Mind a klinikai gyógyszerhatásvizsgálatok, mind a megfigyelések alátámasztják, hogy az antidepresszánsok agresszív viselkedéseket válthatnak ki.

A szerzők a klinikai hatásvizsgálatok és bírósági perek anyagát tekintik át, ellenőrizendő ezt a feltevést. Az e tanulmányban felmutatott kapcsolat az antidepresszánsok és az agresszió, ill. erőszak közt arra mutat rá, hogy sokkal több adatot kéne gyűjteni e kérdésben, és a klinikai próbákban is megfelelően kéne kódolni (leírni, beazonosítani

A szerzők a klinikai hatásvizsgálatok és bírósági perek anyagát tekintik át, ellenőrizendő ezt a feltevést. Az e tanulmányban felmutatott kapcsolat az antidepresszánsok és az agresszió, ill. erőszak közt arra mutat rá, hogy sokkal több adatot kéne gyűjteni e kérdésben, és a klinikai próbákban is megfelelően kéne kódolni (leírni, beazonosítani: a gyógyszeripar kedvelt módszere az un. félrekódolás, vagyis a súlyos mellékhatások megtévesztő máshova sorolása – ford.) az ilyen típusú eseményeket, mellékhatásokat. A bíróságok valószínűleg egyre több ilyen esettel fognak találkozni, és nem mindig értik meg vagy fogadják el, hogy az erőszakhoz az antidepresszáns kezelés vezetet.

Bevezetés

1989-ben Joseph Wesbecker lelőtt 8 embert és megsebesített másik 12-öt, mielőtt önmagával is végzett volna munkahelyén. A mészárlás előtt Wesbecker négy héten át Prozacot szedett, és így a gyártó Ely Lillynek bírósági perben kellett tisztáznia a Prozacot (Mint később kiderült, hogy ne szülessen elmarasztaló ítélet, a cég lefizette a felpereseket, hogy elálljanak a pertől – ford.). Az ügyet letárgyalták és lezárták, de ennek kapcsán egy csomó, az antidepresszánsok okozta agitáltságról szóló gyógyszeripari dokumentum vált hozzáférhetővé. Számos ezt követő bírósági esetben felmerült a későbbiekben az antidepresszánsok erőszakossághoz vezető hatása.

A legtöbb gyógyszerhatóság az antidepresszánsok okozta agitáltság kapcsán elsősorban az öngyilkossági veszélyre hívta fel a figyelmet, de a kanadai gyógyszerhatóság figyelmeztet a mások elleni erőszak lehetőségére is. Az USA gyógyszerhatósága 2004-ben kiadott figyelmeztetése szerint az antidepresszánsok „szorongást, agitáltságot, pánikrohamokat, álmatlanságot, ingerlékenységet, ellenségességet, agresszivitást, robbanékonyságot, erős nyughatatlanságot (akathisiát), mániát” okozhatnak. A veszélyre való ráébredés ellenére kevés adat érhető el az antidepresszánsok erőszakosságot kiváltó hatásairól.

Ez a tanulmány elsősorban a Seroxat (más néven Paroxat) kapcsán vizsgálja a kérdést, mert ezek az adatok hozzáférhetőek.

Az adatok forrása:

A GlaxoSmithKline adatokat nyújtott be az angol gyógyszerbiztonsági hatóságnak a Seroxat/Paroxat kapcsán, de a Zoloftról is érkeztek adatok.

További adatok származnak a Seroxatról és a Prozacról az angol Drug Safety Research Unit gyógyszerfelírást követő mellékhatás figyelő rendszeréből .

A szerzők olyan bírósági eseteket is felhasználtak, melyekben szakértőként vettek részt.

Végül forrásként használtak 1374 e-mailt, amelyet a nézők küldtek egy Seroxatról szóló 2002-es BBC-adás közben.

A tények összefoglalása:

Ellenségességnek az alábbiakban gyilkosságot, gyilkossági vágyat, gyilkossági fantáziát kódoltak, de gyilkosság a vizsgálatokban nem történt.

