Az MMR oltás mellékhatásai és újraoltásának vészélyei

önpusztító agresszív autoimmun folyamatok

Az MMR oltás mellékhatásai közül Dr. Martin Hirte: Védőoltások  pro és
kontra (Medicina Humana, 2005 november, Budapest) című könyvében az autizmusról ezt írja: Az autizmus gyógyíthatatlan, mélyreható emocionális és lelki fejlődési rendellenesség, mely már az első három évben megmutatkozik. A gyerekek önmagukba zárkóznak és kényszeres, vagy különös viselkedési mód alakul ki náluk. Az elmúlt évtizedekben eddig még tisztázatlan okokból az autizmus robbanásszerűen elterjedt. A híres amerikai autizmus szakértő, B. Rimland szerint egy világszerte terjedő járványról van szó azóta, hogy a 80-as évek közepétől egyre inkább megnőtt a 2-5 komponenst tartalmazó kombinált oltások száma (Rimland 1997), más oltások - többek között az MMR - bevezetésével egyidejűleg. Kaliforniában 1987 és 2002 között az autizmusos megbetegedések száma meghatszorozódott (DDS 2003).

Már a 90-es években Nagy-Britanniában autista gyerekek szüleiben felmerült a gyanú, hogy az MMR oltásnak lehet valami köze az autizmushoz. 1998-ban A. J. Wakefield a Lancet nevű folyóiratban leírta tizenegy autizmusban és idült bélgyulladásban szenvedő gyerek esetét, akiknél a betegség és az MMR oltás közötti összefüggés logikusnak tűnik (Wakefield1998). A kórképet a szerző "autista enterocolitis"-nek, autizmussal társuló vastagbél gyulladásnak nevezte el. "A gyerekeknél idült enterocolitist fedeztünk fel, amely összefüggeni látszik a neuropszichiátriai funkciózavarokkal. A legtöbb esetben a tünetek a morbilli –mumpsz - rubeola oltások után jelentkeznek. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ellenőrizzük a fenti szindróma és az oltás közötti lehetséges kapcsolatot." (Wakefield, 2000).

Wakefield elmélete szerint az MMR oltás következtében kölcsönhatás jöhet létre az oltó vírusok és az immunrendszer között, ami idült, autoagresszív gyulladásos folyamatot indít be. A bélgyulladás és az autizmus közötti összefüggést azzal magyarázta, hogy a gyulladásban lévő bél nem képes többé ellátni "sorompó"szerepét, azaz nem ismeri fel a táplálékban található méreganyagokat, pl.a morfinszerű fehérjéket. Így ezek az anyagok a vérkeringésbe kerülve károsíthatják a központi idegrendszert (Wakefield, 2002). Az MMR-oltás és az "autista enterocolitis" közötti összefüggés bizonyítására Wakefield több esetet sorolt fel, amelyeknél az MMR oltás megismétlésének hatására krízisszerűen tovább rosszabbodtak az idegrendszeri és pszichiátriai zavarok.

Autista gyerekek családjában valójában sokkal gyakoribbak az autoimmun megbetegedések, mint az átlagos népesség körében. Ez arra enged következtetni, hogy "az autizmus kialakulásában az immunrendszer funkciózavara, ehhez társuló környezeti faktorokkal együtt játszik szerepet" (Comi 1999). Autista gyerekek esetében gyakran szokatlan laboreredményeket kapunk: kanyaró oltó vírusok részeit és MMR vakcina elleni atípusos antitesteket a bélfalban (Singh 1997 és 2003, Uhlmann 2002), rendkívül magas kanyaró elleni antitesteket a vérben ("hyperimmune response") és kanyaró oltóvírusok genetikai anyagát az agyvízben (Sandall 2003, Bradstreet 2004), illetve egyes vérsejtekben (Kawashima 2000). A vírusrészecskék előfordulása a különböző szervekben azt bizonyítja, hogy a vírus az oltás után tovább szaporodik. Singh, aki ezt a különös jelenséget felfedezte, egy amerikai mikrobiológus-konferencián kifejtette: "Az itt bemutatott legújabb eredmények fényében azt feltételezzük, hogy az MMR oltás számos autista megbetegedés esetében autoimmun reakciót idézett elő, mégpedig atipusos kanyarófertőzésen keresztül, amelynél nem jelennek meg a kanyaróra jellemző bőrkiütések, hanem az immunizáció idegrendszeri tüneteket idéz elő. „(Yazbak 2003).

