Autizmus, autoimmunitás és Immunotherapy: egy kommentár Vijendra által k. Singh, Ph.D.

A biológia osztálya & biotechnológia Center, Utah állami egyetem, Logan
Tudományos tanácstag, autizmus autoimmunitás projekt

Autizmus van egy korai-kezdet biológiai zavar az viselkedési megnyilatkozásokként okozza a magasabb szellemi funkciók szigorú hiányait szintén. Egyetlen, világos ok nincs és nincs teljes gyógymód az autizmusra. Okozatian beszélő, immunis tényezők, neuro-chemical tényezők, genetikai fogékonyságtényezők és környezeti tényezők (olyan mikrobától eredő fertőzésekként és vegyi mérgező tulajdonságként) implikáljanak. Autizmust nézek meg egy nagyon összetett, multifactorial zavar. Ebben a cikkben, én végrendelet kísérlet leírni röviden az autoimmun okfeltárás szerepe és autizmusért való immunis terápia.

*Neuroimmunologistként érdeklődtem az idegrendszer immunológiája iránt, i.e., az immunis alap és immunis terápia agybajokért és elmebajokért. Több mint tizenöt éven keresztül autoimmun zavarként autizmust tanultam. Végül szilárdan akár nyolcvan százalékos hiszem azt (és esetleg mind az) az autizmus ügyeit okozza egy rendellenes immunis reakció, ismerik autoimmunitásként általában. Az autizmusban végbemenő autoimmun folyamat ered egy az immunrendszer és az idegrendszer közötti összetett kölcsönhatásból. Nemrég kikötöttem Autism egy Neuroautoimmunity Modelje melyik én megvitatott két legutóbbi konferenciánál: először a Biomedical Treatments Autismnek és PDD Conference-nek tartott a Floridai Orlandóban (1999 májusa); és másodika, a Neuro-Immune Dysfunction Syndromes (NIDS) Conference tartott a Marylandi Bethesdában (1999 júniusa). Röviden, én feltételezett az egy autoimmun reakció különösen szerkezeteket agyonütni a mielinhüvely, kritikus szerepet játszik abban, hogy autizmussal okozza a páciensek neurológiai rongálódásait. Javasoltam azt egy immunis sértés a fejlődő mielin ellen (egy természetes fertőzés vagy az oltás után) rovátkákat vagy a mielinhüvelyben bekövetkező kicsi változásokat okoz. Ezek a változások végül a magasabb szellemi funkciók élethosszig tartó zavaraihoz, mint például a tudáshoz, vezetnek, memória, kommunikáció, társadalmi kölcsönhatás, , stb.

Azt hiszem, hogy azt az autizmust kezelhetik miközben sikeresen használ a terápiák közül néhányat, bizonyított hatásos tárgyaló másik autoimmun betegségekben. Speciálisan kutatok az autoimmun tényezők szerepe, (e.g., vírusok, autoantibodies, T cellák, és cytokinok) mert immunis-változó ügynökökkel szolgálnak a terápia első céljaiként. Hangsúlyozom az igényt, hogy koncentráljanak *immunotherapiesekre, és doktorokat ösztönzök *toexamine(reexamine) autoimmunitás újszerű célként amin tárgyaló autista páciensekben összpontosítani. Van óriási lehetőség arra, hogy immunológián keresztül állítsanak helyre agyi funkciót autista gyerekekben és felnőttekben.

Autoimmun okfeltárás autizmusban

Egy betegséget általában említenek autoimmun mikor az okfeltárás és kórfejlődés nem jól ismertek vagy elfogadottak. Az autoimmunitás egy olyan rendellenes immunis reakció, amiben az immunrendszer előkészítetté válik hogy testszervek ellen reagáljon, és a végeredmény autoimmun betegség. Több tényező járul hozzá az autoimmun betegségek kórokozó szerkezetéhez. Ezeket a betegségeket általában elhiszik hogy indítsák el fertőző ügynökök; továbbá őket általában összekapcsolják olyan génekbe, amik immunválaszokat irányítanak. Immunis rendellenességeket okoznak t limfociták (egy fajta fehér vérsejt); előidézik autoantibodies; azt a termelését, amivel járnak, hormonális tényezők; és általában mutatnak egy nemi preferenciát. Ez az autizmussal kapcsolatos helyzet szintén: több autoimmun tényezőt azonosítottak páciensekben autizmussal miközben autizmusban javasolta az autoimmunitás *pathogenetic(orthogenetic) szerepét. Amíg a fő jellemzők közül néhányat lent felsorolnak, koncentrálni fogok többet arra, hogy az aktuális kutatás három témára fog vonatkozni: vírusos tanulmányok; autoimmun tesztelő; és autoimmun terápia. Néhány általánosság az autizmus genetikáit és immunológiáját illetően lent van:

Az autizmuskijelzők növelték az immunválaszok genetikai tényezőinek a frekvenciáját, e.g., HLA, a C4B nullallél, kiterjesztette haplotypes,, stb.