A gyógyszerhatóság adatainak összegzéséből az derül ki, hogy a Seroxat szedése és elhagyása során a 9219 beteg 0.65%-nál jelentkezett ellenségesség, erőszakosság. Ez az arány kényszerbetegséggel kezelt fiatalok esetén azonban ennek a 17-szerese volt!

Egy másik adatforrás 11,491 beteg adatára vonatkozik, itt 0.38%-ban (44 esetben) fordult elő ellenségesség. Egy újabb adatcsoportban 2418 betegnél 0.66%-ban (16 esetben9 fordult elő ellenségesség.

Végül egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban a 271 Seroxatot szedő ember közt 1.1%-ban fordult elő ellenségesség, míg a 138 placebót szedők közt egyetlen esetben sem.

A Pfizer a Zoloftról szolgáltatott adatokat, 189 Zoloftot szedő fiatalból 8 esett ki a vizsgálatból agitáltság, agresszivitás miatt, míg a placebocsoportban egy ilyen eset sem történt. Ha a gyógyszerelhagyás idején keletkezett ilyen eseteket is számoljuk, 15 eset volt, a placebocsoport kettő esetével szemben, vagyis 7.3-szor nagyobb eséllyel alakul ki agresszivitás Zoloft szedése alatt.

Egy másik csoportban 92 betegből 10 esett ki agitáltság, agresszió, szorongás és emocionális labilitás miatt, míg a placebocsoportból kóros izgatottság miatt egy személy sem maradt ki. A kockázat tehát tízszeres.

A Wyeth egy Effectin vizsgálatról nyújtott be adatokat, a gyerekek kétszerese, 2% esett ki agresszivitás és ellenségesség miatt a gyógyszert szedő csoportból.

2003-ig az MHRA-nak (angol gyógyszerhatóság) 121 agresszív reakciót jeleztek, de ez a szám 2006 januárra már 211 volt. Meg kell jegyezni, hogy becslések szerint az orvosok 1-10%-át jelentik csak az eseteknek, tehát 10-100-szoros számmal kell számolni.

A receptfelírás utáni követésből származó adatok szerint a Seroxat esetében 36 agresszív cselekmény, 19 erőszakos támadás és 1 gyilkosság történt, míg a Prozac esetében 48 erőszakos cselekmény, 12 erőszakos támadás következett be gyógyszerhatásra.

A szerzők kilenc bírósági esetet is ismertetnek a mellékletben, melyeknél szakértők voltak a perben. Nyolc esetben a gyógyszert szedő volt a vádlott, egy esetben a gyógyszert szedő végzett családjával és önmagával is, itt az életben maradt vej perelte be a SmithKline Beecham-et.

A BBC-nek küldött 1374 e-mail elemzéséből kiderül, hogy a Seroxat szedésének dózisfüggő következménye az erőszakos cselekmények, önsértés, és érzelmi viharok. A levelek oknélküli erőszakos cselekményekről számoltak be.

Az erőszakos események a gyógyszerszedés megkezdéséhez, vagy az adag megváltoztatásához (növelés, csökkentés) kapcsolódtak.

Megbeszélés:

Az antidepresszáns indukálta erőszakosságról:

Jól ismert az antidepresszánsok által okozott fokozott öngyilkossági késztetés. Ezt azzal szokták magyarázni, hogy az energiátlan depresszióst kezdetben aktiválja a szer, és ezért lesz öngyilkos. Ez azonban nem helytálló magyarázat, mert nem értelmezi a jelenséget az egészséges önkénteseknél, akiknél gyógyszerhatásra ugyanúgy megfigyelhető az öngyilkossági késztetés.

Az erőszakhoz más vezet, mégpedig az antidepresszánsok hatására kialakuló akathisia (kóros nyugtalanság), mánia (felhangoltság), érzelmi gátlástalanság és az érzelmi kiégettség.

