztviselőnek, főosztályvezetői rangban.

A magáncég és a közszféra között más szálat is felfedezhetünk: az Omnivest-csoporthoz tartozó Medyag Kft. építette meg a járványügyi intézet laboratóriumát.

Az egész ügyben az a legfurcsább, hogy a járvány egyik napról a másikra úgy tűnt el, mintha sosem járt volna itt. Pedig éppenséggel lenne mit tudományos szinten elemezni, például azt, mi az oka annak, hogy nálunk nemzetközi szinten szokatlanul magas arányú a halálozás: a 2160 igazolt magyar sertésinfluenzás beteg közül 134, vagyis több mint hat százalék halt meg.

Aki szembeszállt a WHO-val

Ewa Kopacz lengyel egészségügyi miniszter saját szakértőivel is megvizsgáltatta a mexikói helyzetet, és rájött, hogy az ijedelem miatt eltúlozták a bajt. Lengyelország nem vásárolt oltóanyagot, mert gyanúsnak találták, hogy a gyártók az oltás mellékhatásaiért az államra hárították volna a felelősséget.

MI TÖRTÉNT?

Olaszország - A hatvanmilliós ország 24 millió vakcinát rendelt, de csak egymilliót adtak be belőle. Kétmilliót más országoknak értékesítettek, egymilliónak lejárt a felhasználhatósági ideje, ezért megsemmisítik, félmilliót elraktároznak, hátha lesz a járványnak második hulláma. Több mint húszmilliót nem vettek át, és ezért kártérítést fizetnek a gyártónak.

Egyesült Államok - A 300 milliós népességű ország kétszázmillió vakcinát gyártatott le, ennek 43 százalékát kidobják. Az egészségügyi tárca szóvivője szerint inkább érje néhány százmillió dolláros kár az államot, mint hogy felkészületlenül álljanak egy új vírussal szemben. A világ egyik legnagyobb vakcinaexportőr országa összességében aligha fizetett rá az ügyletre.

Magyarország - Több mint egymillió oltóanyag megy várhatóan veszendőbe. Eredetileg hatmillió vakcinát rendelt a kormány, de az első ütemben leszállított négymillió vakcina sem fogyott el, mivel csak 2,7 millió embert oltottak be. A vakcinák lejárati idejét meghosszabbították.

Franciaország - A 65 millió lakosú ország 95 millió adag oltóanyagot rendelt, de végül csak 50 milliót vett át, és márciusig 5,7 millió embert oltottak be. Franciaország az egyik legnagyobb európai vakcinagyártó, így túlrendelésük marketingszempontokat is szolgálhatott. Ezt is vizsgálja a szenátusuk, amely augusztusban készül el a jelentésével.

Heti Válasz - Élő Anita