A védőoltásokkal járó kockázatokról

Az oltás okozta potenciális károsodások eddig felismert, illetve jelenleg kutatott hatásmechanizmusai:

1.) Azonnali ún. anaphylaxiás reakció (szérumbetegség):

- Ma már rendkívül ritkán előforduló jelenség. A korszerű oltóanyagok elvétve okoznak ilyen reakciót, ezért leírásától eltekintenénk. Korábban azonban – főként, ha nem ismerték fel azonnal – gyakran vezetett súlyos, maradandó károsodáshoz, halálhoz.

2.) Fertőzések előidézése (felpasszálódással) illetve kioldással (trigger-

effektus):

- Egyes esetekben, ha az oltóanyagot gyengített, de élő vírusként adják (pl. Sabin-csepp), a legyengített vírus, a vadon élő (természetes fertőzéseket előidéző) vírushoz hasonlóan a széklettel ürül. Ebben az esetben további fertőzések alakulnak ki, amelyeknek előnyös hatása, hogy az így megfertőzöttek egy része ún. járulékos immunitásra tesz szert. Azonban ennek a folyamatnak az a veszélye, hogy az arra fogékony szervezetekben történő áthaladás során a vírus legéletképesebb egyedei szelektálódhatnak, és újra dominanciába kerülhetnek (ezt hívják felpasszálódásnak), és így visszanyerhetik a gyengítés előtti fertőzőképességüket. Ritka esetben betegséget okozhatnak a beoltott személyben, vagy a kiürített kórokozókkal a környezetükben élő meggyengült immunitással rendelkező személyek között.

Más esetekben a védőoltások beadásával az immunrendszer olyan mértékben megterhelődik, hogy ilyenkor könnyen léphetnek fel vagy váltódnak ki más betegségek. Ezeket nevezi a szakirodalom „provokált fertőzéseknek”, illetve „trigger-effektusnak”.

3.) Késői gén-károsodások miatt bekövetkező reakciók:

- Ez az egyik legnehezebben feltárható terület. Sok kutatás és ugyanennyi tudományos vita folyik e területen. Nincsenek egyértelmű bizonyítékok, sem pro, sem kontra. Ennek az írásnak sem célja, sem kompetenciája nincs arra nézve, hogy bármiféle állást foglaljon e vitákban. Fontos viszont, hogy az olvasó megismerhesse azokat a kérdéseket és potenciális lehetőségeket, amelyek a kutatókat is foglalkoztatják. Íme néhány a legismertebbek közül:

- A génkombináció okozta betegségek. Két idegen faj, sőt két eltérő fejlettségű faj között is létezik génszintű kommunikáció. Pl. baktérium-fürdőbe merített béka-izomszövetnél pár óra múlva kimutatható, hogy a még teljesen ép izomszövet génkódjába bejutottak a kórokozó géntöredékek. Nagyon nagy nagyítással megfigyelhető, amint az alacsonyabb és magasabb fejlettségű sejtek időnként kiválasztanak magukból géntöredékeket, illetve környezetükből felvesznek ilyeneket. Ez az egyébként természetes genetikai folyamat a fejlődést hivatott elősegíteni újabb és újabb mutációk kialakításának lehetőségével. Ezen elmélet szerint, az oltással bejuttatott kórokozó géntöredékek bizonyos esetekben ugyanilyen módon kombinálódnak a gazdaszervezet sejtjeivel. Ezek az ún. „alvóvírusokként” ezután évekig szunnyadhatnak tünet kiváltása nélkül. Bizonyos idő elteltével azonban – eddig ismeretlen okokból - egyes esetekben az immunrendszer felfigyel ezekre a „hibás” sejtekre és megtámadja azokat. Ilyenkor attól függően, hogy mely sejtekről van szó, az „önpusztítás” (autoimmun-reakció) különböző betegségeket eredményezhet, pl.:

- Szklerózis multiplex (SM) alakulhat ki, az agy egyes területein az idegeket szigetelő velős-hüvely „gén-szennyezettsége” és megtámadása esetén.

- Rheumatoid-arthritisz, az izületek érintettsége, I-es típusú cukorbetegség, a hasnyálmirigy inzulin-termelő szigetsejtjeinek megtámadottsága esetében.

