A gombákat biológiai szempontból a növényekhez sorolják, a legközelebbi rokonaik az algák. Létezik olyan vélemény is, amely szerint a gombák tulajdonképpen átmenetet képeznek a növényvilág és az állatvilág között. Mivel a gombákat nem jellemzik tipikusan növényi sajátosságok, ezért gyakran teljesen külön kategóriába sorolják őket.
Roppant mód elszaporodtak a Földön, szinte mindenhol megtalálhatóak: a földben, a vízben és a levegőben is. Jóformán mindenhol életképesek: az élelmiszerekben, a lakásban, sőt, akár az emberi szervezetben is vígan elélnek.
Ha a gomba többsejtő, akkor fonalak szövedékéből áll, ami sajnos a szervezetünket is átszőheti, ha valaki gombafertőzésben szenved. Ha a gomba ilyen módon szaporodik el az emberi szervezetben, akkor nagyon nehéz tőle megszabadulni. Ugyanakkor nem szabad rossz szemmel nézni a gombákra, hiszen nagyon fontos feladatuk van a Földön, a természet körforgásában. Nagyon egyszerően úgy lehetne megfogalmazni, hogy a gombák újrahasznosító gyárak; bizonyos elhullt szerves anyagokat újra felhasználnak. Általában elhalt növényekkel és állati maradványokkal táplálkoznak, s ezeket hiánytalanul képesek újrahasznosítani. A fő feladatuk a szervezetünkben ugyanaz, mint a természetben: bizonyos felesleges anyagok újrahasznosítása. A testünkbe kerülő homotoxinok olyan méreganyagok, amelyek az emberi szervezetre nézve feleslegesek, illetve mérgező hatásúak, és a gombák képesek ezekkel táplálkozni.

A gombáknak két fő fajtája van: az úgynevezett szaprofiták és a paraziták. A szaprofita gombák képesek önálló életre, az életben maradásukhoz nem szükséges gazdaszervezet. Problémákat a másik csoport, a paraziták csoportja okoz. A parazita gombák önállóan nem életképesek, mindenképpen szükségük van egy gazdaszervezetre, aminek a segítségével szaporodnak és fenntartják az életüket.
Testünkben a gombák folyamatosan jelen vannak; körülbelül százféle gombafaj található az emberi szervezetben. Amíg a szervezet a benne élő gombákat kordában tartja, addig nem lép fel ezekből adódó betegség. Patogéneknek nevezi az orvostudomány azokat a gombákat, amelyek elszaporodnak, és megbetegítik az ember szervezetét. Az emberben található gombafajok bármelyike patogénné válhat, ha a szervezet immunitása meggyengül. Ilyenkor ezek a patogén gombák a legkülönbözőbb betegségeket okozhatják.
Amíg az ember egészséges, addig a gombák nem okoznak problémát. Az ember egyfajta szimbiózisban él velük: a gomba segíti az embert, az ember segíti a gombát, nagyon jól érzik magukat egymással. A gond az, hogyha olyan feltételek keletkeznek az emberi szervezetben, amitől ezek a gombák elszaporodnak.
A patogén gombák először általában a bélben szaporodnak el. Ehhez mindenképpen az kell, hogy a bélbaktériumok száma csökkenjen, a bélflóra gyengüljön, ugyanis a bélben található jó hatású baktériumok feladata a gombák kordában tartása.
Ha a bélflóra meggyengül a hasznos bacilusok számának csökkenése miatt, akkor a gombák elszaporodnak. A bélfalon keresztül képesek egészen az erekig eljutni, és azokat őmegcsapolniő. A vérben ugyanis szénhidrát található, ami számukra igen hasznos táplálék. A bélben való elszaporodásuk után következő lépésként átlyukasztják a bélfalat, s kialakul az úgynevezett lyukas bél-, vagy áteresztő bél-szindróma. Ez azt jelenti, hogy a lyukas bélfalon olyan anyagok, olyan nagymolekulák is áthatolhatnak, amelyeknek rendes körülmények között nem lenne szabad. Ez például allergiás betegségekhez vezet.

A kórokozó gombáknak, amelyek az embernél problémákat okozhatnak, három csoportja van:
 Az első nagy csoport az élesztőgombák csoportja, ide tartozik a candida is. Ezen belül is a legtöbb fertőzést a Candida albicans (fehér élesztőgomba) okozza.
 A második nagy csoportot a penészgombák alkotják. Ezek nagyon gyakran étellel kerülnek a szervezetbe, de a levegőben is megtalálhatóak, tehát a légzésen keresztül is fertőződhet az ember.
 A harmadik nagy csoportba a dermatofiták tartoznak. Főleg az emberi bőrön és körmön szaporodóképesek, fonalaikkal átszövik a bőrt.

lehetséges források
 Emberről emberre való átvitel. Itt főleg a különféle testnedvek jöhetnek szóba. A candida nyál útján is terjedhet a szájnyálkahártyán keresztül, de ennél sokkal veszélyesebb a szexuális úton való gombafertőzés. Ezért ha az egyik fél candidás, akkor mindig érdemes megnézni, hogy a partnernél van-e candida, mert visszafertőződés mehet végbe.
 Háziállatok.
 A lakóhelyiség is lehetséges fertőzésforrás, főleg a meleg, dohos helyek.
 Élelmiszerek (pl. előre feltört olajos magvak).
 Rosszul tárolt komposzt.
 Használati tárgyak: például evőeszköz, ruházati cikkek, törölköző, WC-kagyló, közös fürdő, közös zuhanyzó vagy fogkefe révén.
 Az újszülött is fertőződhet, ha az anyának hüvelygombája van.