Akathisia:

Az akathisia leírása az ’50-es évekből származik: fokozott feszültség, nyugtalanság, álmatlanság, és nagyon rossz közérzet.
Egy kezelésleírás: ”A kezelés első napján erős szorongás, sírás jelentkezett, majd a második nap szörnyen érezte magát, és éjszaka olyan pánik tört rá, hogy abba kellett hagyni gyógyszerelését”.

Egy másik leírás: „Az első néhány adag gyakran szorongóvá és aggodalmaskodóvá tette őket. Arról számoltak be, hogy idegenség érzésük alakult ki, amit úgy fejeztek ki, hogy ’nem érzem magamat’, vagy hogy ’Félek a szokatlan késztetéseimtől’.”

Az ilyen eseményeket a klinikai gyógyszervizsgálatokban ritkán kódolják akathisiának (ami valójában volna- ford.), hanem izgatottságnak, mozgékonyságnak, érzelmi labilitásnak. Pedig erős bizonyítékaink vannak arra, hogy az akathisia okozza az öngyilkossági és erőszakos késztetéseket. Az akathisia kapcsolata az erőszakossággal, beleértve a gyilkosságot is, jól ismert az antipszichotikumokkal történő kezelések során. (Újabb elterjedt „divat” a bipolárisnak diagnosztizált betegek antipszichotikummal való kezelése, lásd. Zyprexa cikk a szájton –ford.)
Nyilvánvaló tény, hogy az SSRI-okkal folyó klinikai vizsgálatokban ezek a szerek agitáltságot (akathisia, agitáltság, nyugtalanság rokon állapotok ford.) hozhatnak létre.
A gyógyszervizsgálatokban az SSRI-al kezelt betegek 5%-a esik ki a vizsgálatokból, szemben a placebocsoport 0.5%-val. (A kockázat tehát tízszeres, minden huszadik SSRI-al kezelt betegnél előáll. –ford.)
A jelenleg hatályban lévő gyógyszerhatósági figyelmeztetések szerint az SSRI-ok agitáltságot és akathisiát okozhatnak, amely öngyilkossághoz vezethet. Az amerikai hatóság figyelmeztetése nem csak depressziós betegekre, hanem bármilyen más okból (pl. szorongás, dohányzásról való leszokás, premenstruális szindróma) SSRI-al kezeltekre is. A kanadai ezt kiegészíti az erőszakosság kockázatával is.

Emocionális tompaság:

Egy másik mechanizmus, amely hozzájárulhat az ellenséges cselekményekhez, a kezelés hatására kialakuló érzelmi tompaság. 1990 óta számos vizsgálat talált kapcsolatot az SSRI szedés és az érzelmi tompaság, közöny vagy motiválatlanság szindróma között. Ezt egy vizsgálatban „kémiai lobotómiának” (a homloklebenyt az agy többi részével összekötő rostok átvágása; a ’40-’50 években kedvelt pszichiátriai kezelés volt az USA-ban -ford.) nevezték. A klinikai gyakorlatban meglehetősen gyakran lehet olyan emberekkel találkozni, akik teljes érdektelenségről számolnak be. Amitől régen szorongtak, már nem számít. A gyógyszervizsgálatokban ezt a jelenséget nem vizsgálják, így nem tudni, milyen gyakori SSRI szedésre.

Mánia és pszichózis

Az SSRI okozta mánia vagy pszichózis szintén egy lehetséges mechanizmusa az ellenségesség megjelenésének. A gyógyszerszedés abbahagyásával gyakran abbamarad, ám előfordul, hogy utána is sokáig tart. Újabb elemzések szerint a pszichotikus állapot miatti kórházi felvételek 8%-át SSRI-ok szedése idézi elő. A pszichotikus epizód vagy parancs hallucináció (a beteg utasításokat hall) szoros kapcsolatot mutat agresszív és ellenséges, vagy öngyilkos cselekményekkel. A legtöbb SSRI gyógyszerleírás elismeri a gyógyszer mániát okozó tulajdonságát..