Az autizmus egy nemi tényezővel jár, i.e., ez a nőstényeknél négyszer több hat hímekre.

Az autizmus gyakran történik az autoimmun betegségek egy családi történelmével együtt, e.g., multiple sclerosis, reumatikus izületi gyulladás, , stb.

Az autizmus szintén hormonális tényezőkkel jár, e.g., secretin, béta-endorphin, , stb.

Az autizmus különös vírusokban mutat egy kapcsolatot fertőző ügynökökkel.

Autista pácienseknek vannak immunis rendellenességeik, különösen azaik, akik jellemeznek egy autoimmun reakciót egy betegségben.

Az autista páciensek jóval immunis terápiákba válaszolnak.

Autizmussal kapcsolatos vírusos tanulmányok

Vírusokat kapcsoltak össze autizmusba, de ez a kapcsolat távol van teljesen kutatott. Bizonyos vírusos fertőzéseket szerezhetnek magzati élet, csecsemőkor vagy korai gyerekkor alatt könnyen. Be tudnak lépni az agyba a *nasopharyngeal hártyákon keresztül vagy elő tudnak idézni egy autoimmun választ az agy ellen miközben ezáltal változtatják az agyi funkció fejlesztését. Autizmus óta van egy korai-kezdetzavar, amit általában diagnosztizáltak, a 30 havi kor előtt ez javasolt volt, hogy lehet, hogy a vírusok *teratogensökként szolgálnak (olyan ügynökök, akik fejlődési meghibásodásokat okoznak) hozzájáruló autizmusba.

A korábbi tanulmányok veleszületett rubeólát implikáltak vírus (RV), egyszerűen mert a gyerekek ezzel a fertőzéssel szintén autista viselkedéseket mutattak. Azonfelül több autista gyerek nem termelt antitesteket rubeólába oltóanyag még az ismételt rubeólabeoltás után is. Bár ennek a problémának az okát soha nem vizsgálták, azt gondolom, hogy ez egy hiányosság miatt van t limfociták-az immunválasznak ezek az ügynökei nem működnek megfelelően ezekben a gyerekekben. Egy unpublished kísérleti tanulmány, azt a RV-nek találtam-előidézett limfocitaburjánzás-válasz autista gyerekekben volt a normális gyerekekben levő válasz csak egynegyede, ami világosan javasol egy hiányosságot, t cella-immunitást kötött össze (egy olyan védekező mechanizmus, ami segít vírusfertőzésekkel harcolni).

Az autizmus néhány ügyét szintén veleszületett *cytomegalovirusökkel rendelkező gyerekek között írták le (CMV). Érdekes módon egy autista gyerek CMV-vel átviteli tényezővel történő kezelésre válaszolt kedvezően, de folytatás nem volt ahhoz a tanulmányba, amiben ezt jelentették. Néhány évvel ezelőtt én és *coworkersök vezettek egy IgG antitestekről végzett tanulmányt CMV; nem találtunk meg autista gyerekek és normális gyerekek közti statisztikai különbséget (V Singh, D Schubert és R Warren, 1992; unpublished adatok). Egyszerűen tett, ez azt jelenti, hogy CMV valószínűleg nem kapcsolatos az autizmussal.

