Vírusos májgyulladás (Hepatitis B)

Okozója:

A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható.

A hepatitis B fertőzés történhet:

·         minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,

·         rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével,

·         kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő

·         tetoválás

·         fülcimpa vagy orr lyukasztása

·         akupunktúra

·         testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban), melyek a korokozó átvivőeszközeként szolgáltak

·         vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét.

Betegség:

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Különösen kockázatos területek:

Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.

Védőoltás:

Genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi-antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 6 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védettség életre szóló.

1999 óta, a 14 éves korúakat kötelező jelleggel és térítésmentesen hepatitis B elleni oltásban részesítik.

Szűrés: a véradókat és a várandós nőket szűrik hepatitis B vírus irányában.

Oltási reakció:

Nagyon ritkán fordul elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).

Ellenjavallat:

Hepatitis B vírushordozás.

Magyarországon 10 fertőző betegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek. Ezek a következők: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B.