Az állampolgári jogok biztosa, Szabó  Máté 2008-ban indította el a "Méltóképpen Másképpen" című programot, hogy a fogyatékossággal élő emberek alkotmányos jogait tüzetesen megvizsgálja, így az oktatás, az egészségügyi és a munkaerőpiac területén, míg az uniós parlamenti választások kapcsán a szavazás visszásságaira hívta fel a figyelmet (az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy  alkotmánymódosításra és a választási jogszabályok megváltoztatására van szükség).

Hiányos adatok - hová tűnik 5000 autista gyermek?

Az ombudsman 2009 elejétől vizsgálta (szoros együttműködésben az AOSZ vezetőivel valamint az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar dékánjával és a szakma elismert kutatóival), miként juthatnak az autista gyermekek a megfelelő nevelési-oktatási intézményekbe, milyen lehetőségei vannak a fiatal felnőtteknek a felsőfokú képzésben való részvételre. "Konkrét, egyedi megkeresés, panasz közel 70 darab érkezett, azonban egy-egy beadvány több kérdéskört, területet is érintett" - tudtuk meg Borza Beátától, a Vizsgálati Főosztály vezetőjétől. "A kérdések azonban majd minden levélben a diagnózis felállításának körülményeit, az azutáni sokk miatti kétségbeesést és a kiút keresését érintették az oktatási rendszerben."
Az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) felmérése alapján a magyar közoktatásban a 2007/2008-as tanévben közel 7000 autizmussal élő gyermeknek kellett volna megjelenni, ezzel szemben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) statisztikája szerint mindössze 1276 gyermek jelent meg. További problémát okoz, hogy Magyarországon nincs autizmus szakos képzés. 2009-ben ugyan elindult egy autizmus felsőfokú szakirányú továbbképzés a gyógypedagógusok számára (a már említett Bárczy-n), ám ők is csak 2011-re fognak végezni. Az AOSZ véleménye szerint azonban ez nem helyettesíti az autizmus gyógypedagógus alapképzést. Bár az 1998. évi XXVI. törvény garantálja a fogyatékossági ágak esetében az alapképzések elindítását, ez az autizmus esetében még nem valósult meg. 
Jelenleg az oktatásból mintegy 5000 autista gyermek hiányzik. Ennek legfőbb oka az, hogy az autista tanulókat jelenleg csak azok az oktatási intézmények látják el, amelyek alapító okiratában szerepel az autista gyermekek oktatása, a többi intézmény egyszerűen elutasítja őket. A szülőknek nem sok választása marad: vagy veszik a fáradságot és újabb intézményeket keresnek fel, vagy pedig magántanulóként taníttatják gyermeküket. A legtöbb szülő az utóbbi megoldást választja, amiben közrejátszik, hogy egyrészt nincsen hozzáférhető jegyzék a megfelelő iskolákról, másrészt az iskolák gyakran ajánlják a magántanulói státuszt, mivel ilyenkor csak heti tíz óra leadására kötelesek. A másik lehetséges ok, amiért a gyermekeket nem lehet fellelni a statisztikákban, az, hogy a szülők gyakran más diagnózist iratnak a szakvéleményre, vagy csak egyszerűen eltitkolják, hogy gyermekük autista, csakhogy az intézmény felvegye őket.

Országos nyomozás - megyéről megyére

Az ombudsmani vizsgálat középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll. "Indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azonos korú, ép társaikhoz képest az olyan autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, akik számára az állam nem biztosítja lakókörnyezetükben az állapotuknak, képességeiknek megfelelő nevelési-oktatási intézményt" - összegez Borza.
A hivatal álláspontja szerint az állam nem teljesíti  az alkotmány 70/A § (3) bekezdéséből következő, emellett az ENSZ Egyezményben, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben konkretizált, az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó kötelezettségét.
Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése 1990-ben kezdődött el az úgynevezett kísérleti csoportok indításával, de az autizmus felismerése és kezelése a kilencvenes években sem jelent meg kellő hangsúllyal. Akkoriban a kutatók az autizmus előfordulási gyakoriságát két ezrelékre becsülték, míg a mai becsült arány 5-6 ezrelék körül van. Az országban az első, nemzetközi mércével is korszerű iskolai tagozat az autisták számára 1992-ben Székesfehérváron szerveződött meg, az 1993-as közoktatási törvény pedig az autizmust a különleges gondozásra való jogosultságot megalapozó fogyatékosságok között említi. A Közoktatási törvény 2003-tól az autizmust a sajátos nevelési igényre jogosultak önálló csoportjaként határozza meg és többlet-órakeretet biztosít. Mindemellett az Oktatási és Kulturális Minisztérium kidolgozott egy intézmények által választható vagy adaptálható minta-tantervet.
Az ombudsman vizsgálata során nyolc tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságot kérdezett meg, melyek különböző megyék állapotáról nyújtottak információt. A szakértői vélemények alapján kiderült, hogy az ország megyéiben nagyon eltérőek az ellátás feltételei, és az is, hogy a legtöbb autista tanuló a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióra jut, míg a legkevesebb a dél dunántúli régióra. Borza Berta tájékoztatása szerint  a bizottságok számos esetben azért nem tudnak az autista diagnózissal rendelkező gyermek számára megfelelő nevelési, oktatási intézményt találni, mert a rendelkezésére álló intézményi jegyzék nem tartalmaz ilyet, nem csoda, hogy a bizottságok vezetői kivétel nélkül kifogásolták az autizmussal élő gyermekeket ellátó intézmények alacsony számát (még Hajdú-Bihar megyében is, ahol egyébként mindenkit el tudnak látni). Éppen ezért szükség van az utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítésére minden megyében, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeknek biztosít habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat tanórán és tanórán kívül.
Ami az ügy további kimenetelét illeti, a vizsgálati eredményeket  az ombudsman az egészségügyi, a szociális, és az oktatási miniszterek figyelmébe ajánlotta és felszólította a tárcavezetőket a helyzet mielőbbi orvoslására.