Az amerikai bejelentőrendszer (VAERS) szerint az autizmus kockázata különösen nagy a kanyaró elleni védőoltásban részesített gyerekek között (Geier 2004). Japán kutatók is hasonló összefüggésről számoltak be (Takahashi 2003). Már korában viták folytak arról, hogy a korai gyerekkorban egyszerre lezajló vírusos fertőzések, - pl. kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő - az autizmus előidézői lehetnek (Deykin 1979). Régen a vadvírusok okozta effajta betegségkombináció igen ritka volt, ma azonban annál gyakoribbak az élő vírusokat tartalmazó kombinált oltások, és talán - statisztikai szempontból nézve - ezáltal válnak láthatóvá az autizmus kiváltó okaként. "További kutatási erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy egy biztonságosabb kanyaró elleni vakcinát tudjunk előállítani" (Geier 2004).

Wakefield közleménye feje tetejére állította a vakcina-lobbyt. Az oltóanyaggyártó nagyvállalatok jogászai óriási nyomással próbálták megakadályozni a szóban forgó gyerekek ügyének további kivizsgálását (Sandall 2003). Wakefieldet, az igen eredményes tudóst, aki több mint 70 cikket közölt tekintélyes orvosi szaklapokban, nagy nyomás alá helyezték, s végül arra kényszerítették, hogy nyújtsa be lemondását munkahelyén, a Royal Free Hospital Medical School-ban, amit végül 2001 decemberében megtett. Cáfoló hangvételű cikkek özönével próbálták megkérdőjelezni az összefüggést az oltás és az autizmus között. Tessék-lássék összedobott statisztikai adatokat vetettek be - mindenekelőtt H. Peltola (1998) és B. Taylor (1999). Peltola munkáját, melyet a Merck nevű gyógyszergyártó cég szponzorált, az a súlyos módszertani hiba jellemzi, hogy csak azokat a gyerekeket vonták be a vizsgálatokba, akiknél az MMR oltást követő három hétben léptek fel a szövődmények. Taylor kutatását a brit Egészségügyi Minisztérium finanszírozta, mely igencsak érdekelt az MMR oltási kampány folytatásában. Ez a tanulmány sem mentes súlyos metodikai hibáktól (Yazbak 2003). Többek között nem vesz tudomást azokról az autista gyerekekről, akiket 15 hónapos koruk után oltottak (Sandall 2003). Mindkét tanulmányt számos a Lancet-hez benyújtott olvasói levél kritizálta meg, sőt Londonban a Royal Statistical Society egyik vitáján is kifogásolták a leírtakat. Számos további kiadvány látott napvilágot, melyek visszautasítják a kanyaró elleni oltás (vagy az MMR oltás)és az autizmus közötti összefüggést.

A brit kormány 1998 és 2003 között több pénzt költött Wakefield tanulmányának megcáfolására, mint magára az autizmus-kutatásra (Yazbak 2003). A legátfogóbb vizsgálat Dániában zajlott 500.000 gyerek kórlapjának segítségével (Madsen 2002). Azonban statisztikai szempontból egyik kutatás sem releváns, mivel egyik sem hasonlította össze a beoltott és a beoltatlan gyerekeket. Így Honda (2005) ez év elején közzétett, statisztikai adatokat értékelő tanulmányának is az volt a végkövetkeztetése, hogy az MMR oltás és az autizmus között nem áll fenn bizonyítható összefüggés. Ezen tanulmánynak is több alapvető gyenge pontja van (Wakefield 2005).

Néhány tudós esetében, akik az autizmus és az MMR oltás közötti összefüggést cáfoló tanulmányokat publikáltak, bizonyítható volt az oltóanyaggyártó nagyvállalatoktól való függőség és a fontos adatok manipulálása. Végül is sok pénz a tét, és nemkevésbé a lakosság általános oltási javaslatokba vetett bizalma. A dán tanulmány szerzőinek esetében például óriási érdekkonfliktus áll fenn, mivel a Staten Serum Institute nemcsak a CDC dán megfelelője  és partnere, hanem az ország legnagyobb oltóanyag-előállítója is. Itt olyan helyzettel állunk szemben, amelyben a "tanulmányok"szerzői vélhetően minden betűt úgy hoznak nyilvánosságra, hogy ez által megtartsák az állásukat"(Bernard 2004).