(A neurológiában frontális szindrómának nevezik a homloklebeny sérülésének következményét. Ez alapvetően vagy egy mániás, gátolatlan viselkedés, vagy érzelmi tompaság lehet. Az SSRI kezelés következtében fellépő két tünetcsoport tehát összefügg, mindkettő a homloklebeny működési zavarára utal. Lásd még vonatkozó cikket a szájton. – ford.)

Alvajárás:

Ez egy újabb lehetséges mechanizmus lehet az SSRI és az erőszakosság, ellenségesség között. (lásd. Még SSRI és alvás alatti tévcselekmények cikk –ford.). Számos beszámolót ismerünk, melyben a korábban alvajárást soha nem mutató személyek Seroxat hatására alvajárókká váltak. Alvajárást más SSRI-ok kapcsán is leírtak. Az angol MHRA 2006-os jelentésében az Imovan (altató- ford.) 13 alvajárásos esete után a Seroxat következett a maga 12 alvajárós esetével. A tizenhét, alvajárással kapcsolatba hozott gyógyszer közül nyolc antidepresszáns. Ebben a jelentésben szerepel még 206 rémálmodás is a Seroxat hatására. A rémálmokkal kapcsolatba hozott 10 gyógyszer közül hat antidepresszáns. Mivel az orvosok a mellékhatások 1-10%-át jelentik csak, a Seroxat ilyen hatása sokkal gyakoribb kell legyen.

Mit újat ad elemzésünk a korábbi beszámolókhoz?

A gyógyszervizsgálatokból kiderül, hogy az SSRI-ok fokozzák az agresszivitást, és az egészségesekkel lefolytatott vizsgálatok cáfolják, hogy ez csak „betegeknél” fordul elő.

Jelen elemzés értéke, hogy az adatok, bár egészen különböző forrásokból származnak, egy irányba mutatnak. Elemzésünk gyengéje, hogy kevés hozzáférhető forrás van.

Esetismertetések

1. eset

DS 60 éves férfi, már korábban is kezelték Prozackal, amire igen heves izgalmi és hallucinatórikus tünetekkel reagált. Nyolc ével később Seroxatot adott neki új orvosa. Kettő szem bevétele után a férfi lelőtte lányát, feleségét és kilenchónapos unokáját, majd önmagával is végzett. Veje pert kezdeményezett. Az ítélet szerint a Seroxat 80%-ban felelős volt a férfi tettéért. A szakértők szerint a cselekményt akathisia vagy pszichózis hatására követte el a férfi. Ezekkel az állapotokkal az a baj, hogy amikor a személy átéli, nincs tudatában, hogy csupán egy gyógyszerhatással áll szemben, hanem valóságosnak éli meg élményeit.

2. eset

NH 18 éves volt, amikor családorvosa Seroxatot rendelt neki nagymamája halála miatt. A lány napokon belul kórosan aluszékonnyá, agitálttá és emocionálisan labillá vált. Egy csomó vita és előzmény nélkül agresszió jelent meg részéről. Nyolc hét után a szülők aggódni kezdtek, mire a családorvos felemelte a gyógyszeradagot. A lány hamarosan egy szórakozóhelyen megtámadott valakit. Ezt követően a gyógyszeradagját visszacsökkentették. Viselkedése továbbra is kiszámíthatatlan maradt, gátlástalan volt és legalább egy öngyilkossági kísérletet követett el. A kezelés harmadik hónapja után a gyógyszert elhagyta, komoly megvonási tünetek jelentkeztek.

A bíróság elítélte ügyeiért, de az ítélet kimondta: mindez nem történt volna meg, ha nem szedi a Seroxatot. A szakértő akathisiát állapított meg.

3. eset

DH 74 éves férfi, Zoloftot kapott, amelyre igen rosszul reagált, mire abbahagyta a szedését. Később egy helyettesítő orvos ismét Zoloftot írt fel neki, s mivel a beteg éjszaka nagyon rosszul volt, bevett még négy szemet. Következő reggel a konyhában megfojtotta feleségét. Ezután kocsiba szállt, hogy megölje magát, de végül a rendőrségre ment és feladta magát. A bíróság megállapította, hogy a gyilkosság nem történt volna meg a Zoloft nélkül.

