Az autista gyermekek anyái lehet, hogy olyan ellenanyagot termeltek magzatuk agyszövete ellen a terhesség során, amely átjutott a magzatburkon, és az autizmushoz vezető elváltozásokért felelős – derül ki a Johns Hopkins Gyermekközpont kutatói által vezetett vizsgálatból, melynek eredményeiről a Journal of Neuroimmunology februári kiadása számol be.

Az autizmus számos agyi probléma képében jelentkezik, hibás szociális kapcsolatok, kommunikációs zavarok és ismétlődő viselkedések jellemzik. Az autizmussal diagnosztizált gyermekek 90 százalékában az okok ismeretlenek. Genetikai, anyagcsere- és környezeti tényezők játszhatnak szerepet kialakulásában, az Egyesült Államokban 150-ből egy gyermek érintett.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy az anyák immunrendszere egy újabb tényezőt vagy indítópontot jelenthet azok számára, akiknél már megvan a hajlam."- közölte Dr. Harvey Singer gyermekneurológus.

A kutatók szerint eredményeik hozzájárulnak az autizmus bonyolult természetének jobb megértéséhez.

Régebben egyes autista gyermekek szokatlan ellenanyag szintjeiből, és boncoláskor agyszöveti vizsgálatok során immun-rendellenességek kimutatásából vonták le a következtetést, hogy az immunrendszer is érintett a betegségben. Az ellenanyagokat (vagy antitesteket) a szervezet vírus- vagy baktériumfertőzés esetén termel, néha pedig véletlenül a saját szövetei ellen. Ugyanakkor az autisták többségénél nincs klinikai bizonyíték autoimmun betegség jelenlétére, emiatt gondoltak tehát a kutatók arra, hogy az anyából a magzatba jutó ellenanyagok befolyásolhatják közvetlenül a magzati agyat.

Hipotézisük leellenőrzésére a kutatócsoport az immunblottolás (más néven Western blot) technikáját alkalmazta, ahol a vérmintából nyert antitestekhez felnőtt és magzati agyszövetet adnak annak leellenőrzésére, hogy az antitestek felismerik-e és reagálnak-e az agy különböző fehérjéivel.

Az ellenanyag-agy kölcsönhatásokat 100 autista gyermekű anya , valamint 100 egészséges gyermekű anya mintáin hasonlították össze. A kutatók az ellenanyagok és az agy között vagy erősebb reaktivitást, vagy a reaktivitás több területét találták az autista gyermekű anyáktól nyert minták 40 százalékában. Ezen felül, az anyai ellenanyagok jelenlétét összefüggésbe hozták a fejlődés regressziójával a gyermekekben, amely az autizmusra jellemző fokozott éretlen viselkedés.

Míg az eredmények a magzati agyban található ellenanyagok és az autizmus közötti összefüggést sugallják, a kutatók hozzáteszik, hogy további vizsgálatokra van szükség, hogy mely bizonyos ellenanyagok lépnek valóban át a magzatburkon és okozhatnak agykárosodást a magzatban.

„Pusztán az a tény, hogy egy terhes anya antitesteket termel a magzat agya ellen, nem jelenti azt, hogy a gyermeke autista lesz."- magyarázta Dr. Singer. „Az autizmus egy összetett állapot és valószínűleg immunológiai, genetikai és környezeti tényezők közrejátszásával alakul ki."

A kutatók az anyai antitestek hatásait is tanulmányozzák vemhes egerekben. Korai eredményeik szerint az agy elleni antitestekkel kezelt egerek utódainál az autizmusra jellemző fejlődési és szociális viselkedészavarokat figyeltek meg.