Nemrég vezettem egy kanyaróvírusról végzett tanulmányt (MV) és emberi herpesvirus-6 (HHV-6) autizmusban. Ezt tette két fajta laboratóriumi elemzés: (egy) MV és HHV-6; vírusantitestszintjei és (b) agyi *autoantibody titerek ugyanabban a minták azokként vírusantitestekért elemeztek. Ez a tanulmány különösen mutatott két dolgot: elseje, az a vírusantitestszintek az autista gyerekek vérében sokkal magasabbak voltak mikor normális gyerekekkel összehasonlítva; és másodszor a felemelt vírusantitestszintek az agyi *autoantibodyvel voltak kapcsolatba hozva titer. Érdekes módon a vírusos antitest és agyi *autoantibodytársaság különösen igazak voltak MV antitestre és MBP *autoantibodyre (i.e., 90 százalék autista gyerekek mutatták ezt a társaságot). Ez a megfigyelés vezetett engem hypothesize az egy kanyaró vírus-előidézett autoimmun válasz van egy autizmusban okozati tényező, míg HHV-6 co-fertőzésen keresztül hozzájárulhat a zavar kórélettanához. Bár mindeddig kipróbálatlan, azt gondolom, hogy ez egy kiváló munkahipotézis hogy autizmust magyarázzon meg, és ez szintén segíthet nekünk érteni, hogy néhány gyerek miért mutat autista hátrálást a kanyaró után-mumpsz-rubeóla (MMR) beoltás.

Autizmusban tesztelni autoimmunitásért

A legutóbbi haladás világosan megmutatta, hogy az autoimmunitás az autizmus kórfejlődésében betöltött fő szerepet játszik. Mióta az agy az érintett szerv autizmusban, az autoimmun választ irányítani fogják ezellen a szerv ellen. Ezt a választ általában azonosítják olyan bizonyos autoimmun tényezők, amiket autista gyerekekben azonosítottam. A lista agy-jellemzőt tartalmaz autoantibodies, vírusos antitestek, cytokinprofil vagy immunis aktiválásjelzők, és *antinuclearantitestek. Együttesen alapvetőek az szempontjából, hogy azonosítanak egy agy-jellemzőt, autoimmun válasz, melyik tud utóbb kezeljenek immunis terápiával. Végrehajtó vérvizsgálatok által el tudjuk dönteni, hogy egy páciens mutat-e meg autoimmunitást agyi szöveteknek, ha ő vagy ő kísérleti immunis terápiára pályázó jelölt, és az, hogy a válasz a terápiára hatásos. Azért ez a fajta immunis értékelés autizmussal rendelkező segítő gyerekekben nagyon fontos.

Brain autoantibodies: ez a teszt mégpedig antitesteket észlel két agyi fehérjéhez a mielin alapvető fehérje (MBP) és idegsejt-axon-rost-fehérjék (NAFP). Az autista lakosságban levő MBP antitest előfordulása (70 százalékos pozitív) van több mint húszszor magasabb annál a normális lakosság (3 százalékos pozitív); ezentúl ez autizmusban szolgál az autoimmun reakció egy elsődleges jelzőjeként. Ezzel szemben, autista páciensekben levő NAFP antitest előfordulása (55 százalékos pozitív) van csak körös-körül kétszer az normális irányítások (27 százalékos pozitív), gyártás ez autizmusban levő autoimmunitás egy másodlagos jelzője. Azt mindazonáltal ajánlják az a két jelző teszteljenek egyidejűleg.

Cytokinprofil: két immunis aktiválásjelző vagy a cytokinok, mégpedig interleukin-12 (IL-12) és interferongamma (IFN-g), fő szerepeket játszik az autoimmun betegségek indukciójában, i.e., kezdeményeznek egy autoimmun reakciót. Autista páciensekben szelektíven emelkedettek és a változtatott sejtes autoimmunitás jeleként mérni kellene-a Th-1 betűfehér-vér-cellák egy funkciója.

Virus serology: ez a teszt kanyaróba méri az antitestek szintjeit (rubeola) vírus (MV) és emberi herpesz virus-6 (HHV-6). Az antitestszintek emelkedettek, azok, hogy melyik egy jelenlegi fertőzés egy jele a fertőzésen, vagy kanyaróra adott reakción túl-mumpsz-rubeóla (MMR) oltóanyag. A HHV-6 és kanyaróvírusok oknyomozó-összekapcsoltak autizmusba, mert az agyi *autoantibodiesokkal és *demyelinatingbetegségekkel kapcsolatosak.

Antinuclear antitestek: ez a teszt *antinuclearantitestekért elemez (ANA). Ők nem specifikus antitestek de autoimmun betegségekkel jelen vannak gyakran páciensekben. Az autista gyerekek hozzávetőleg egyharmada tesztelt vannak ANA pozitív titerei (V Singh, 1992; unpublished adatok).