4. eset

MB 33 éves asszony két gyermekkel. Családorvos Seroxatot írt fel neki, melyet hamarosan növelt adagban rendelte. Az asszony agitálttá vált, erre átváltottak Effectinre. A kezelés során egyre agitáltabbá vált, de az orvos ezt nem kapcsolta össze a gyógyszerszedéssel. Az asszony úgy döntött, megöli gyermekeit és önmagát. A gyerekeket beültette a kocsiba, majd bevezette egy csővel a kipufogó gázt a kocsi légterébe, majd ő is beült. Kétszer próbálta meg végrehajtani tettét, majd jobb belátásra térve, értesítette a rendőrséget és a gyámhatóságot. A vád gyilkossági kísérlet volt, de a bíróság felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, mivel az Effectint meghatározónak találták tette elkövetésében.

5. eset

AT 17 éves lány bébiszitterkedett, amikor családorvosa megjegyezte, hogy az utóbbi két évben „rosszul néz ki” és Prozacot írt neki. Három héttel később kirabolt egy 14 éves fiút, elvéve tőle telefonját és óráját. Két napő múlva ellopott egy másik telefont. A pszichiáter feljegyzése szerint a lánynak öngyilkossági gondolatai voltak, és a kezdeti javulás után a Prozac hatása eltűnt. A pszichiáter tehát javasolta a Prozac emelését. Az emelést követő napon a lány újabb rablást követett el, majd 5 nappal később támadó fegyverrel követett el rablást.

A lány korában soha nem követett el semmiféle bűncselekményt. Első bűncselekményeit 17 napi Prozac szedés után követte el. Ez idő alatt impulzívnak és érzelemmentesnek (közönyösnek) látszott. Következő bűntetteit a Prozac emelése után követte el. A bíróság ennek ellenére három évre elítélte.

6. eset

MC 17 évesen kezdett szociális ivásba, majd különféle drogokkal élt, melyeket aztán elhagyott. Hét évvel később Seroxatot írtak fel neki. Az első két hónapban annyira reszketett a keze ettől, hogy nem tudott kilöttyentés nélkül felemelni egy pohár tejet. Ezenfelül folyamatos hányingere volt, súlyos fejfájás gyötörte. Ha kihagyott egy szem gyógyszert, legszívesebben egész napra elbújt volna mindenki elől, fokozódtak tünetei, így megértette, hogy nem szabad abbahagynia a gyógyszerszedést. Családorvosa emelte a Seroxat adagot, és nyugtatót is írt mellé.

Ekkorra már elhidegült partnerétől, akitől volt egy 18 hónapos kislánya. Közös sörözgetés, majd vita után külön feküdtek le, MC bevett több altatót is. Az éjszaka közepén vértől áztatva jelent meg a rendőrségen, karjában gyermekével. A rendőrség élettársát halva találta több késszúrással testéáben. Az altató és a Seroxat együttesen tudatzavart okozott, ám ezt a bíróság nem fogadta el.

7. eset.

JB 66 éves házas férfi. Különféle panaszokkal már kezelték, házassága sem volt tökéletes, de erőszakos soha nem volt. Új orvosa Prozacot írt fel neki. Négy hét múlva gyanúsítgatni kezdte feleségét, majd hűtlenséggel vádolta. A feleség figyelmeztette a pszichiátert és eldugta otthon a puskát. JB barátja később elmondta, hogy a máskor nyugodt és szelíd férfi feszültté és gyanakvóvá vált. Kérte a puskát, hogy meg tudja védeni magát, és előadott egy ellene történt támadást, ami sikerrel megúszott. Félni kezdett, hogy megmérgezik ételét, italát, és csapdától tartott, amikor meglátogatta anyja sírját. Két hónapi Prozac szedés hatására téveszméi keletkeztek, attól tartott felesége megtámadja, megmérgezi. A pszichiátert barátok és rokonok figyelmeztették több ízben, de az a kezelésen nem változtatott. Egy nap vérrel borítottan jelent meg, közölte, hogy felesége megtámadta őt. Otthonában feleségét 200 szúrt sebbel holtan találták. A bíróság elmebetegség miatt felmentette a gyilkosság vádja alól. Mivel a Prozacot a védelem nem hozta fel, ezért ítéletben nem mondták ki, hogy a Prozac okozta az pszichózist, pedig ez nyilvánvaló.