- A csontbontó sejtek érintettsége esetében Paget-kór, amely egy súlyos, főként idősebb korban jelentkező csontrák-fajta. Ezek közül több esetben sikerült kimutatni megtámadott sejtekben oltóanyagból származó géntöredékeket.

4.) Az immunrendszer elállítódásából származó problémák:

Ma úgy tűnik, a védőoltások legáltalánosabb hatása az immunrendszer áthangolódásában jelentkezik. A születést követő hónapokban-években az újszülött szervezete, egy ún. „beállítódási” folyamaton megy keresztül. Hozzászokik a világhoz, megtanulja az élet fenntartásának alapvető folyamatait. Ennek során állítódik be, pl. az emésztése, teljes belső kémiai egyensúlya, hormonrendszere és természetesen immunrendszere is. Pl. a magas koleszterin tartalmú anyatej hónapokon át történő kizárólagos fogyasztása beállítja a májban a későbbi alacsony koleszterin-termelést és magas koleszterin-ürítés képességét. Az első életév végére kifejlődik a kisgyermek vér-agy-gátja, biztosítva ezzel az agynak járó kiemelt védelmet. Ugyanígy a környezetből érkező kórokozó-mennyiség hatására állítódik be az immunrendszer reakcióképessége, ébersége is. Érthető, hogy pl. a civilizált világ kárpitozott gyermekszobáiban felnövő gyermek immunrendszere nem ugyanúgy hangolódik be, mint mondjuk a dzsungelben, legyek, moszkitók közt felnövő társáé.

Az immunrendszer normális egyensúlyát két egymással ellentétesen működő sejtcsoport biztosítja. Az egyik serkenti, a másik nyugtatja annak reakcióit. Ezek aránya szabja majd meg az immunrendszer reakcióinak jellegét. A mai modern újszülött néhány naposan már nagyfokú immunterhelésnek van kitéve. Az első védőoltást Magyarországon az 5.-ik nap környékén kapják meg a kisbabák (BCG-oltás). Hogyan módosítja ez az immunrendszer beállítódását? Egy-egy fertőzés esetén, az immunrendszer teljes kapacitásának 5-8 %-át küldi harcba a szervezet a betolakodóval szemben. Életveszélyes fertőzések esetén ez az arány elérheti akár a 15 %-ot is. A védőoltást követően azonban - egyes vizsgálatok szerint - a szervezet immunrendszerének 30-70 %-át mobilizálja a bejuttatott kórokozó elleni harcra. Ebből sejthető, mekkora támadásként érzékeli az oltóanyagot a védekező-rendszer. A modern kisbabát tehát már élete első hetében erőteljes immunterhelés éri. Ezt később 1-2 havonta követ egy-egy újabb hasonló beavatkozás. Az immunrendszer tanulási időszakában adott ilyen jellegű és mértékű ingereknek, ki nem számítható hosszútávú hatásai vannak.

Napjaink népbetegsége az allergia. Allergia a porra, pollenre, élelmiszerre - szinte bármire. Az allergiás betegek immunrendszerének közös jellemzője, hogy „nyugtató” aktivitású sejtjeik kisebb számban vannak, a „serkentő” hatású immun-sejtekkel szemben. A védőoltások kisgyermekkorban történő alkalmazása és az allergiás megbetegedések nagyfokú terjedése között sok kutató szoros összefüggéseket vél felfedezni. Magyarországon az elmúlt 3 évben megduplázódott az allergiás megbetegedések száma.

5.) Egyéb autoimmun és neurológiai komplikációk:

Ezekben gyakorta még nem tisztázott a károsodás illetve a folyamat részletes mechanizmusa, de ide sorolhatók:

- Guillain Barré szindróma;

- lokális ideggyulladások;

- mozgáskoordinációs (ataxiás) zavarok;

- autizmus (az MMR oltással kapcsolatban);

- aszeptikus (nem fertőzés okozta) agyhártyagyulladás;

- agyi irritációra utaló, magas hangú, sivító sírás;

- rángógörcsös zavarok;

- megnövekedett trombózis készség (thrombocytopenia);

Fontos itt megjegyeznünk, hogy a fenti folyamatok nem kizárólag csak a védőoltások hatásaként léphetnek fel, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy egy-egy védőoltáshoz kapcsolódóan - statisztikailag megfigyelhető módon - megnő bizonyos megbetegedések száma.