Az antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. Bizonyos körülmények között, például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigaretta hatására a szabad gyökök termelődése fokozódhat. A szabadgyökök károsító hatása sok betegségben kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, több májbetegség kialakulásában. Érthető tehát az antioxidánsok fontos szerepe ezen betegségek megelőzésében, gyógyításában.

A szervezet ún. szabadgyökfogó enzimrendszerének antioxidáns egységei olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni azokat. A környezeti és életmódbeli hatások következtében felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához ezért az antioxidánsokból is nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek. A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga a béta-karotin és az antioxidáns enzimek működéséhez is szükséges szelén. Az enzimrendszer működését segíti még a cink, a réz, és ugyancsak antioxidáns hatásúak a gyümölcsökben zöldségekben megtalálható fitovegyületek, a bioflavonoidok.

Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.

A béta-karotin az antioxidáns hatás mellett bőrvédő tulajdonságú, megtalálható az élénk narancssárga zöldségekben és gyümölcsökben (pl. sárgarépa, sütőtök, sárgabarack, sárgadinnye). A C-vitamin (szinte minden gyümölcs- és a zöldségféle tartalmazza) nem csak antioxidáns, hanem erősíti az immunrendszert, védelmet nyújt a stresszel és a rákkeltő anyagokkal szemben.

Az E-vitamin védi a sejthártyákban és a szövetekben lévő többszörösen telítetlen zsírsavakat a szabad gyökök oxidáló hatásától. Jó forrásai a növényi olajok, keményhéjú gyümölcsök és a búzacsíra. A szelén igen fontos eleme a szabadgyökfogó enzimrendszernek, hiánya következtében romlanak az immunfunkciók, megnő a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulásának kockázata. Bár a táplálék szeléntartalma elsősorban attól függ, hogy a növények termőtalajában mennyi van belőle, és ez az érték Magyarországon sajnos igen alacsony, az ásványi anyag jó forrásai az állati belsőségek, húsok, rákok, kagylók, a vaj és a tejtermékek, valamint a teljes kiőrlésű gabonakészítmények.

Köztudott, hogy a zsírdús, növényekben szegény étkezés a dohányzás és a stressz elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Az érfalkárosodást főként nem a magas koleszterinszint okozza, inkább a koleszterin oxidációs termékei. Tanulmányokkal igazolták, hogy antioxidáns vitaminok (E-vitamin, béta-karotin és C-vitamin) és nyomelemek (szelén) adásával még magasabb koleszterinszint mellett is csökkenteni lehetett az érelmeszesedés mértékét. Az E-vitamin és a béta-karotin zsíroldékony vitaminok, a sejthártyákat alkotó zsírsavakat védik az oxidációtól.

Összefüggést mutat a rákképződés folyamata és a szabad gyökök kórós mértékű jelenléte is. Az antioxidánsokban gazdag táplálkozás csökkenti a rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoriságát. Kimutatták, hogy a sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó emberekben kisebb a rákos megbetegedések előfordulása, mint azoknál, akiknek táplálkozásából hiányoznak a növényi élelmiszerek.

Az oxidánsok okozta potenciális károk közül néhányat el lehet kerülni életmód-változtatással, de nem lehet teljes mértékben megsemmisíteni őket. Az antioxidánsok fogyasztása az egészség megőrzéséhez és számos betegség kiegészítő terápiájaként javasolt. Nehezíti a védekezést, hogy a vitaminok és nyomelemek, melyek alapvetően befolyásolják a védelmi rendszer működését - nem kellő mennyiségben jutnak szervezetünkbe. Ennek oka egyrészt a helytelen főzési technika, mellyel szinte "kifőzzük" ételeinkből a létfontosságú vitaminokat, másrészt a hazai felmérések azt mutatják, hogy táplálékaink összetételének minősége is hiányos. Napjaink étrendjét sajnos sokkal jobban jellemzi a túlzott mértékű zsír-, cukor- és húsfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra.

Ráadásul a kor előrehaladtával, dohányzás illetve erős légszennyezettség esetén, valamint betegségek idején a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége. Ha táplálkozásunkkal nem tudjuk fedezni a szabad gyökök képződésének megfékezéséhez és hatástalanításához nélkülözhetetlen antioxidánsokat, a megfelelő készítményekkel pótolhatjuk őket.