A gombák tehát szinte mindenhol megtalálhatóak, de nem kell megijedni, ugyanis a kulcs az, hogy az emberi szervezet mennyire ellenállóképes. A legfontosabb feladat az immunitást olyan állapotba hozni, hogy ne betegítsék meg a szervezetet a gombák.

hajlamosító tényezők
A candidiázis talán a leggyakoribb gombás fertőzés, amely népbetegségként a 20. században jelent meg. A régebbi korokban az embereknek erősebb volt az immunitása, kevesebb cukrot fogyasztottak, egészségesebben éltek, ezért sokkal kisebb volt a gombafertőzés veszélye. A candida tulajdonképpen a 20. század és a civilizált életmód betegsége.
 Helytelen táplálkozás.
 Szenvedélybetegségek.
 A szervezetbe kerülő méreganyagok (homotoxinok).
 Antibiotikumok szedése (pl. a penicillintartalmú gyógyszerek kifejezetten elősegítik a Candida albicans szaporodását).
 Gyakori fertőzések.
 Elektroszmog.
 Geopatogén sugárzások.
 Krónikus betegségek.
 Stressz.

A candidafertőzöttség
Nagyon lényeges tünet az állandó, krónikus fáradékonyság. Hiába alszik annyit az ember, amennyi a józan ész szerint elég kellene hogy legyen, reggel mégis fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt.
A jellegzetes tünetek közé tartozik a viszketés is, ami több helyen is felléphet, például a szemnél, a fülnél, a hallójáratokban, illetve a bőr különböző pontjain. Nagyon gyakori a végbélnyílás környékének viszketése is.
Az emésztőrendszeri panaszok is ide tartoznak: elsősorban a puffadás, a gázosodás, a hasfájás és a gyomorfájás. A gombák a bélben cukorral táplálkoznak, s közben gázokat termelnek ő ezek a gázok okozzák a különféle emésztőrendszeri panaszokat.
Mindenféle kellemetlen bőrtünet, bőrbetegség esetén gyanakodni lehet a candidafertőzésre, főleg a száraz, pikkelyes, viszkető bőrelváltozások esetén.
A farkasétvágy és az ebből adódó elhízás is nagyon jellemző a candidás betegekre. A gomba életben maradásához cukor kell, emiatt főleg az édes dolgokat kívánja az ember nagyon erősen. Mivel a gomba arra kényszeríti az embert, hogy sokat és gyakran egyen, lehetőleg édes dolgokat, ezért nagy az elhízás veszélye. Egyes betegeknél ő ez a ritkább eset ő kóros fogyás indul be, mivel a gomba mindent őeleszikő az ember elől.
Ízületi fájdalmak és izomfájdalmak is utalhatnak gombásodásra. Ha valaki ilyen panaszokkal megy orvoshoz, akkor gyógyszereket kap, esetleg fizioterápiát, de ha a gomba okozza a tüneteit, akkor ezeknek a kezeléseknek a hatására nem fog az állapota javulni. A gombásodás nagyon lényeges tünete a koncentrációzavar. Csökken a figyelem, a koncentráló- és az emlékezőképesség.
További tünet lehet a herpesz, az afta megjelenése a szájban, a szájzug gyakori berepedése, a rendszeres orrfolyás, orrdugulás, a gyakori fejfájás és a migrén.
Jelzésértékő még az ingadozó vérnyomás, általában a vérnyomásproblémák, az izomgörcsök és az izomgyengeség is.
Gyakori tünet a hajhullás, a kopaszodás, a nagyon erős korpásodás, illetve az erősen zsíros haj is, a körmök gombásodása is.
Mindenféle allergiás betegség utalhat a gombára, illetve gyermekeknél a hiperak-tivitás is lehet a gombásodás jele.
Nőknél nagyon gyakoriak a gombák okozta menstruációs panaszok, a fájdalmas menstruáció, a menstruáció előtti tünetegyüttes, ezen kívül a fehérfolyás, a rendszertelen vérzés, és az újból és újból visszatérő hólyaggyulladás vagy petefészekgyulladás, illetve ami nagyon érdekes: a meddőség. A meddő nők 20-30%-ánál kimutatható a candidafertőzés, és ha ezt sikerül megszüntetni, akkor sok esetben a probléma rendeződik.
Gombás betegeknél gyakran megfigyelhető a visszatérő arcüreggyulladás, hom-loküreggyulladás. Általában az üregek gyulladása igen jellemző, de gyakori tünet még a torokgyulladás és a mandulagyulladás is.
A következő részben a candidafertőzöttség kezeléséről lesz szó.