Immunotherapy autizmusban

A fent említett laboratóriumi felfedezések világosan autizmusban mutatnak rá egy autoimmun kórokozó szerkezetre. Az ötletet, hogy az autizmus egy autoimmun zavar, tovább megerősíti a tény, hogy az autista páciensek jóval immunis változó gyógyszerekkel történő kezelésre válaszolnak. Az immunis beavatkozások immunis modulációt termelhetnek-az elnyomás egy állama vagy a serkentés. Az immunis rendellenesség természetétől függően, a terápia célja kellene lenni helyreállítani az immunválaszt vagy normalizálni őt ahelyett, hogy immunis elnyomást vagy serkentést előidézni. Ez fenn fog tartani egy mérleget a normális immunválaszon belül miközben elkerüli a nyilvánvaló immunis tevékenységnek a jelentős ingadozásait, ami káros lehetne a páciensnek. Az immunis terápiának mindig orvosokkal megbeszélés alapján késznek kellene lennie. A következő immunis beavatkozásokat használhatják:

Szteroidterápia: szteroidok mint például Prednisone és/vagy az ACTH (adrenocorticotropin hormon) általában használják gyulladáscsökkentő és/vagy az *immunosuppressive drogozik mert autoimmun betegségekkel kezel pácienseket, gyújtó betegségek, , stb. autizmusban mindazonáltal van csak egy tanulmány, ami javulást mutatott, autista-kedveld a tüneteket gyerekekben, amikor őket egy ACTH analóggal kezelték. Ez az eredmény mutatta, hogy a szteroidok potenciálisan hasznosak abban, hogy enyhítik az autizmus klinikai tüneteit. A szteroidok autoimmun betegségekkel és gyermeki görccsel rendelkező páciensekre alkalmazott kezelés első fogásai; mindazonáltal a hathatósságukat nem értékelték ki autizmusban.

Intraveneous immunoglobulin (IVIG): ezt a fajta bánásmódot arra használták, hogy gyerekeket az autizmussal kezeljen. Kinyílik-címke kisadagú és nagyadagú IVIG mindkettőjének a perei mutatták azt leginkább de nem minden autista gyerek kedvezően válaszol ehhez a bánásmódba. A kollaboránsaim és én nemrég azt találtuk, hogy a nagyadagú IVIG jobb volt, mint a kisadagú IVIG (J Bradstreet, V Singh és J El-Dahr, a papír, jelentkeztek az International Symposiumnél Autismön, Hollandia december 28-a és 30-a között 1999). Klinikailag a gyerekek, akiket annyira kezeltek, mutatták a nyelv, kommunikáció, társadalmi kölcsönhatás és figyelemtartomány javulásait. Egy dupla-vak tanulmányban, (V Singh, 1997; unpublished adatok) az IVIG bánásmódról úgy vélték, hogy csökken agyi *autoantibody titerek öt páciensben (ők pozitív elő-terápiák voltak de gyakorlatilag negatív pozíció-terápia lettek) ki mutatta az autista jellemvonások klinikai javulását szintén. IVIG sikerének az ellenére ez a bánásmód nincs mindenkinek. Mielőtt ezt a bánásmódot igazgatják, egy megfelelő immunis értékelés nagyon ajánlott, hogy felbecsüli az immunis probléma természetét.

Oral tolerancia autoantigens: ez a bánásmód van egy eszközök előidéző immunis elnyomás tápláló páciensek által autoantigen. megmutattam, hogy a jelölt*autoantigen autizmusban úgy tűnt, hogy egy mielin volt alapvető fehérje (MBP) ez javasolta azt a MBP-mielintermékeket tartalmazni használt lehet, hogy autista pácienseket kezel. Valóban egy ilyen terméket, amit Sphingolinként ismertek, használtak sikerrel. Nemrég, a szülők, iskolai pszichológusok, és a másik szakértők anekdotaszerűen jelentették az autista tünetek óriási javulásait a gyerekeikben. Ezek a jelentések kétségtelenül eléggé bátorítóak és biztatóak, de egy jól kialakított klinikai per garantált.

