Érdemes elgondolkodni rajta! Vajon Mi, szülők tanárok orvosok és az állam véletlenül nem éppen passzív eutanáziát hajtunk végre, mikor hagyjuk gyermekeinket gyógyítatlanul élni?????
Mi az eutanázia?
Az eutanázia szó az eu(jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív, ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét, míg a passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos halálba segíti a a beteget, a másik esetben pedig hagyja meghalni.
A passzív eutanázia
A passzív eutanázia az ún. halni hagyás. Lényege, hogy az elkövető passzív magatartást tanúsít, nem teszi meg azokat az intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyekkel a sértett élete mesterségesen meghosszabbítható lenne, hanem hagyja, hogy annak betegsége, fejlődési rendellenessége a beteg halálát okozza.
A passzív eutanázia megítélése egyes orvosi gyakorlat vonatkozásában merül fel. A technika mai fejlettsége mellett a sértett életét mesterségesen, akár hosszú időn keresztül is fenn lehet tartani. Az orvos hitvallásának azonban alaptétele, hogy mindez a beteg hátrányára nem történhet, azaz, ilyen esetben - az erre vonatkozó rendelkezések betartása mellett - kikapcsolja a gépet. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottsága szerint ez a cselekmény nem minősül jogellenes mulasztásnak, hanem a gyógyítás kompetenciájában tartozó döntésnek, ezért büntetőjogi szempontból sem értékelhető
Mit mond a törvény?
Az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyítő erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén pedig két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
A törvény előírja azt is, hogy a visszautasító nyilatkozat csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania a visszautasításra irányuló szándékát.
„Németh János , az Alkotmánybíróság elnöke, az ügy előadó bírája a döntés indoklását ismertetve elmondta: a hatályos jogszabályok 1997 - azaz az egészségügyi törvény megszületése - óta biztosítják a beteg azon jogát, hogy az élet fenntartásához vagy meghosszabbításához szükséges orvosi beavatkozást visszautasítsa. Az eutanázia esetében - és ez különbözteti meg azt a halálbüntetés vagy a művi terhesség-megszakítás problémájától - az emberi méltósághoz való jog érvényesülésével háttérbe szorulhat az élethez való jog. Éppen ezért a beteg önrendelkezési joga - miszerint visszautasítja az orvosi kezelést - nem korlátozhatatlan. A jelenlegi korlátozás - amely szerint a kezelés visszautasítása csak olyan súlyos betegség esetén megengedett, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül, megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan, nem aránytalan az elérendő célhoz - az élethez való jog védelméhez - képest - mutatott rá.”