A legfontosabb tanulmányokban fellelhető módszertani hiányosságokról, és érdekütközésekről részletesen olvashatunk Yazbaknál (2003) D.Weldon az Institute of Medicine előtt tett állásfoglalásában részletesen rámutatott arra, hogy mekkora nyomás nehezedik a tudósokra, és hogy az adatok ügyes összeválogatásával a kívánt eredményeket lehet elérni (Weldon,2003).
Még egy szakember számára sem könnyű eldönteni, hogy ebben a vitában kinek az oldalán állnak a tények, és ki az, aki tudatosan vagy akaratlanul
manipulálja azokat. Minél többet foglalkozik az ember ezzel a témával, annál erősebb lesz benne a kétkedés és a bizalmatlanság.

Egy jelentésében - az ugyancsak érdekeltség vezérelte - amerikai Institute of Medicine az alábbi konklúziót vonja le: "A Bizottság végkövetkeztetése szerint a bizonyítékok az autizmus és az MMR oltás közötti ok-okozati összefüggés ellen szólnak, legalábbis a lakosság egészét tekintve. A Bizottság ennek ellenére megállapítja, hogy nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy gyerekek igen kis százalékánál az MMR oltás hozzájárult az autista tünetek megjelenéséhez, mivel epidemiológiai bizonyítással nem lehetséges elég pontosan felmérni az MMR oltás ritka mellékhatásait. (IOM 2001). Az Institute of Medicine 2004. februárjában autizmus témájában tartott meghallgatására több olyan kutatócsoportot hívott meg, melyek igen komoly érveket hoztak fel az autizmusnak mint oltási szövődménynek a megerősítésére, mint például Dr.Bradstreetet: "Kielégítő támpontokat tudtunk feltárni a thiomersal, ill.az MMR oltás és az idegrendszeri fejlődési zavarok közötti összefüggések igazolására" (Bradstreet 2004).

Az autizmusra - mint oltási mellékhatásra - irányuló kutatások nyilvánvalóan még gyerekcipőben járnak. Az az állítás, miszerint a probléma állítólagosan lekerült a napirendről, - ahogy azt a gyógyszergyártó vállalatok németnyelvű levélkéi és brosúrái, valamint a STIKO publikálásai diadalmasan hirdették -teljesen tarthatatlan. A viták jelenlegi állása inkább az, hogy a világszerte egyre terjedő autizmus feltehetően nem egyedül a kanyaró elleni oltás bevezetésétôl függ, viszont valószínű,hogy az autizmus és az idült bélgyulladás valós oltási károsodásnak tekinthető. Az autista megbetegedések járványszerű előfordulása végül is a genetikai hajlam és a környezeti befolyások - mint a védőoltások - összejátszásán is alapulhatnak.

A híres kanadai epidemiológus, Walter Spitzer egy nemzetközi kutatócsoporttal az autizmus előfordulásával kapcsolatos vizsgálatokat folytat 8 olyan országban, amelyekben a gyerekek részben be lettek oltva MMR oltással, részben pedig nem. Érdekes módon nem találtak olyan szponzort, amely a kutatásokat anyagilag támogatta volna. Spitzer, aki önmagát oltáspártinak nevezi, sőt bevallottan a GlaxoSmithKline oltóanyaggyártó részvényese, valószínűnek tartja az összefüggést az oltás és az autizmus között. A kutató elmondása szerint az eddigi vizsgálatok még nincsenek "kalibrálva", azaz még nem ismeretes, hogy a beoltatlan gyerekeknél milyen gyakran fordul elő az autizmus: "A laborvizsgálati leletek azt mutatják, hogy logikus összefüggés van az MMR oltás és az autizmus között." (Spitzer 2004,ld.még a "A monokomponensű kanyaró elleni oltások és az MMR mellékhatásai" c.részt). Egy gyermek autista megbetegedése minden család számára igen tragikus esemény, és ez amellett szól, hogy a szülők maguk dönthessenek gyermekük beoltásáról. Azt a javallatot, miszerint a kanyaró elleni oltást a lehető legkorábbi időpontra kell hozni, még meg kell vitatni. Ehhez további kutatásokra van szükség. Nagy-Britanniában az MMR oltást olyan erős kételyek veszik körül, hogy az egészségügyi hatóságok nyomásának ellenére tartósan igen alacsony az oltási ráta.