Magyarországon eddig még nem készült átfogó felmérés az értelmi fogyatékos emberek helyzetének feltárására. Az 1990. és 2001. évi népszámlálások tettek kísérletet a fogyatékos emberek helyzetének felmérésére, a gyakoriság kérdésének megválaszolására azonban nem szolgáltattak megfelelő információt. Léteztek, léteznek nyilvántartások, amelyek képet adnak az értelmi fogyatékos népesség nagyságáról, ez azonban sok szempontból aggályos érvényességű: szerepelhetnek benne nem értelmi fogyatékos személyek (például az enyhe értelmi fogyatékosok iskolájában különböző becslések szerint a tanulók 10-50 százaléka nem értelmi fogyatékos), illetve sokan kimaradnak a nyilvántartásokból (például kisgyermekkorban még nem diagnosztizálják egyértelműen az értelmi fogyatékosság tényét, stb.), ezenkívül a nyilvántartások között számos átfedés is lehetséges.

Négy családból három a létminimum alatt él

Számítások szerint ma Magyarországon 50-70 ezer súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos ember él (10-13 ezer a súlyos és 40-52 ezer a középsúlyos értelmi fogyatékossággal élők száma). Évente körülbelül 1000 értelmi fogyatékos gyermek születik. A családok legégetőbb problémája a szegénység: négy családból három a létminimum alatti jövedelemből él. A családok többsége 5-10 év alatt elszegényedik. Ennek okai: az egyik szülőnek fel kell adnia a munkáját, a napközbeni ellátásra csak szórványosan van lehetőség, a speciális ellátás költségei magasak, az anyagi támogatás alacsony szintű, sokan nem férnek hozzá. Elszigetelten élnek a társadalom peremén, szegénységi csapdában vergődve - mondta el Pordán Ákos, aki hozzátette: az értelmi fogyatékosok többsége családban él, csak minden negyedik kerül intézményi körülmények közé, bentlakásos iskolába. A Kézenfogva Alapítvány igazgatója elmondta azt is, hogy kevés, vagy egyáltalán nincs támogató szolgálat, a családok és a bentlakásos intézmények között nincs átmeneti lehetőség.

Csak 9 százalékuk dolgozik

Hazánkban az aktív korú értelmi fogyatékos emberek 9 százaléka dolgozik, ami messze elmarad az uniós országok átlagától. A mintegy 6000 munkavállalónak csak töredéke (6-800 fő) tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, a többség szociális foglalkoztatókban vagy intézeti keretek között dolgozik. Az értelmi fogyatékos felnőttek mintegy harmada dolgozott az élete során, 3 munkavállalóból 2 esetében ez a kísérlet kudarccal végződött. Messze elmaradunk a foglalkoztatás terén az európai uniós átlagtól, ott ugyanis 25 százalékos a foglalkoztatási arány.

A foglalkoztatást számos tényező nehezíti: a szakképzettség hiánya, a megfelelő munkalehetőségek hiánya, a munkáltatók hozzáállása, az alacsony munkajövedelem, a korlátozott cselekvőképesség. Paulay Gyula, a Kézenfogva Alapítvány egyik kurátora a foglalkoztatás négy fajtáját említette meg: az intézeti foglalkoztatást, amely akár terápiás foglalkoztatás is lehet, a védett szervezetekben való munkaadást, a nyílt, de akkreditált munkáltatói foglalkoztatást, valamint a "normális" munkahelyet. A védett szervezetek azért jönnek létre, hogy fogyatékkal élő embereket juttassanak munkához, és hazánkban leginkább ez a forma terjedt el. Magyarországon az akkreditációt kérő vállalkozások száma mindössze 1000 a több százezer vállalkozáshoz képest. Paulay szerint a megoldás az lenne, ha egyre több munkáltató venne fel fogyatékkal élőket, és nem az, hogy védett szervezeteket alakítsunk. A szakértő szerint teljes értékűvé kell tenni a munkájukat. Az értelmi fogyatékos és autista emberek is képesek alkotó, értékteremtő munkát végezni. Ezentúl alkalmasak a piacon értékesíthető termékek előállítására és különböző szolgáltatások nyújtására is.