Plasmapheresis: bár azt általában nem ajánlják, ezt az eljárást arra használják, hogy fertőzésekkel kezel pácienseket, autoimmun betegségek, immunis összetett betegségek, , stb. Mert ez a módszer káros anyagokat távolít el (e.g., autoantibodies) a vérből azt járható immunis terápiának találják. A módszert arra használták, hogy bizonyos agyi zavarokat kezeljen, például Rasmussen agyhártyagyulladás (RE) és kényszerítő-kényszerítő zavar (OCD), az, hogy az autoimmunitás melyikbe keveredett bele a zavar alapjaként. Plasmapheresis ezekkel a zavarokkal páciensekben termelt pozitív válaszokat, és a válaszok *plasmapheresisekkel voltak sokkal jobbak mikor az IVIG bánásmóddal összehasonlítva. Mindegyik ügyben a haszon a páciens számára a neuron-ellenes antitesttiterek csökkentésével volt kapcsolatba hozva. Autista páciensek óta legyenek az agyi *autoantibodiesok pozitív titerei szintén, kellene válaszolniuk *plasmapheresisekbe szintén nekik. Bár ezt a bánásmódot régóta autizmusban javasolták használatért (V Singh, 1997), *plasmapheresisek így messze nem ezzel a zavarral páciensekben próbált.

Következtetés

A bizonyíték gyorsan halmozódik fel hogy vesse fel, hogy az az autizmus egy autoimmun zavar. Az autoimmun választ valószínűleg talán irányítják az agyi mielin ellen másodlagos egy vírusos fertőzésre. Kanyaróvírus van egy jelölt de a másik lehetőségek továbbra is felkutatottak. Fontos módon a páciensek reagálnak immunis terápiákkal történő kezelésre. Azért befejezem azt az autoimmunitást az *offersstrong autizmusért keres drogfelfedezést és terápiát. Természetesen ez gyors figyelmet mindazok részéről érdemel meg, akik az embereknek akarnak segíteni az autizmusban.

Kiválasztott olvasás

Singh, V K, Plasma Increase Interleukin-12 és interferon-gamma: Kóros Significance Autismben (Journal Neuroimmunology, *vol(col, vole, volt, von). 66, pp. 143-145 [1996]).

Singh, V K, Immunotherapy Brain Diseasesnek és Mental Illnessesnek, (Progress Drug Researchben, *volban(col, vole, volt, von). 43, pp. 129-146 [1997]).

Singh, V K, Serological Association Measles Virus és Human Herpesvirus-6 With Brain Autoantibodies Autismben (Clinical Immunology és Immunopathology, *vol(col, vole, volt, von). 89, pp. 105-108 [1998]).

Singh, V K, Autoimmunity és Neurologic Disorders (Latitudes, *vol(col, vole, volt, von). 4, pp. 5-11 [1999]).

Dr. Singh a Brit-Kolumbiai Egyetemtől kapta a doktorátusát, Vancouver, Kanada. A pozíciója-doctoral közösséget fejeztek be *neurochemistryben és *neuroimmunologyben. Áthidaló több mint húsz évi tapasztalat neurobiology és immunológiakutatás, Dr. Singh agybajokat, különösen a gyermeki autizmust és Alzheimer-szindrómát, tanult. Szerzett száz tudományos publikáció fölött ő egy úttörő és egy autizmusban levő autoimmunitással kapcsolatos nemzetközi szaktudás is. Dr. Singh a Sciences Advancementjének való amerikai Association egy tagje, Immunologists amerikai Associationja, és Sciences New York Academyje. Őt felsorolják amerikai Menben és Womenben Science-ben (Egyesült Államok, R R Bowker, kiadó) és The International Who ki Intellectuals (Cambridge, Anglia, International Biographical Centre).

További információért lépj kapcsolatba Dr. Vijendra Singhgel, Ph.D.a Biotechnology Centernél Department Biology, Utah állami egyetem, 4700 Old Main Hill, Logan, UT 84322-4700 [E-MAIL: singhvk@biology.usu.edu].

Újranyomtatott AAPNből, The Autism Autoimmunity Project Newsletter, *vol(col, vole, volt, von). 1, 2. számú, 1999 decemberi.



Kapcsolatok

Autoimmunitás és Neurological Disorders, megbeszélés V K Singhgel Latitudesban, az Association hírlevele
Comprehensive NeuroTherapy, http://www.latitudes.org/index.html, *vol. 4, no. 2, 1999 tavasza, Sheila által
Rogerek: http://lib.tcu.edu/www/staff/lruede/latitudes

V K Singh: Kiválasztotta Researchöt Autismön, http://www.gti.net/truegrit/ : Felfedezések immunológiában

Vijendra K Singh, Ph.D.: Kiválasztott Work az Alzheimer-szindrómán, (http://lib.tcu.edu/www/staff/lruede/alzheimers)