8. eset

LD 31 éves elvált asszony 3 éves ikrekkel. Egy magazinban olvasott a „pánik betegségről” és úgy vélte, neki is az van. Bejelentkezett orvosánál, e mivel időpontot nem kapott, a nővér adott neki egy ajándék Zoloftot plusz Xanaxot. A gyógyszereket szedve a pánik megszűnt, helyette viszont fokozódó feszültség, nyugtalanság, agitáltság jelentkezett, amely egyre fokozódott, ahogy a következő doboznál már duplájára emelték a Zoloft adagját. Nyugtatási célból egyre többet ivott, és felmerült az öngyilkosság gondolata is. Egy nap a wc-ben találta magát, amint apja pisztolyát önmagára szegezi. Ijedtében jelentkezett az orvosnál, de megint a nővérnél kötött ki. A nővér a Zoloft helyett most Seroxatot adott neki.

LD agitáltsága és öngyilkossági gondolatai tovább súlyosbodtak. Erre önként felemelte duplájára az adagját, hátha ez segít. Aztán úgy látta, nincs jövőjük, és mindkét gyermekét főbe lőtte, majd nagy adag gyógyszert vett be. Mély álomban találták meg két halott gyermekével.

Az ügyész meggyőzte az esküdteket, hogy nem a gyógyszerek okozták a tragédiát, a nőt életfogytiglanra ítélték.

9. eset

CP 12 éves fiú, rossz szociális környezettel. Ennek ellenére nem volt rá semmiféle panasz. Egy nap, apjával való vita után hat napra egy „viselkedés központba” került, ahol Seroxattal kezdték kezelni, és a nagyszülőkre bízták a nevelését. Amikor a Seroxat elfogyott, elvitték a családorvoshoz, aki átállította Zoloftra. A gyilkosság előtti napon a Zoloft adagot duplájára emelték. (Sem a Zoloft, sem a Seroxat nem engedélyezett gyermekeknél való alkalmazásra. Súlyos hiba a gyógyszerek hirtelen váltása is. –ford.)

A Zoloft szedésének kezdettétől számos agresszív cselekményről számolt be környezete. AS gyilkosság napján nagyszülei nem engedték fel az iskola buszra, mert előző nap ott megtámadott valakit. Este még elment velük a kórusba, ahol a nagyszülők énekeltek. A nagyszülők megmondták neki, hogy visszakerül apjához, ha folytatja agresszív cselekményeit. Később a fiú azt vallotta, hogy aznap éjjel egy hang azt mondta neki: öld meg őket. Ezt egyfajta visszhangnak hallotta a fejében, amely azt mond, ölj, ölj, ölj. Korábban sosem gondolta, hogy bántsa nagyszüleit, de most ez a hang a fejében annyira zavarta, hogy felkelt éjszaka. Lelőtte nagyszüleit, majd felgyújtotta a házat. Aztán felült egy járműre, és céltalanul kocsikázott. Az egész álomszerű volt számára. Mikor letartoztatták, nem tudta, megtörtént-e mindaz, amit tett. Független szakértő gyógyszer okozta mániát és pszichózist állapított meg. A fiút 30 évre ítélték.

Daniel Pieper bíró a következőket mondta: Úgy tűnik, az egész egészségügyi rendszer fejreáll, ha nem bízzunk abban a gyógyszerben, amit az orvos felír. De ez a szer súlyos következményekkel járhat, ha olyan hatásai vannak, melyeket nem ismerünk. Van ebben valami erősen nyugtalanító.

Forrás:  http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/agresszio-eroszak-antidepresszans.htm