Képességüknek megfelelő munkát kell találni

Az értelmi sérült emberek foglalkoztatásának kulcskérdése az, hogy megtalálják a képességüknek megfelelő munkakört. Ezt az igényt felismerve a Kézenfogva Alapítvány és partnerei az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Equal programja által finanszírozott Aktív műhely projekt keretén belül 2005-2008 között kidolgozták az Aktív műhely foglalkoztatási modellt. Ennek eredménye az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának rendszerszemléletű fejlesztése munkaerő-piaci diszkriminációjuk csökkentése érdekében. Paulay Gyula elmondta: a válság leginkább nem a fogyatékkal élőket foglalkoztató cégeket sújtja, hiszen nem olyan ágazatban dolgoznak, mint például az építőipar.

Az Aktív műhely foglalkoztatási modellben részt vevő felek érdekérvényesítő tevékenységet végeztek a célcsoport foglalkoztatásának jogi, szakmai, illetve pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében. Paulay elmondta: a kormányzat csökkenti a pénzügyi támogatást, hogy a fogyatékkal élők is megkeressék a munkabérük 25 százalékát. A 100 százalékos támogatás csak a nonprofit ágazatban marad meg. A sérültek átlagosan a minimálbért keresik meg. A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg Magyarországon 100 védett szervezet van (ahol a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya 50 százalék), valamint 150 olyan vállalkozás, ahol 25-50 százalék a sérültek aránya.

A modell fontos eleme a foglalkoztatás országos hálózatának megteremtése, a hálózatszervezés és -fejlesztés a partnerek között, valamint a nemzetközi tapasztalatok begyűjtése és adaptálása a hazai gyakorlatban. Ezért a nemzetközi együttműködés keretében egy innovatív nemzetközi eszköz adaptációja is megtörtént. A spanyol "Lantegi Batuak" munkaképesség-felmérő eszköz olyan újszerű eljárás, amely az értelmi fogyatékos és autista munkavállalók munkavégzéshez kapcsolódó képességeinek felmérését, a fejlesztendő területek azonosítását és a megfelelő munkakör megtalálását teszi lehetővé.

Árulják a fogyatékos emberek portékáit

A fogyatékos emberek foglalkoztatásának támogatása érdekében létrejött egy honlap, amely egy online tudásbázis különböző hasznos információkkal. Ez tartalmazza az értelmi fogyatékos emberek által elvégezhető munkákat, különös tekintettel a környezettudatos tevékenységekre. Az ehhez szükséges ismeretekről, személyi és tárgyi feltételekről, módszertani javaslatokról és útmutatókról, úgynevezett "butikról" is olvashat az oldalon. A portálon lehet megrendelni és megvásárolni azokat a termékeket, melyeket az Aktív műhely partnerség szervezetei által foglalkoztatott értelmi fogyatékos és autista fiatalok készítettek. A honlapon ezeken kívül ötletek is találhatók a terápiás foglalkoztatáshoz és a munkahely-keresési lehetőségekhez. A projekt túlvállalási részében a partnerek továbbfejlesztették az innovatív, valós piaci igényekre reagáló termékeket, amelyeket a projekt keretében értelmi fogyatékos és autista fiatalok készítettek. A termékek értékesítésének megkönnyítése érdekében, piackutatás alapján üzleti tervek készültek. A munkahelyfeltáró szakemberek képzését követően több olyan munkahely/munkakör felmérése is megtörtént, ahol potenciálisan értelmi fogyatékos embereket foglalkoztathatnak. A fenti tevékenységek mellett az Equal tematikus hálózat keretében tanácsadói hálózat működik, amely a munkahely-feltárási munkát egészíti ki és segíti.

A foglalkoztatási modell következetes alkalmazásával az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának mennyiségi és minőségi javulása prognosztizálható. Az Aktív műhely foglalkoztatási modell kidolgozására létrehozott partnerség vezetője a Kézenfogva Alapítvány, együttműködő partnerei a Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), az Esőemberekért Egyesület (Tata), a Fogd a Kezem Alapítvány (Pécs), a Mécses Egyesület (Mezőberény) és a Szimbiózis Alapítvány (Miskolc) voltak.