Tony Blair volt brit miniszterelnökre 2002-ben komoly politikai nyomás nehezedett, hogy mondja meg nyíltan, akkor húsz hónapos kisfia, Leo megkapta-e az MMR-oltást. A kivédendő betegségek latin neve (morbilli - kanyaró, mumpsz - fültőmirigy-gyulladás, rubeóla - rózsahimlő) alapján elnevezett vakcináról 1998-ban indított szakmai vitát dr. Andrew Wakefield (Royal Free Hospital, London), amikor felvetette, hogy szerepe lehet az autizmus kialakulásában. Londonban az ezredfordulót követő években pánikká dagadt a disputa, amelynek következtében csak a gyerekek 74 százaléka kapta meg az első, megalapozó MMR-oltást. Ezután a főváros több kerületében megnőtt a kanyarós betegek száma, az orvosok járvány kitörésétől tartottak. A miniszterelnök negyedik gyermekéről pár nap után kiderült, hogy ha megfázása miatt késve is, de megkapta a második, úgynevezett emlékeztető MMR-oltást, ám ennek legfeljebb politikai hozadéka volt. Az oltások mellőzésével tovább csökkent az immunizált gyerekek száma, és a kanyaró Anglián kívül más fejlett országokba is visszatért - például Ausztriába -, ahol épp a közelmúltban okozott gondokat a foci-Eb szervezőinek.

A védőoltások kérdésköre sokáig a védőnőkre és a gyermekorvosokra tartozó témaként élt a köztudatban. Az orvostársadalom csak Wakefield felvetése után szentelt neki nagyobb figyelmet, jogi körökben pedig talán az idén várható változás az amerikai kormány nemrég hozott ítélete kapcsán. Kárpótlást ítéltek meg egy házaspárnak, akik azt állítják, hogy a kislányuk a 2000-ben kapott védőoltás miatt lett autista.

A döntés nem foglalkozik orvosszakmai kérdésekkel, nem foglal állást arról, hogy az oltás okozta-e az autizmust. A jogászok csupán arra jutottak, hogy az oltás súlyosbította a kislány már korábban fennálló sejtszintű rendellenességét, ami autizmusra jellemző tünetekkel járó agykárosodáshoz vezetett. A védőoltások ellenzői boldogok, a szakértők szerint viszont nem világos, miért jár a kártérítés. Évtizedes kutatások sem tudták igazolni, hogy kapcsolat lenne a védőoltások és az autizmus között, és a kislány kórtörténetében sincs semmi olyasmi, ami cáfolhatná a felgyűlt tudományos bizonyítékokat. A legnagyobb baj az, hogy a döntés tovább mélyítheti a közvélemény védőoltások iránti bizalmatlanságát.