Harcot hirdetett az Európai Unió a higany ellen. 2012-re azt szeretné elérni, hogy a környezetbe jutó, egészségkárosító nehézfémek mennyisége jelentősen csökkenjen, köztük a higanyé is. Így 2011-re beszüntetné higanyexportját, valamint a higanytartalmú mérőeszközök, készülékek forgalmazását, például a higanyos lázmérőét. Az Európai Bizottság már beterjesztette a javaslatokat a miniszteri tanács és az Európai Parlament elé. A szabályozás oka, hogy a higany felhalmozódik a táplálékláncban, s ezen keresztül súlyosan károsítja az emberi szervezetet, allergiát és rákot okozhat. Egy japán üzemi szennyezés kapcsán pedig már korábban kiderült, hogy a határértéken aluli mennyiség is képes elváltozást okozni a születendő babákon.

 

Az emberi szervezetben felhal-mozódó higany a felsoroltakon kívül felelőssé tehető a depresszióért, a fülzúgásért is, vala-mint károsítja a vesét, továbbá összefüggésbe hozták már a szívműködési zavarok és az Alzheimer-kór kialakulásával is.

Az EU környezetügyi megbízott ja egyértelműen kijelentette, hogy idővel tilalom alá esik a higanyt tartalmazó mérőeszközök, alkat- részek, egyéb készülékek forgal- mazása, és a korlátozás érinteni fogja továbbá a higanytartalmú áramforrásokat, rovarirtókat, koz- metikumokat, tartósítószereket, textilkezelőket és főleg a csóna- kokhoz használt fakonzerváló ha tóanyagokat és a járművek kap- csolóit. Nehezebb lesz a fogtömé- sekhez használt - és olcsósága miatt nagyon elterjedt - amalgám visszaszorítása, ez ügyben még folynak a vizsgálatok. Az unióban egyébként a jelenleg hatályos jogszabályok már előírják bizo- nyos termékek esetében a higany felhasználásának korlátozását, így az elemek, a kozmetikumok és a növényvédő szerek esetében.

Nemcsak a higany, hanem más nehézfémek kérdését is érintik a jogszabálytervezetek, így például a kadmiumét és az ólomét. A szakértők szerint a szigorú szabá- lyozással talán elkerülhetők lesz- nek az olyan katasztrófák, mint például a tiszai ciánszennyezés. Azt, hogy a határérték nyomán mely termékeket kell betiltani, egy független ügynökség fogja meghatározni.

A kérdéssel nemcsak az unió, hanem már az ENSZ is foglalkozik, legközelebb e hónapban, a környezetvédelmi rogramjának miniszteri értekezletén tárgyalja, ahol várhatóan egyezményt írnak alá a higany alkalmazásának korlátozásáról.

Az unió azonban nemcsak a for- galmazást, hanem magát az expor- tot is megtiltaná. Mivel a világon évente felhasznált 3600 tonna hi- gany egyharmadát az EU adja el, az Európai Bizottság azt reméli, hogy a termelés ilyen mértékű csökkentésével ösztönzést ad az alternatív anyagok kifejlesztésére. Bár Stavros Dimas, az EU kör- nyezet­ügyi megbízottja szerint a tilalomnak csekély mértékű gazdasági hatása lesz, Spanyol- országot biztosan érzékenyen érin- ti majd, ugyanis az unió egyetlen olyan országa, ahol higanybányá- szat folyik. Az EU által exportált anyag egyébként döntő részben a klórt előállító klór-alkáli iparból származik, amely ágazatban már jelenleg is folynak átalakítások a higany kiiktatására.

Az Európában maradó három- száz tonna higanyból a legtöbbet-120 tonnát- a vegyipar használja fel, közvetlenül ezután következik a fogászati felhasználás, 70 tonná- val. A szakértők szerint az ötvözet nem a páci­ensekre jelent veszélyt, hanem elsősorban a fogtechniku- sokra, illetve a keveréket öszsze- állító asszisztensekre. A lázmérők egyébként a toxikológusok szerint olyan kis mennyiségű higanyt tar- talmaznak, hogy ha eltörnek, és valaki belélegzi a gőzt, vagy hoz- záér a fémhez, nem jelentkeznek mérgezéses tünetek. - A higany elsősorban nem e mindennapi formájában veszélyes – mondja Kozák Kristóf, a Környezetvédel- mi és Vízügyi Minisztérium mun- kaársa. - A gyártás során a leve- gőbe és a vízbe kerül, majd felhal mozódik a táplálékláncban, leg- főképpen a halakban, mi pedig megesszük, és nem is tudunk róla. Folyamatos bevitel esetén pedig igen kis menyiség is ártalmas lehet. Japánan derült ki egy ve- gyi üzem környezetében születő csecsemők külső elváltozása, a Miniamata káro- sodás kapcsán, hogy hiába volt az üzem higanykibocsátása jó- val határérték alatti, a folya- matos kibocsátás miatt káro- sította a kismamák, így a babák szervezetét is. Bár Magyarorszá- gon a klórgyártáshoz, elektródák előállításához már évek óta nem használnak higanyt, a nehézfém nálunk is felhalmozódott az érintett két gyártelep talajában.

 

A balatonfúzfői Nitrokémia te- rületén most folyik a szennyezés felszámolása. A BorsodChem e- sete nagyon érdekes, a talaj alatt 50-60 méter mélyen a higany be- épült a kőzetbe, s mivel így nem fenyegeti a vizeket, a természeté lett a vég­leges megoldás.

De magára a törvényre valószí- nűleg sokáig kell még várnunk, főleg az érdekeiket védő cégek miatt. Másrészt a törvény meg- szüleéséhez az Európai Parla-mentnek (EP) és az Európa Ta- nácsnak is el kell fogadnia a szabályozást. De az EP valószí- nűleg szigorúbb szabályozást fog követelni, mint az Európa Tanács, így akár két éven át is elvitat- kozhatnak a kérdésről.